Kenyeres Ágnes (szerk.): Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (Budapest, 1994)
B - Balázs Sándor - Balázsi Béla
37 Balázsi Volpone); Gomböntő (Ibsen: Peer Gynt); Ben (Miller: Az ügynök halála); Emilé Robinet (Anouilh: Colombe); Szerebrjakov (Csehov: Ványa bácsi); Famuszov (Gribojedov: Az ész bajjal jár) \Lonovics érsek (Németh László: Széchenyi); I. Ferenc József (Hubay Miklós: Alomfejtés); Blakely kapitány (Wouk: Zendülés a Caine hajón); Al Lewis (Neil Simon: Napsugár fiúk); gróf Dubois (Molnár Ferenc: Egy, kettő, három); Talavera (Illés Endre: Spanyol Izabella); Csermlényi Viktor (Örkény István: Macskajáték; vendégként a Pesti Színházban). — I.f. Dalolva szép az élet (1950); Különös házasság (1951); Liliomfi (1954); Rokonok (1954); Öröklakás (tv-film, 1964); Az orvos halála (1966); Utazás a koponyám körül (1970). — írod. Hámori Ottó: CeruzarajzokB. 5.-ról (Film, Színház, Muzsika, 1959. febr. 6.); Nagy Judit: B. S. méltósága (Film, Színház, Muzsika, 1981. okt. 10.); K. T.: B. S. (1906-1981) ^Kritika, 1981. 10. sz.);Máriássy Judit: Firsz (Elet és írod., 1981. okt. 10.). Balázs Sándor (Nagygeresd, 1883. szept. 17.-Bp., 1982. ápr. 25.): tanár, író, felesége Beczássy Judit írónő. Tizennégy éves korában jelent meg első elbeszélése a Képes Családi Lapokban. 1906-ban a bp.-i tudmányegy.-en szerzett latin-m. szakos diplomát. Tanított Szentgotthárdon, Székelyudvarhelyen és a budai Verbőczy István (ma Petőfi) Girnn.ban. Itt érettségiztette József Attilát magántanulóként. Pályája kezdetén történelmi drámáival háromszor nyerte el az MTA száz arannyal járó pályadíját. Színműveit a Nemzeti Színház is játszotta, az első jelentős sikert Afeleségiinkc. színdarabjaaratta. Elbeszéléseiben, regényeiben a kisvárosi élet finom megfigyelője. írásait A Hét, a Nyugat s az Új Idők jelentette meg. - F. m. Kisváros (elb., Bp., 1920); Bikfic tanár úr (Bp., 1936); A Bakó-lányok (nov., Bp., 1949); Darázsfészek (vígj., Szabó Pállal, Bp., 1954); Az idegenpénz (nov., Bp., 1958); Trézsi néni kosztosai (ifjúsági r., Bp., 1960); Tanári notesz és más történetek (Bp., 1963); RengafóldItáliában. Spartacus életeéskora (életrajzi r., Bp., 1964); Hannibál a kapuk előtt (életrajzi r., Bp., 1967); A tünemény (tárcák, elb., Bp., 1968)•,Mostnevess, Ibolyka! (humoreszkek, karcolatok, Bp., 1971); Agy őzhetetlen Caesar (r., 1972). - írod. Nádass József: Ünneplő levél B. S.-hoz (Elet és írod., 1963. 38. sz.); Ruffy Péter: Egy aranyos ember. B. S. 85 éves (Magy. Nemzet, 1968. szept. 17.); Hámos György: NyíltlevélB. S.-hoz90. születésnapján (Elet és írod., 1973. 37. sz.); Csontos Gábor: A 95 éves B. S. (Élet és írod., 1978. 37. sz.); Bárány Tamás: Búcsú B. S.-tól (Elet éslrod., 1982.18. sz.); Hegedűs Géza: Egy évszázad tanúja (Népszabadság, 1982. ápr. 30.); Bárány Tamás: Búcsú B. S.-tól (Élet és írod., 1982. 18. sz.); Antal Gábor: „Ez egy bölcsember volt..." (Magy. Nemzet, 1982. máj. 25.);Wersetzky Vilmos: B. S. emlékezete (Magy. Nemzet, 1982. jún. 22.). BalázsiBéla(Bp., 1921-Bp., 1975): államvédelmi ezredes. Munkáscsaládból származott. Három polgárit végzett, tanult szakmája szerszámkészítő. Mint segéd a Csavarárugyárban dolgozott. 1935 és 1940 között a VI. ker.-i ifjúmunkás csoport tagja volt. 1942-ben katonai szolgálatra hívták be, ahonnan 1944 okt.-ében megszökött. A Demény Pál által irányított kommunista párt fegyveres ellenálló csoportjának vezetője lett. Sashalmon a Rex Filmgyár telepén az egységükre támadó nyilasokat tűzharcban megsemmisítették. 1944. dec. 6-án mint katonaszökevényt letartóztatták. A cellában öngyilkosságot kísérelt Balázs János Balázs Samu Bálint Endre