Kenyeres Ágnes (szerk.): Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (Budapest, 1994)
B - Barabás Sári - Barabás Tibor - Barabás Tibor - Barakonyi László - Barankay Lajos - Baránszky-Jób László
Barabás 54 tási területe a brucellózissal fertőzött sertéstenyészetek brucellózis-mentesítése. Tanulmányai agrártudományi szakfolyóiratokban jelentek meg. — írod. Csukás András: B. I. (Magy. Állatorvosok Lapja, 1980. 9. sz.). Barabás Sári (Bp., 1919. márc. 14.-München, 1969): opera-és operetténekesnő (koloratúrszoprán). Zenei és énektanulmányait Bp.-en végezte. A bp.-i Operaházban lépett először színpadra a Rigoletto c. Verdi-opera Gilda szerepében. Külföldi vendégszereplésekre hívták, így a Glyndebourne-ben, Edinburgh-ban és Firenzében rendezett ünnepijátékokra. 1949-től 1968-ig a müncheni Theater am Gartnerplatz tagja volt. 1963-ban megkapta a kamaraénekesnői címet. Fellépett a német rádióban és televízióban is. Filmekben szerepelt (Madame Dubarry; Denevér). -F. sz. Ej királynője (Mozart: Varázsfuvola); Adél (Rossini: Ory grófja). Barabás Tibor (Pécel, 1911. aug. 27.-Bp., 1984. máj. 2.): író, József Attila-díjas (1953), Kossuth-díjas (1954). 1928-ban kapcsolódott be a munkásmozgalomba, 1930 óta volt a KMP tagja. Cikkeit 1932-től rendszeresen jelentették meg különböző napilapok és folyóiratok (Népszava, Az Újság, Szép Szó, Literatúra, Magyar Hírlap). József A ttila és Nagy Lajos baráti köréhez tartozott. 1941-1945 között munkaszolgálatos volt. 1945-ben a Cserépfalvi Kiadó irodalmi vezetője, majd a Szabad Nép kulturális rovatvezetője volt. 1946-1949 között az írószövetség főtitkára. 1949-1951 között a Révai, ill. Szépirodalmi Könyvkiadó ig.-ja. 1957-65-ben a KPM sajtóosztályának vezetője. 1967-től a Budapester Rundschau munkatársa. Az ötvenes évek közepétőlművészek, zeneszerzők életét írta meg regényes formában (Beethoven, Mozart, Chopin, Liszt Ferenc, Michelangelo, Rembrandt). - F. m. Máglyák Firenzében (r., Bp., 1942); Bulgáriai utazás (Bp., 1947); Irodalom és haladás (Bp., 1948); MagyarJakobinusok (színmű, Bp., igso)-,Aszabadságmagvetője Táncsics Mihály (r., Bp., 1951,1965); Rákóczi hadnagya (r., és filmforgatókönyv, Bp., 1953, 1957, 1960, 1980); Állami Áruház (vígj., Gádor Bélával, Bp., 1954); Örök dallamok (Bp., 1958, 1960)-, Aranyfácán (Bp., 1961); Török daráló (t., Bp., 1963.1978); Uriel(r.,Bp., 1974);Magyar csillagok (tan., Bp., 1979). - írod. Zsugán István: B. T. (Látogatóban. Kortárs magyar írók vallomásai, Bp., 1971); Illés Lajos: B. T. (Kezdet és kibontakozás, Bp., 1974); Kabdebó Lóránt: A háborúnak vége lett (inteijúk, Bp., 1983); Goda Gábor: Nekrológ (Élet és írod., 1984. 19. sz.);SándorLászló: Nekrológ (Kortárs, 1984. 8. sz.); László Gyula: Emléksorok egy szelíd harcosról (Élet és írod., 1986. 35-sz.). Barabás Tibor (Bp., 1917. ápr. 28.-Bp., 1959. okt. 28.): szállítómunkás. Az 1956-os forradalom és szabadságharcban való részvétele miatt kivégezték. — írod. Gosztonyi Péter: Föltámadott a tenger... i956(Bp., i989);Halottaink 1956. II. (Bp., 1989). Barakonyi László (Barakony, 1909. okt. 26.—Bp., 1983. febr. 28.): üzemmérnök, Kossuth-díjas (1949)-Áll. Felsőiparisk. -t végzett. 193 5-től dolgozott a Ganz Vagon- és Gépgyárban, kezdetben mint fizikai munkás, előrajzoló, majd martinacélmű művezető, 1945-54-ben elektroacélmű főművezető, üzemvezető, 1954-59-ben főtechnológus, 1959-től nyugalomba vonulásáig (1969) acélmű művezető. A Kossuth-díj ezüst fokozatát Belicski Józseffel megosztva kapta, mert az olvasztókemence újfajta kibélelésével évi 120 000 Ft költségmegtakarítást értek el. Barankay Lajos (Temesvár, 1882. febr. 20.-Pécs, 1965. jan. 14.): tanár, pedagógiai szakíró. 1906-ban a bp.-i tudományegy.-en m.-német szakos középisk. tanári, 1907-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1906-09-ben Pécsett a felsőkereskedelmi isk. h., 1909-1943 között rendes tanára, 1930-tól mintc. ig. 1918-22-ben az iskola internátusának ig.-ja. 1935-ben a pécsi Erzsébet Tudományegy. -en a „magyar köznevelés története és problémái" tárgykörből magántanári képesítést szerzett; 1936-1949 között pedagógiát adott elő. 1926-ban megkapta az MTA Halmos-díját. Elsősorban neveléselméleti és neveléstörténeti munkássága jelentős. - F. m. Analógiai alakulások a határozók körében (Pécs, 1907); Magyar megújhodás (versek, Pécs, 1921); A nevelő hatás elmélete (Pécs, 1924); A nemzeti közszellem pedagógiája (Pécs, 1926); A gyakorlati tanárképzés megszervezése (Bp., 1928); A magyar integritás művelődéspolitikája (Pécs, 1928); A nemzetetikai nevelés didaktikai súlypontja (Pécs, 1931); A szaknevelés elméletének alakulása (Pécs, 1932); Magaviselet és személyiség az iskolában (Pécs, 1936); Felsőoktatásunk kibontakozása az újkorban (Pécs, 1943); A népi gondolat művelődésünkben a nemzet ébredéséig (Pécs, 1944). Baránszky-Jób László (Újpest, 1897. dec. 2.—Bp., 1987. okt. 9.): esztéta, irodalomtörténész. Szegeden kezdte 1916-ban pályáját újságíróként. Miután a Pázmány Péter Tudományegy.-en m.-történelem szakon tanári diplomát szerzett, nevelő volt a Radványi családnál. 1926-ban doktorált esztétikából. Ezt a tárgyat magántanárként adta elő 1935-től a Kolozsvárról Szegedre helyezett Ferenc Jó-