Kenyeres Ágnes (szerk.): Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (Budapest, 1994)
M - Mátrai László - Mátrai Betegh Béla
Mátrai 606 lasztották. 1955. nov. 15-től 1956. okt. 24-ig földművelésügyi min., 1957. márc. 15-től júl. 3 l-ig földművelés ügyi min.h. volt. 1957. okt. 15-től lemondásáig (1968) a Magy. Mezőgazdasági Múz. főig.-ja. Vezetése alatt új szemléletű állandó és időszaki kiállításokat rendeztek, elindult a módszeres tárgygyűjtés és az agrártörténeti kutatómunka. Ez idő alatt a gödöllői Agrártudományi Egy.-en agrármérnöki diplomát, majd egy.-i doktori címet szerzett. Létrehozta a múzeum állattani csontgyűjteményét. Kutatási területe az oszteológiai háziállatkutatás volt. A háziasítás okozta változásokhoz új biometriai módszereket dolgozott ki, melyeket külföldön is alkalmaznak. Foglalkozott általános háziállattörténeti kérdésekkel és a magyarság állattenyésztésének történetével is. Tagj a volt az MTA Agrártörténeti Bizottságának és Biológia Történeti Bizottságának. — F. m. Termelőszövetkezeti mozgalmunk helyzete és fejlesztésének kérdései (Bp., 1955); A szarvasmarha testalakulásának történeti vizsgála ta i a h aza i subfossilis csontleletek alapján (doktori értekezés, Bp., 1966); A Magyar Mezőgazdasági Múzeum működésének 75 éve, 1896-1971 (Bp., 1971); A háziállatok eredete (Bp., 1975); Állattartás őseink korában (Bp., 1982). - írod. Szabó Loránd: M. J. életútja (Magy. Mezőgazd.-i Múz. Közl.-ei, 1984-85, Bp., 1985. 8-9. sz.); P. Hartyányi Borbála: M.J. agrármuzeológiaimunkássága (Magy. Mezőgazd.-i Múz. Közl.-ei, 1984-85, Bp., 1985. 10-14. s z -); Bökönyi Sándor: M.J. az archeozoológus (Magy. Mezőgazd.-iMúz. Közl.-ei, 1984-85, Bp., 1985. 14-17. sz.). Mátrai László (Bp., 1909. jan. I7.-Bp., 1983. nov. 7.): filozófus, esztéta, Állami díjas (1975), az MTA tagja (1.1948, r. 1962). Józsefvárosi család szülötte, apja lakatosmester. A Tavaszmező utcai Gimn.-ban érettségizett. A bp.-i tudományegy. bölcsészkarán m.-német szakos alapfokú tanári vizsgát tett (1929). Pauler A kos tanítványa lett. A bölcsészkaron kialakult szellemi csoportok közül a Harkai Schiller Pál köré szerveződők közé tartozott Kerényi Károly, Hamvas Béla, Szerb Antal, Horányi Béla társaságában. A jelenkori esztétikafőirányai c. disszertációjával doktori fokozatot szerzett esztétikából, valamint filozófiából és m. irodalomtörténetből 193 i-ben. 1933-ban Prohászka Lajos segítségével könyvtárosi állást kapott az Egyetemi Könyvtárban. 193 5-ben részt vett az Apollo c. lap szerkesztésében, amit Bóka László és Gál István alapított. 1940-ben megjelentette Élmény és mű c. könyvét. 1940-ben Baumgarten-j utalmat, 1942-ben Baumgarten-díjat kapott. KornisGyula és br. BrandensteinBéh magántanárnak j avasolták a bölcsészkarra. 1941. júl. 30-án kultúrfilozófiából habilitálták. 1940-től a filozófia meghívott előadója az Eötvös Kollégiumban; e megbízatásáról 1944. márc. 19-én, a német megszállás napján lemondott. 1945. febr. 23-án a Bp.-i Nemzeti Bizottság kinevezte az Egyetemi Könyvtár főig.-jának. Ekkor kérte fel Lukács György, hogy előadásokat tartson a bölcsészkaron. Az újjászerveződő politikai életben a Nemzeti Parasztpárt tagja 1948-ig. 1948-ban belépett a kommunista pártba. 1960-tól a Világosság főszerk.-je, majd a szerkesztőbizottság elnöke, a Magyar Filozófiai Szemle szerkesztőbizottságának tagj a, később elnöke, valamint az újra induló Filozófiai írók Tárának szerk.-je Fogarasi Bélával és Lukács Györggyel. 1964-ben egy.-i tanárrá nevezték ki, 1973-tól 1980-ig tanszékvezető volt. Munkásságát kezdetben az a törekvés jellemezte, hogy a szellemtörténet gondolatrendszerét megtisztítsa az irracionalista vonásoktól; 1945 után elfogadta a marxizmus eszméit. -F.m.Ajelenkori esztétika fő irányai (Bp., 1931); Modern gondolkodás (Bp., 1938); Élmény és mű (Bp., 1940, 1973); feliemtan (Bp., 1943); Haladás és fejlődés (Bp., 1947); Gondolat és szabadság (Bp., 1961); A kultúra történetisége (Bp., 1977); Műhelyeim története (Bp., 1982). — írod. Szerdahelyi István: A magyar esztétika története 1945-1975 (Bp., 1976); Lukácsjózsef: A hetvenéves M. L. köszöntése (Világosság, 1979.1. sz.);Pach Zsigmond Pál: M. L. műhelyei (Elet és írod., 1983. 48. sz.); Havasi Zoltán: M. L. (Magy. Könyvszle, 1984. 1-2. sz.); Hermann István: M. L. (Magy. Tud., 1984. 3. sz.);Tarnai Andor: M. L. (írod.tört. Közi., 1984. 2. sz.); Palotás Gábor: M. L. (Magy. Pszichol. Szle, 1984. 5. sz.). Mátrai Betegh Béla (Bp., 1914. ápr. 3--Bp., 1981. máj. 15.): újságíró, kritikus, Rózsa Ferenc-díjas (1974). 1932-ben érettségizett Bp.-en, majd a Pázmány Péter Tudományegy.-enjogi tanulmányokat folytatott. 1941-től 1947-ig a Vígszínház dramaturgja volt, emellett újságíróként is dolgozott a 8 Órai Újság, a Kossuth Népe és a Hírlap c. lapoknál. 1955-ben a József Áttila Színház dramaturgja lett. 1959-ben a Magyar Nemzet c. laphoz került, ahol előbb főmunkatársként, majd kulturális rovatvezetőként tevékenykedett. Színikritikákat, rádiójátékokat írt, számos színművet fordított németből. — F. m. Odaát is énekelnek (tárcák, Bp., 1943); Évadról évadra (tan., kritikák, Bp., 1984).-/^. S. L.: MeghaltM. B. B. (Népszabadság, 1981. máj. 16.); H. Gy.: Meghalt M. B, B. (Magy. Hír-