Kenyeres Ágnes (szerk.): Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (Budapest, 1994)
S - Scheiber Vilmos - Schiff János - Schiffer Ferenc - Schmalz József - Schneider Miklós - Schnitzler József
783 Schnitzler 1986, 4. sz.);Hidvégi Máté: Sch. S. emlékezete (Élet és írod., 1987. 42. sz.); Voigt Vilmos: Sch. S. (Ethnogr., 1988. 1. sz.); Sch. S. Emlékkönyv (szerk. Dán Róbert, Bp., 1988). Scheiber Vilmos (Mór, 1889. dec. 30.-Bp., 1979. jan. 2.): ortopédsebész főorvos. 1912-ben szerzett diplomát a bp.-i Orvostudományi Egy.-en. 1912-19-ig a III. sz. Sebészeti Klinikán dolgozott. Az I. világháború alatt hadikórházakban működött mint sebész főhadnagy főorvos. 1919-1921-ig a Révész utcai Rokkant Utókezelő Gyógyintézet ortopédsebészeti osztályát vezette. 1921-30-ig a Park Szanatórium orvosig.-ja volt. 1930-34-ig a Kaszab Aladár Poliklinika főorvosaként, 1934-45-ig a budai Bíró Dániel Kórház vezető sebészfőorvosaként dolgozott. 1945-50-ig az OTI-nál (Orsz. Társadalombiztosítási Intézet), 1950-1966-ig az SZTK-nál tevékenykedett mint sebészeti és ortopédiai országos ellenőrző főorvos. 1966-ban nyugdíjba vonult, de tudományos tanácsadóként továbbra is működött a SZOT-nál (Szakszervezetek Orsz. Tanácsa). Nagytudású gyakorló sebész volt. Számos gyógyászati segédeszköz magyarországi bevezetése fűződik nevéhez. Szakcikkei az Orvosi Hetilap, a Gyógyászat, a Therápia, az Orvosképzés és a Magyar Orvos c. lapban jelentek meg. - írod. Nóvák Ernő: A magyar sebészirodalombibliográfiája (Bp., I939;műveinekjcgyzékével); Gazda István: Emlékezés egy vasdiplomás sebészfőorvosra (Magy. Nemzet, 1979. dec. 19.). Schiff János (Pesterzsébet, 1930. jún. 8.-Bp., 1957. ápr. 25.): segédmunkás. Az 1956-os forradalomban és szabadságharcban való részvétele miatt kivégezték. - írod. Gosztonyi Péter: Föltámadott a tenger... 1956 (Bp., 1989); Halottaink 1956. II. (Bp., 1989). Schiffer Ferenc (Eger, 1944. aug. 30.-Bp., 1982. júl. 27.): újságíró, ~ Pál politikus fia, Szakasits Árpád unokája. Gimn.-i érettségi után elvégezte az újságíró-isk.-t. 1965-től 1967-ig gyakornok a Magyar Nemzetnél. 1967-től haláláig az Esti Hírlap külpolitikai munkatársa volt. Schmalz József (Bp., 1919. jan. 3.-Bécs, 1985. dec. 2.): gépészmérnök, a műszaki tudomány kandidátusa (1961). A József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egy.-en 1943-ban szerezte meg gépészmérnöki oklevelét, majd ugyanott tanársegéd. Ezzel párhuzamosan a Textiltechnológusok Egyesületének titkára. 1946-tól a textiliparban helyezkedett el, ahol az üzemmérnöki beosztástól az iparági műszaki vezetőig (Gyapjúipari Igazgatóság) számos munkakört betöltött. 1949-től a Bp.-i Műszaki Egy. akkor alakult textiltechnológiai tanszékén meghívott előadó, x953-tól docens. 1970-1984 között a Könynyűipari Felsőfokú technikum, ill. ajogutód Könnyűipari Műszaki Főisk. tanszékvezető főisk. tanára. 1984-ben vonult nyugállományba. Egy.-i és főisk. oktatóként a fonástechnológia, kikészítés-technológia, anyagismeret, irányítástechnikáé, tantárgyakat tanította. Kutatási eredményeiről itthon és külföldön (Aachenben, Bécsben, Briinnben, Drezdában, Karl-Marx-Stadt-ban) számolt be. Földes Pál Emlékéremmel tüntették ki. — F.m. Kártolásimunka vizsgálata (Bp., 1944); Szabályozás a textiliparban (társszerző, Bp., 1965); Szabály ozás a textiliparban (szerk., Bp., 1967). - írod. Sch.J. (Magy. Textiltechnika, 1986. 2. sz.). Schneider Miklós (Székesfehérvár, 1933. ápr. 22.-Bp., 1981.jún. 16.): történész,levéltáros. A bp.-i Pedagógiai Főisk.-n 1957-ben orosz szakos, 1965-ben a Szegedi József Attila Tudományegy.-en orosz-történelem szakos középisk. tanári oklevelet nyert. 1958-tól 10 éven át a Szentesi Áll. Levéltárban dolgozott. 1968-ban a Nógrád m.-i Levéltár élére került, neki kellett az újonnan létesült levéltár alapjait megteremtenie (Salgótarján). Elsősorban helytörténeti munkásságot fejtett ki, és irányította a honismereti mozgalmat a megyében. A Magy. Történelmi Társ. tagja. - M. Pusztaszertől Pusztaszerig. Dokumentumok Csongrád megye életéből (Páhi Ferenccel, Szeged, 1965); A Szentesi Állami Levéltár állandó kiállításának tapasztalatai (Levélt. Szle, 1962. 12.); A Hódmezővásárhelyi Kötöttárugyár története (Páhi Ferenccel, Hódmezővásárhely, 1966); Nógrád megye képe a 18. sz. végén (Eperjessy Kálmánnal, Salgótarján, 1977). - írod. Kósy Zoltán: Búcsú Sch. M.-tól (Honismeret, 1981. 6. sz.); In memóriám Sch. M. (Levéltári Közi., 1980-81). Schnitzler József (Szeged, 1913. jan. 25.-Szeged, 1990. okt. 15.): orvos, az orvostudomány kandidátusa (1961), Kossuth-díjas (1951). Gimn. tanulmányait Bp.-en kezdte, a tatai kegyesrendi reálgimn.-ban érettségizett 1930-ban. Utána a bp.-i tudományegy. orvosi karára iratkozott be. Mivel a tanulmányaihoz szükséges pénzt saj át magának kellett megkeresnie, így 1931-ben a bp.-i mentőkhöz került, ahol később bentlakó lett, 1933-ban a Rókus Kórház I. számú Sebészeti Osztályán mint gyakornok működött. Később segédorvos volt, és 1937-ben megszerzett diplomája után mint orvos működött ezen a két helyen 1939-ig. Utána a jászberényi EI^scbet Kórházban volt alorvos. Jászberényben volt