Kenyeres Ágnes (szerk.): Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (Budapest, 1994)
R - Romvári József, Reichardt - Romváry József - Róna Emy
Romvári 762 Grófja, Orff\ Az okos lány). Számos operett-és kabaréműsor verseit szerezte. Közkedvelt televíziós animációs filmek szövegírója (Mézga Aladár különös kalandjai; Kérem a következőt - „Dr. Bubó"). Méltán tett szert nagy népszerűségre az amerikai William Hanna ésjoseph Barbara rajzfilmj ei és a Flinstone-család verses szövegmagyarításával. Lefordította a T. S. Eliot költeményei alapján készült Macskák c. musicalt. Számos gyerekkönyvvel is maradandótalkotott. —F. m. Mese az egérfarkincájára/(verses mese, Bp., 1966); Tíz pici coca (verses képeskönyv, Bp., 1969); Mézga Aladár különleges kalandjai (fantasztikus r., Bp., 1974); Doktor Bubó (humoros, rajzos elbeszélésciklus, Ternovszky Béla rajzaival, Bp., 1979); Szamárfül (szatirikus versek, (p., 1983). Romvári József, Reichardt (Nagykónyi, 1911. márc. 2.—Szekszárd, 1957. jún. 13.): alkalmi munkás. Az 1956-os forradalom és szabadságharcban való részvétele miatt kivégezték. - írod. Gosztonyi Péter: Föltámadott atenger... 1956(Bp., 1989);Halottaink 1956. II. (Bp., 1989). RomváryJózsef (Nagybittse, 1915. nov. 13.-Bp., 1983. dec. 8.):állatorvos, azállatorvos-tudományok doktora (1977). Állatorvosi tanulmányait Bp.-en végezte (1939). Az egy.-i doktori cím megszerzése (1941) után 1945-igj árási állatorvos. 1944-ben állatorvosi tisztivizsgát tett, és rövidesen az Orsz. Állategészségügyi Intézetbe került (1946). Annak osztályvezetőjeként végzett munkássága elismeréseként lépett az MTA Állatorvostudományi Kutató Intézetének állományába (1952). Itt tudományos munkatárs, főmunkatárs (1960), majd tudományos ig.h.-i beosztásán (1976) tevékenykedett nyugállományba vonulásáig (1981). Tudományos érdeklődéseajárványtanszámos témakörére kiterjedt. E tárgyban végzett kutató munkájával szerezte meg a kandidátusi (1965), majd a tudományok doktora fokozatot. Kutatásainak eredményei közül kiemelkedik a humán influenzavírus állatokban való előfordulásának bizonyítása, és az állatokról emberre terjedő fertőző betegségek (zoonózisok) kutatása. Indiában két éven keresztül FAO szakértőként működött (1970-1972); tanácsadóként részt vett a WHO (Egészségügyi Világszervezet) influenza-bizottságában. Értekezései hazai és külföldi tudományos szakfolyóiratokbanjelentek meg.-F. m. Arbovírusoszoonózisok (Bp., 1982). Róna Emy (Bp., 1904. febr. 20.-Bp., 1988. dec. 17.): grafikus, festő, érdemes művész(i983). ~ Klára testvére. Azlparrajzisk.ban Vesztróczy Manó növendéke volt. Alkotói pályáját 1921-ben kezdte a Színházi Élet szerkesztőségében. Nevét Tábori Piroska Dugó Dani c. mesekönyvének illusztrálása tette ismertté. 1925-ben az ÚME (Új Művészek Egyesülete) tagja lett, amelynek kiállításain rendszeresen szerepelt. 1926-1928-ban Párizsban élt, egy szatirikus lap munkatársa volt. Emellett a Colarossi isk.-ban és a Julián Akad.-n képezte tovább magát. Testvérével, — Klárával a Galéria Zodiaque-ban közös kiállítást rendezett, Ady, Baudelaire és Verlaine verseihez készült illusztrációit mutatta be. 1928-tól ismét Bp.-en élt, újságok, folyóiratok és könyvkiadók számára dolgozott (pl. Pesti Napló, Színházi Elet, Athenaeum). 1929-ben díjat nyert az Athenaeum Kiadó illusztrációpályázatán. Az 1930-as években plakáttervezéssel is foglalkozott. 1934-3 6-ig Rómában m. és olasz ösztöndíjjal Ferruccio Ferrazzinél freskófestést tanult. Tagja lett az Olasz Képzőműv. Társulatnak, amelynek tárlatain többször szerepelt. 1939-ben grafikai díjat (arany diplomát) nyert a New York-i világkiállításon. Munkásságának fő területea meseillusztráció volt. Csaknem 400 könyvet illusztrált, a legismertebbek: János vitéz, Óz, a csodák csodája, Az ezeregy éj szaka legszebb meséi (több változatban), Öreg néne őzikéje, Bambi, Arany László, Andersen, Bazsov, Grimm stb. meséi. Csoportos bemutatók mellett számos egyéni kiállítása is volt, pl.: Nemzeti Szalon (1937, 1940), Fényes Adolf Terem (1961), Dürer Terem (1966), Kulturális Kapcsolatok Intézete (1973); Salgótaiján, Isk. Galéria (1974), Dunaújváros, Gyermekkönyvtár (1974), Zürich (1975), MNG Műhelysorozat (!979)> Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (1981, 1988), Kecskemét, Szórakaténusz Játékműhely és Múz. (1984), József Attila Művelődési Központ, Bp. (1989 — emlékkiállítás). Művei állami és magángyűjteményekben találhatók: pl. Művelődési Min., Műv. Alap, Petőfi Irodalmi Múz. Bazsov Lidérc anyó kútja c. könyvéhez készített illusztrációsorozatát az MNG grafikai gyűjteménye őrzi. 1987-ben „Gyermekekért" díjat kapott. - írod. Fedor Ágnes: R. E. (Nők L., 1966. márc. 5.); Földes Anna: R. E. (Nők L., 1973. okt. 13.); Bányai Gábor: R. E. (Népszabadság, 1973. okt. 7.); Ézsiás Erzsébet: Látogatás R. E.-nél (Művészet, 1974. 6. sz.); Tóth Elemér: R. E. (Nógrád, 1974. ápr. 4.); Brestyánszky Ilona: A megújult Ezeregyéjszaka (Nők L., 1979. márc.); Kerékgyártó István: Róna Emy mesevilága (Népszava, 1979. máj. 116. sz.); Szűcs Katalin: R. E. (Magy. Nemzet, 1982. okt. 25.); Rigó Béla: R. E. (Óvodai Nevelés, 1984. 6. sz.); Bárdos Éva: R. E.