Kenyeres Ágnes (szerk.): Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (Budapest, 1994)

M - Marék Antal - Márer György - Margó György - Máriássy Judit

Marék 592 (Életünk, 1989. 5. sz.); Pomogáts Béla: Búcsú Magyarországtól (Életünk, 1989. 11. sz.); Szegedy-Maszák Mihály: Végső üzenet a száműzetésből (2000, 1989. május); Rónay László: M. S. (bibliográfiával, Bp., 1990); Furkó Zoltán: M. S. üzenete (az idegen nyel­vű kiadások jgyzékével, Bp., 1990); Habs­burg Ottó: M. hazatér (Vigilia, 1990. 2. sz.); M. értelmezések: Lengyel Balázs, Szabó Fe­renc S. J., Balassa Péter, Kulcsár Szabó Ernő, Rónay László írásai (Új írás, 1990. 5. sz.); Poszler György: M. S. és Kassa mítosza (Kor­társ, 1990. 3. sz.); Szabó Ferenc S.J., Lengyel Balázs írásai (Alföld, 1990. 5. sz.); M.-ról Si­monyi Imrével beszélget Kőváry E. Péter (Népszabadság, 1990. 45. sz.); Sneé Péter: Emigráns Európa-napló. A naplóíró M. S. (Hiány, 1990. 11. sz.); Vasy Géza: M. vissza­tér (Napóra, 1990. 11. sz.); Szegedy-Maszák Mihály: M. S. (Bp., 1991); Szőcs Géza: M. S.­nál 1987-ben (Jászkunság, 1991. 2-3. sz.); Nagy Sz. Péter: Rend és kaland. A drámaíró M. S. (Színház, 1991. 1. sz.); Török Tamás: M. evangéliuma (Hitel, 1991. 9. sz.); Krasz­nahorkai László: Egy későkamaszkori dolgo­zat M. S. emigrációs pályájáról (Jelenkor, 1991. 4., 5. sz.); GrendelLajos: M. S. emléke­zete(Holnap, 1991. 5. sz.).-Szi. Simonyilm­re: Verses levéltervezet talán épp M. S.-nak (vers, Új Auróra, 1987. 3. sz.); Zalán Tibor: Egy halottra (vers, Élet és írod., 1989. márc. 3-)­Marék Antal (Mezőtúr, 1903.júl. 16.-Bp., 1983. szept. 1.) orvos, író. Középisk. tanul­mányait Losoncon végezte. Együttműködött a pozsonyi Híd c. folyóirat munkatársaival. 1932-ben Pécsett szerzett orvosi diplomát. 1932-től 1940-ig Ecseren volt körorvos. 1940-1953 között körzeti, 1953-63-ban bel­gyógyász csoportvezető főorvos Bp.-en. Or­vosi hivatása mellett mint szépíró és szakíró is ismert volt: novellái, esszéi, regényei jelentek meg, rádiójátékokat írt. Életének utolsó két évtizedében az orvosi ismeretterjesztés állt ér­deklődése középpontjában. Ismeretterjesztő cikkei jelentek meg a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet, a Népszabadság, a Családi Lap, vala­mint a pozsonyi Új Szó és az újvidéki Magyar Szó c. lapban. Tagja volt a Pen Clubnak és a Művészeti Alap irodalmi szakosztályának. - F. m. Emberek az Óceánon (elb., Losonc, 1927); Vihar a galambház felett (r., Losonc, 1927); Zsákutca (r., Pozsony, 1932); Mai du­nántúli lírikusok (tan., Szombathely, 1939); Egy orv os vallomásai (kisr., Bp., 194.1); A Felvi­dék, Erdély és a Délvidék irodalma (tan., Bp., 1942); Agyalupadtólavilághírig(r., Bp., 1943); Razzia (kisr., Bp., 1943); A Felvidékről jöttek (r., Bp., 1944); így élt Albert Schweitzer (Bp., 1976). —írod. Balassa Anna: M. A. köszöntése (Élet és írod., 1978. 28. sz.); Mártonvölgyi László: Búcsú a Híd magyarországi szerkesz­tőjétől (Magy. Nemzet, 1984. márc. 23.). Márer György (Szécsény, 1898. márc. 21.-New York, 1983. aug. 24.): újságíró. El­ső cikke diákkorában a Szécsényi Hírlapbanje­lent meg 1914-ben. Aachenben textilfőisk.-t végzett, majd újságíró lett. TárcákatírtaNép­szavába, cikkeket a Ma Este c. színházi lapba. Ő készítette az első interjút József Attilával (Ma Este, 1924. aug. 28.). Barátságukról Jó­zsef Attila hozzá írt levelei is tanúskodnak. Dolgozott a Kis Újságnál és riportokat írt a Honi Iparc. gyáripari folyóiratnak. AII. vi­lágháború után a Kossuth Népe c. lap politikai rovatvezetője lett, majd az iparügyi min. saj­tófőnöke. A min. átszervezése után elbocsá­tották állásából. 1948-ban Párizsba, majd Ve­nezuelába ment, ahol egy angol lap hirdetési osztályát vezette. 1962-ben költözött New Yorkba. Különböző baloldali lapok munka­társa volt (Amerikai MagyarNépszava, a cleve­landi Szabadság, az Amerikai Magyar Világ). Részt vett a New York-i Fészek Klub alapítá­sában. Egyetlen cikkgy űj teményejelent meg, melyből egy remek humorú, élesszemű újsá­gíró portréja rajzolódik ki. -M. A vendégmun­kás beleszól (cikkek, karcolatok, New York, 1981).- írod. Vezér Erzsébet: Vendégmunkás volt (Élet és írod., 1983. okt. 28.). MargóGyörgy (Bp., 1912. máj. 15.-Bp., 1988. nov. 9.): jégkorongozó, gyeplabdázó, atléta. 1930-tól 1944-ig a Bp.-i Korcsolyázó Egylet(BKE)jégkorongozója, a Magy. Hoc­key Club (MHC) gyeplabdázója, a Bp.-i (Bu­dai) Torna Egylet (BBTE) atlétája, rövidtáv­futó, gátfutó. Jégkorongban 1934-ben és 1937-benavilágbajnoki 5. helyezettm. csapat tagja. 1934-ben az Európa-bajnoki 3. helye­zettcsapattagja. 1937-ben EB 4., 1933-ban és 1936-ban EB 5., 1938-ban EB 6. helyezett. 1933-ban és 1935-ben a főisk. világbajnok m. csapattagja. 1937-től 1944-ig6-szorosm. baj­nok (1937-ben, 1938-ban, 1939-ben, 1940-ben, 1942-ben, 1944-ben). 1943-tól 1946-ig 22-szeresm. válogatott. Gyeplabdában 1936-ban a berlini olimpia résztvevője. 1932-ben és 1942-ben a m. bajnokcsapat tagja. 1931-től 1949-ig 21-szeres m. válogatott. Atlétikában 1934-ben a m. bajnok 4 X 400 m-es váltó tag­ja. 1934-től 1937-ig 4-szeresm. válogatott. Máriássy Judit (Bp., 1924. jún. 18.-Bp., 1986. nov. 23.): forgatókönyvíró, újságíró, József Attila-díjas (1951), Rózsa Ferenc-díjas (198 3). ~ Félix rendező felesége. Nagybányán volt újságíró. 1947—1951-ben a Magyar-

Next