Kenyeres Ágnes (szerk.): Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (Budapest, 1994)
E - Erdész József - Erdődi József - Erdődy Imre - Erdődy Kálmán - Erdős Imre Pál
Erdész 226 fizika szakos tanári oklevelet szerzett. A Honvéd Légierők Repülő Időjelző Központjánál helyezkedettel, majd 1945 után az Orsz. Meteorológiai Intézet munkatársa lett. A Bp.-i Műszaki Egy. Atomfizikai, később Vízgazdálkodási Tanszékén tartott előadásokat. Az izotóphidrológiaelméleti és gyakorlati kérdéseivel, a talajvízáramlás és hordalékmozgás problémáival foglalkozott. — F. m. Izotóptechnikai módszerek alkalmazása a vízgazdálkodásban (Bp., 1966); Izotóptechnika hidrológiai alkalmazása (Bp., 1974). Erdész József (Rákoscsaba, 1927. aug. 21.-Bp. 1957. aug. 15.): vájár. Az 1956-os forradalom és szabadságharcban való részvétele miatt kivégezték. - írod. Gosztonyi Péter: Föltámadott a tenger... i956(Bp., i989);Halottaink 1956II. (Bp., 1989). Erdődi József (Vágújhely, 1908. nov. 13.-Bp., 1980. szept. 24.): nyelvész, finnugrista, a nyelvtudomány kandidátusa (1954). Középisk.-it Bp.-en végezte. Egy.-i tanulmányait Szegeden kezdte el német-francia szakon, Bécsben és Párizsban folytatta, majd Bp.-en az angol szakon is diplomát szerzett. Ettől kezdve több mint négy évtizeden át szolgálta a m. közép- és felsőoktatást. Tudományos munkái 1930-tól jelentek meg hazai és külföldi szakfolyóiratokban, elsősorban a finnugor nyelvek (különösen a cseremisz és a mordvin), valamint az etnolingvisztika (a szampó eredete, nyelvi tabu, időszámítás, csillagnevek) köréből. Finno.-ról, tanulmányútjai után, két útikönyvet is írt (Épülő ország, Szeged, 1939; Mai Finnország, Szeged, 1940). A II. világháború alatti hányattatásai révén hosszú évekre közeli kapcsolatba került az orosz nyelvvel és kultúrával. Mo.-ra hazatérve ezen ismereteit az orosz nyelvoktatás szervezésében, valamint tudományos és népszerűsítő cikkekben kamatoztatta. Ekkortól a szegedi egy.-en és főisk.-n, majd a bp.-i egy.-en oktatott. A hatvanas évek közepétől a finnugor nyelvoktatás számára egy.-ijegyzeteket írt. Elete utolsó évtizedében részt vett az uralisztika nyugat-európai (Salzburg, München, Bécs, Párizs) művelésének fellendítésében. Ezért a salzburgi egy. t. professzorává választotta. Több műfordítása jelent meg orosz, francia, német és finn nyelvből. Tudományos munkásságáért c. egy.-i tanár címet kapott, a finn Fehér Rózsa lovagrend birtokosa és számos tudós társaság tagja volt. - F. m. Erza-mordvin szövegek magyarázatokkal, nyelvtani vázlattal és szótárral (Bp., 1968); Uráli csillagnevek és mitológiai magyarázatuk (Bp., 1970); Időszámításunk (Bp., 1977). - írod. Zaicz Gábor: E. J. 70 éves (Nyelvtud, Közi., 1978.2. sz.);BereczkiGábor: A7oéves E. J. köszöntése (Magy. Nyelv, 1979. 4. sz.); BereczkiG.:E.J. (Magy. Nyelv, 1981. 3. sz.); Bereczki G.:E.J. (Nyelvtud. Közi., 1981. 2. sz.). ZaiczGábor:E.J. (HungarológiaiÉrtesítő, 1981. 3-4. sz.). Erdődy Imre (Bp., 1889. márc. 26.-Bp., x973- ja n - 11.): tornász, testnevelő tanár. 1909-től i928-igaBp.-i(Budai)TornaEgylet (BBTE) tornásza. 1912-ben a stockholmi olimpián a 2. helyezett m. csapat tagja, 1928-ban az amszterdami olimpia résztvevője. 1924-ben az összesített egyéni versenyben és a lólengésben m. bajnok. 1911-ben, 1924-bcn, 1925-ben és 1926-ban a m. bajnokcsapat tagja. Autóbaleset áldozatalett. -M. A legyőzhetetlen ország (Bp., 1916); A magyar sportoló ifjúság szabadságünnepének általános és részletes utasításai (Bp., 1948). Erdődy Kálmán (Vágújhely, 1907. febr. i6.-Bp., 1988. ápr. 5.):színész. Tanulmányait az Orsz. Színészegyesület Színészképző Isk.-jában nem fejezte be. Első fellépése 1928 szilveszterén, a Városi Színházban volt, A denevérben Frosch börtönőrt alakította. Pályáját vidéki társulatoknál folytatta. Rövid ideig 1935-ben és 1936-ban a Király Színház tagja volt. 1935-ben került a Szegedi Színházhoz. 1945-től előbb a Medgyaszay Színpad, a József Attila Színház, majd a Vidám Színpad tagja volt 1972-ig, nyugdíjba vonulásáig. Zenés és prózai darabokban egyaránt kitűnt humorával és jellemábrázoló képességével. Utoljára vendégként ajátékszínben lépett fel 1988. márc. 10-én, Nóvák bácsi szerepében (Füst Milán: Máli néni.). — F. sz. Frosch (Johann Strauss: A denevér); SirBasil (Lehár Ferenc: Luxemburg grófja); Bolond (Shakespeare: Vízkereszt); Mukányi (Csiky Gergely: Címszerep); Pickering ezredes (Shaw: Pygmalion); Harpagon (Moliére: A fösvény); Polgármester (Gogol: A revizor); Biberach (Katonajózsef: Bánk bán); Klein bácsi (Vészi Endre: Le az öregekkel). - írod. Sándor Iván: E. K. (Film, Színház, Muzsika, 1957. jún. 7.);K.J.: 5 kérdés 5 felelet (Film, Színház, Muzsika, 1961. júl. 28.); Ágh Tihamér: Fél évszázad színpadon (Magy. Hírlap, 1977. febr. 2.); Juhász István: Máli bácsi (Uj Tükör, 1985. márc. 3.); Berényi Gábor: Két este emléke (Film, Színház, Muzsika, 1988. máj. 7.); Agárdy Gábor: Kálmán bácsi (Film, Színház, Muzsika, 1988. máj. 21.). Erdős Imre Pál (Nántű, 1916. nov. 2.-Szatmár, 1988. szept. 20.): romániai magyarfestő, grafikus. Édesanyja, Erdősné Reismannlrma, neves riporter volt. Pályája kedvezően és korán indult. A Nagybányai Iskola