Kenyeres Ágnes (szerk.): Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (Budapest, 1994)
D - Domján János - Domokos István - Domokos János, Dorschner - Domokos János
Dómján 198 Dómján János (Miskolc, 1905. okt. n.-Dunavarsány, 1983. nov. 13.): református lelkész. Isk.-it Miskolcon végezte, teológiát Bp.-en (1924-1928), Berlinben (1926-1927), Edinburghban (1928-1929) és Párizsban (1934-1935) tanult. A bp.-i tudományegy. bölcsészettudományi karán 1932-ben doktori fokozatot szerzett. 1929-től több bp.-i egyházközségben segédlelkész. 1933-ban Pápán a teológia magántanára lett. 1938-tól Bp. Külső-Józsefváros lelkipásztora volt. 1983. júl. i-jével nyugalomba vonult, eztmegelőzőenhosszabbideighelyettesítőszolgálatot végzett Caracasban. Több nemzetközi szociális konferencián vett részt. Számos tanulmánya, cikke, egyháztársadalmi és szociológiai írásajelent meg különböző folyóiratokban. írt énekeket is,-F.m.A deuteronomium kultuszi törvényei (Bp., 1932); Mózes (Pápa, 1934); Isten hőse Japánban. Kagawa Toyohiko élete és munkája (Bp., 193 5); A magyar református presbiter (Bp., 1941); A „Könyvek könyve" (Bp., 1944); Isten szántóföldjén (Bp., 1949). -írod. Sebestyén János: Dr. D.J. 1905-1983 (Reformátusok L., 1983). Domokos István (Kazár, 1920. jún. 29,-Salgótaiján, 1982. dec. 14.): vájár, Kossuth-díjas (1962). 1935-től nyugalomba vonulásáig (1967) a kazári bányaüzemben, Kisteleken a Csiga-lejtősaknában, a Tordasi alagútban, a Gergely-aknában, Pólyosban, Pálhegy II. és Pálhegy I. és III. aknában dolgozott. A Kossuth-díj III. fokozatát a szocialista munkaversenyben elért eredményeiért és a fiatal szakemberek nevelésében végzett munkájáért kapta. Domokos János, Dorschner (Bp., 1904. szept. 27.-Bp., 1978. nov. 11.): kertészmérnök, egyetemi tanár, kandidátus (1952). A Magy. Kir. Kertészeti Tanintézetben szerzettoklevelet 1931-ben, majd a bp.-i és szegedi tudományegy.-en folytatott növénytani, földtani és őslénytani tanulmányokat. 1933-tól gyakorlatvezető, majd a dendrológia és dísznövénytermesztés előadója volt a Kertészeti Tanintézetben. 1945 után megszervezte a Kertészeti Kutató Intézet dísznövény osztályát; 1950-től 1957-ig ennek osztályvezetője, majd 1957-59-ben az intézet ig.-ja. Emellett 1948-tól 1969-ig, nyugdíjazásáig a Kertészeti Egy. dísznövénytermesztési tanszékének vezetője, 1957-től mint egy.-i tanár. Tagja volt az MTA Kertészeti Bizottságának. - F. m. Díszfák, cserjék, évelő növények (Bp., 1949); Virágoskert (Bp., 1955); Dísznövénytermesztés (Bp., 1961); Páfrányok a lakásban és a kertben (Bp., 1973).-írod. NagyBéla: D.J. (Kertészmérnök, 1978. 12. sz.). Domokos János (Mácsa, 1921. okt. 14.-Bp., 1987. júl. 23.): parasztpárti politikus, könyvkiadói vezető, műfordító. Nyolcgyermekes parasztcsaládból származott. Az aradi gimn. m. tagozatára, majd kereskedelmi isk.-bajárt. A 2. Bécsi döntés után Mo.-ra került, 1941-ben érettségizett Győrben. 1941-44-ben Győrött tisztviselő a vagongyárban, biztosítási intézeti alkalmazott, könyvelő. 1942-től egyik alapítója és vezetője a József Attila Körnek, mely a m. munkás- és parasztosztály kulturális felemelését tűzte célul. A német megszállás után, megtalálva az utat a Magy. Fronthoz, háborúellenes röpcédulákat terjesztett és két szabotázsakciót szervezett Győrött. 1944. nov.-ben bevonult katonának, de mielőtt csapatát Németo.-ba vitték volna, megszökött, 3 hónapig Vas megyében bujkált. 1945. ápr.-ban Erdei Ferenc a Nemzeti Parasztpárt Győr-Moson megyei szervezésével bízta meg. 1947. nov.-ig Győrött földosztó kormánybiztos, a Győri Szabad Szó újságírója, főszerk.-je, a parasztpárt megyei titkára volt. Debrecenbe kerülve továbbra is megyei titkár, 1948-tól a kommunista párttagja. 1948. szept.-tői 1949.júl.-igDebrecen és Hajdú vm. főispánja. 1949-tőlaNépművelési Min. Irodalmi Főosztályának vezetője. 1951 tavaszán a hírhedt „selejtlistaügy" miatt (a könyvtárak selejtezésére készített jegyzék kapcsán elkövetett hivatali mulasztás miatt) pártfegyelmi kíséretében leváltották. 1951-54-ben a Szépirodalmi Kiadó lektora. Főszerkesztőként került át az Új Magyar Kiadóhoz, amely 1956 végén felvette az Európa Könyvkiadó nevet. 1956-64-ben irodalmi vezető, 1965. jan. i-jétől haláláig az Európa Könyvkiadó ig.-ja. E minőségében gondozta a Világirodalom klasszikusai sorozatot (új sorozata 1982-től), elindította a Modern könyvtárt (1958-tól), a Milliók könyvét (1961-től), kiszélesítette a kiadó tevékenységi körét, igyekezve bevonni az egész világirodalmat (Afrikát és Ázsiát is). Igazgatósága alatt az Európa Könyvkiadó a magyar szellemi élet egyik meghatározó intézményévé vált. -M. A Párizsi Kommün napjai (dokumentumgyűjt. Bp., 1973); Vietnam. Egy évszázad háborúban (dokumentumgyűjt., Bp., 1975). - Műfordításai: M. Sadoveanu: Medveszem (elb., 1960.); P. Istrati: Pusztai bogáncsok (kisr., 1965.); M. Sebastian: Menedék (r. 1965). — Szerkesztette, a bevezetőket írta, részben dramatizálta a Világirodalmi dekameron c. rádiósorozat hatvanhat elhangzott részét. - írod. Beke György: D. J. (B. Gy.: Tolmács nélkül. Bukarest, 1972); Szappanos Balázs: D. J. 1921—1987 (Nagyvilág, 1987. 11. sz.).