Kenyeres Ágnes (szerk.): Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (Budapest, 1994)
F - Fülöp János - Fülöp József - Fülöp József - Fülöp Mihály - Fülöp-Miller René, Miller
279 Fülöp-Miller az elismerést, de mindenkor örömmel adták át tudásukat a fiatalabb generációnak. Táncai: csürdöngölő, verbunk, lassú és friss csárdás, legényes az MTA Filmtárában találhatók. Fülöp János (Bp., 1929. júl. 16.-Szeged, 1983. aug. 2.): író, József Attila-díjas (1962). A középisk. elvégzése után üzemi munkás, vasöntő. írói pályáját az ifjúsági sajtóban kezdte a Szabad Ifjúságnál. Riportjait napilapokközölték (Szabad Nép, Néphadsereg). Első regénye, Az elsőgyőztes, 195 i-benjelent meg. 1957-től az Elet és Irodalom belső munkatársa volt. Első írói sikerét a Tövise, kötetével aratta (elb. éskisr., 1961). Dolgozott a Magy. Televízióban Bp.-en, 1977-től a televízió szegedi stúdiójának főmunkatársa volt. Televíziós sorozatok forgatókönyvét írta (Bors Máté; Újítsd mög magad). Bűnügyi regényei az Albatrosz-sorozatban jelentek meg; Gordiusz mester nyomoz c. regénye több kiadásban 1979-től. - F. m. A Bakonyban (elb., Bp., 1955); Visszatérnijó! Móricz Zsigmond riportjai nyomában (riportok, Bp., 1962); Március (r., Bp., 1963); Kelenhegyi hajnal (r., Bp., 1965); Angyalföldi krónika (dokumentumr., Bp., 1970); Fülemüle (r., Bp., 1974); A hadács-Az üstökös (két r., Bp., 1980); Szerelem hava (r., Bp., 1981); Bors (r., I—II., 1983-1985).-Irod. Meghalt F.J. (Magy. Nemzet, 1983. aug. 5.); Iszlai Zoltán: Regényíró halálára (Elet és írod., 1983. 32. sz.). Fülöp József (Szászrégen, 1904. jan. 30.-Kackó, 1975. dec. 3.): romániai magyar költő, szerkesztő. Középisk. tanulmányait a székelykeresztúri unitárius gimn.-ban végezte. Itt szerkesztette az Orbán Balázs Önképzőkör Hajnali c. ifjúsági lapját. Szegeden folytatott jogi tanulmányokat, később tisztviselő lett Szamosújváron. 1929 és 1931 között a Heti Hírek és a Szamos Tükre c. helyi hetilapok munkatársa volt. A 30-as években versei jelentek meg a Pásztortűz c. lapban. -F. m. Vergődik, lázadoz a lelkem (Szeged, 1925); Fakírrá lesz a lelkünk (Szamosújvár, 1934). — írod. Bözödi György: F.J. (Pásztortűz, 1934. 9. sz.). Fülöp József (Bp., 1908. febr. 15.-Bp., 1986. nov. 9.): orvos, az orvostudományok kandidátusa(i9Ó3). Középisk. ésegy.-itanulmányait Bp.-en végezte. Orvosi diplomája megszerzése után 1932-től a Korányi Klinika belgyógyászatán dolgozott, ennek megszűnésével 1945-ig a röntgen klinika dolgozója volt. A bp.-i egy. orvosi karán 1944-ben egy.-i magántanári képesítést nyert. 1945. máj.-ától az Orsz. Reuma és Fürdőügyi Int. (ORFI) röntgenszakosztályának főorvosa. Kandidátusi disszertációját A csípőízületek reumás megbetegdéseinek röntgendiagnosztikája címmel védte meg (1963). Számos közleménye és előadásainak írásos anyaga jelent meg orvosi szaklapokban m. és német nyelven is. — F. m. I. Leontiasis ossea este. II. Duodenumpolyp műtéttel igazolt esete (Bp., 1942); A leukaemia röntgenkezelése (Bp., 1945); Az epehólyagkörüligyulladásoksazokkövetkezményeinek röntgenvizsgálata (Bp., 1943); A vastagbél röntgenképénlátható kiesésekről (Bp., 1943); Csontáttételsugaraskezelése (Bp., 1943); Nagyfokú tüdőatelektasia lymphogranulomás betegben (Bp., 1944); Műtét utáni gyomoratonia röntgenképe (Bp., 1944); Protrusio acetabuli (Walkó Rózsával, Bp., 1959); Hyperostosis vertebrae röntgen diagnosztikája (Bp., 1961). Fülöp Mihály (Magyarsásd, 1915. febr. 5.-Bp., 1978. nov. 10.): gépésztechnikus, Kossuth-díjas (1950). Állami Gépészeti Felsőiparisk.-t végzett. 1946-4 7-ben a MÁVAG osztályvezetője, 1947-1973 között, nyugalomba vonulásáig gyáregységvezető volt. Újításai között különösen a szivacsos kemény krómozás alkalmazása volt eredményes. Megkapta a Kiváló Újító (1969) és a Kiváló Feltaláló (1969) címet. Fülöp-Miller René, Miller (Karánsebes, 1891. márc. i7.-Hanover, USA, 1963. máj. 7.): író, művelődéstörténész. A kolozsvári, a bécsi, a lausanne-i és a párizsi egy.-en folytatott orvosi, pszichiátriai, gyógyszerészeti, vegyészeti és filozófiai tanulmányokat. Az I. világháború után több m. lap tudósítója volt Bécsből, Berlinből és Párizsból. Beutazta Afrikát, Ázsiát. Két évet töltött a SZU-ban, ahol Tolsztoj és Dosztojevszkij kéziratait tanulmányozta. Németül és franciául írt művelődéstörténeti munkáit és útirajzait több nyelvre fordították. Számos színművet is írt. 1939-ben Hollywoodban (USA) telepedettle. Tagja volt a londoni szerzők, írók és színműírók társaságának, a berlini Schopenhauer társaságnak és a német írók szövetségének. -F.m. Die Lebenserinnerungen derGattin Dostojewski's (München, 1925); Das Tagebuch der Gattin Dostojewski's (Müchen, 1925); Geist und Gesicht des Bolschewismus (Zürich-Wien, 1928); Az ismeretlen Tolsztoj. A Tolsztoj-család hivatalos kiadása (sajtó alá rendezte németül; ford. Benedek Marcell és Havas József, Bp., 1929); Macht und Geheimnis derJesuiten (Leipzig—Zürich, 1929); Charivari (r., Paris, 1936); The Motion Picture in America (New York, 1938); Sankt Franziskus. Der Heilige der Liebe (Frankfurt am Main, 1958). -írod. F. M. R. (Literatura, 1934); F. Morton: F. M. (Magy. Híradó, 1960. 41. sz.).