Kenyeres Ágnes (szerk.): Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (Budapest, 1994)
G - Gál Zsuzsa - Galambos Ferenc - Galambos József - Galambos József; Háner - Galambos Lajos
289 Galambos 1945 utáni egyéni kiállításai: Taskertes (1963); Kiskunhalas, Tornyai János Múz. (Marosán László szobrásszal, 1967); Kecskemét, Katona József Múz. (1973). Művészetét az alföldi iskola határozta meg. A posztimpresszionista hagyományok tömör, expresszív-konstruktív képi látásmóddal, többnyire komor színtartással és líraisággal párosulnak. Motívumai is a környezet, a vidéki, paraszti élet megfigyeléseiből kerültek vásznaira. Jellegzetes művei: Este a Kútnál (olaj); Hazafelé (olaj); Putri (tus, 1969); Parasztpár (tus, 1969).-írod. P. Sz. T. Művészéletrajzok (Bp., 1985); Sümegi György: A 75 éves Gál Sándor kiállításáról (Rajztanítás, 1973. 4. sz.). Gál Zsuzsa (Ipolyság, 1913. febr. 5.-Bp., 1979. nov. 2.): zenei író, műfordító. Zenét magánúton tanult. Később mozdulatművészeti tanári oklevelet szerzett. A bp.-i Zeneműv. Főisk. zenetudományi tanszakán tanult vendéghallgatóként. 1945-től a Magy. Rádió Ifjúsági Osztályán szerk., ill. külső munkatárs. Fiatalok számára írt monográfiákat „Az én zeneszerzőm" címmel. Dalok, kórusművek szövegét írta, fordította. Muzsikával kapcsolatos versekből antológiát állított össze: A zene szava (Bp., 1973).-F. m. Feleség voltam New Yorkban (útikönyv, Bp., 1966);J. Haydn (Bp., 1966); L. v. Beethoven (Bp., 1966); W. A. Mozart (Bp., 1967); J. S. Bach (Bp., 1968); Fr. Schubert (Bp., 1968); G. F. Hátidéi (Bp., 1969); Bartók B. (Bp., 1970); Liszt F. (Bp., 1972); Kodály Z. (Bp., 1972); Erkel F. (Bp., 1973); Fr. Chopin (Bp., 1976). - írod. Mándy Iván: Búcsú G. Zs.-tól (Muzsika, 1980. 1. sz.). Galambos Ferenc, 1940-ig Gruber (Rimaszombat, 1910. aug. i.-Bp., 1988. szept. 13.): bibliográfus, ex libris gyűjtő, költő. Székesfehérvárott a cisztercita gimn.-ban érettségizett, majd Bp.-en jogot tanult. 1948-ig fővárosi tisztviselő volt, utána több vállalatnál dolgozott. 1970-ben nyugalomba vonult. Elkészítette szinte valamennyi fontosabb folyóirat bibliográfiáját, repertóriumát. A teljes sorozat kézirati példánya az OSZK-ban található. Számos irodalomtörténeti, esztétikai tanulmányt, cikket írt (főleg az ex libris köréből, a kisgrafikákról). - M. Arany virág (versek és műfordítások, Bp., 1936); Nyugat repertórium (Bp., 1959). Galambosjózsef (Bp., 1900. júl. 27.-Bp., 1980. febr. 6.): atléta, fuvaros. Futótehetségét katonai szolgálata alatt fedezték fel. A Kisvárdai SE-ben (1924-30) lett élvonalbeli maratoni futó, később az Egyetértés SC (1930-35), majd a BSZKRT SE (193 5-3 7) tagjaként ért el nemzetközi sikereket. A torinói Európa-bajnokságon (1934) 4. volt és négy alkalommal győzött a kassai nemzetközi versenyen. A maratoni futásban 7, a 15 km-es futásban 2 m. bajnokságot nyert. Két olimpián (1928, Amszterdam; 1936, Berlin) indult. Galambos József; Háner (Bécs, 1921. okt. 9--Bp., 1979. júl. 31.): kommunista pártmunkás. Vasesztergályos szakmát tanult. 1936-tól vett részt a munkásmozgalomban, 1938-banazMSZDP, 1944-ben a kommunista párt tagja lett. 1944-ben a fegyveres ellenállási mozgalom résztvevője. 1945-48-ban a MADISZ nagybudapesti titkárságának tagja, Pest-Pilis-Solt—Kiskun vm.-i és Pestszenterzsébeti szervezetének titkára. 1948-tól az MDP Központi Vezetősége párt- és tömegszervezetek osztályának munkatársa. 1945-49-ben a pestszenterzsébeti képviselőtestület tagja. 1956-ban belügyi szolgálatba lépett. 1962-66-ban a belügyminiszter első helyettese, 1966-tól személyügyi miniszterhelyettes, 1973-ban nyugalomba vonult. I959~t56-ban az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, 1966-70-ben tagja volt. Galambos Lajos (Kótaj, 1929. okt. 14.-Bp., 1986. szept. 14.): író, dramaturgjózsef Attila-díjas (1962). A gimnáziumot Nyíregyházán végezte, majd a Színház- és Filmművészeti Főisk. színész tanszakának hallgatójavolt. 1950-től, megszakítvatanulmányait a Friss Újság gyakornoka lett, majd a Lúdas Matyic. lap munkatársa, I952-I957között rádióriporter, 1957-62-ben a Budapest Filmstúdió dramaturgja volt. Az Új írás indulásakor (1961) Októberi litánia c. írását közölte, ettől kezdve e lapnál és a Kortársnál publikált. 1961-1965 között műveiből filmet készített Makk Károly (Megszállottak), Kovács András (Isten őszi csillaga) és Nóvák Márk (SzentJános fejevétele), Fegyverletétele, drámáját a Vígszínház mutatta be. Az 1970-es évektől Nyíregyházán élt, az Elet és Irodalomban, a Népszabadságban, majd a Keletmagyarországban publikált. 1985-ben a József Attila Színház bemutatta Szerelmes égitestekc. darabját. SZOT-díjat kapott (1961). 1993.tói hagyatékát a nyíregyházi Józsa András Múz.-ban őrzik. — M. Hét márványplakett (elb., Bp., 1951); J«ranfeó Pál hazatér (r., Bp., 1955); Dűlőutakon (karcolatok, Bp., 1959); Gonoszkátyú (kisr., Bp., 1961); Hideg van tegnap óta (r., Bp., 1961); Isten őszi csillaga (r., Bp., 1962); Utas a Göncöl szekerén (r., Bp., 1962); Keserű lapu (elb., Bp., 1963);Mostohagyerekek(r. Bp., 1963);Zsilipek (r., Bp., 1965); Fekete kötés (elb., Bp., 1966); Örök malom (kisr., Bp., 1969); Mit tudtok ti Pille Máriáról (r., Bp., 1969); Azok az álmok (r., Bp., 1970); Nyílj meg, ég! (elb., Bp., 1971);