Kenyeres Ágnes (szerk.): Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (Budapest, 1994)
B - Békésy Miklós - Béky Zoltán - Béládi Miklós
Békésy 76 Artikel und Glossen, IV. Redenund Antworten (München-Zürich, 1976); Ungarischen Tatiz (r., posztumusz, München-Berlin, 1983). - írod. Nekr. (Magy. Nemzet, 1977. okt. 1.) Békésy Miklós (München, 1903. aug. 3.-Bp., 1980. nov. 25.): mezőgazda, gyógynövénynemesítő, a mezőgazdasági tudományok doktora (1958), Kossuth-díjas (1954). Középisk.-it Pécsett, felsőfokú tanulmányait Debrecenben a Gazdasági Akad.-n (1927-ben szerzett oklevelet), ill. Bp.-en a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egy.-en végezte; itt szerezte meg doktorátusát is 1938-ban. Gyakorlati gazdaként Gyulapusztán kezdett dolgozni, ahol hamarosan felfigyelt a rozson található anyarozsra. Megsejtve gyógyszeriparijelentőségét, mesterséges szaporításával kezdett kísérletezni. 1927-3 3-ban gyakornok, majd intéző a gyulapusztai borgazdaságban. 1933-tól Bp.-en élt, 1934-től a Gyógynövénykísérleti Állomás munkatársa, kezdetben mint állástalan diplomás. 1937-től a Gyógynövény Kutató Intézetben dolgozott és munkáját Richter Gedeon külön támogatta. Megoldotta az anyarozs mesterséges fertőzését, megismerte a gomba élettanát, mikrobiológiáját. 1938-tól a Műszaki Egy.en anyarozs-alkaloida vizsgálatokkal foglalkozott. 1946-ban a „Gyógynövények és ipari növények hatóanyagai" c. tárgykörből egyetemi magántanári képesítést szerzett az agrártudományi egy. elődjén. Kidolgozta az egyszem analízist, amit azóta az egész világon alkalmaznak. Új anyarozstörzset szelektált ki, amely felülmúlta a korábbiak hatóanyagát. A világon először oldotta meg az anyarozs üzemi, majd termelési rendszert. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el. — M. Vizsgálatok magyarországi anyarozs-féleségek alkaloidáiról (Bp., 1944); Az anyarozs. Clavicepspurpures(társszerzővel, Bp., 1960).-Irod. Szatmáry G.: Emlékezés dr. B. M.-ra (Herba Hungarica, 1981). Béky Zoltán (Hernádszentandrás, 1903. jún. 21.-Washington, 1978. nov. 26.): református lelkész, az amerikai magyar református egyház püspöke. A sárospataki kollégium és 1927-ben a ref. teológiai ak. elvégzése után az USA-ban fejezte be tanulmányait. Teológiai doktor, 1948-tól t. teológiai tanára a sárospataki ref. teológiai ak.-nak. 1939-től az amerikai szabad m. ref. egyház esperese, 1954-től főesperese, 1958-74-ben püspöke volt. 1944-től a Bethlen-árvaház és aggok háza ig.-ja. A trentoni m. ref. egyház lelkésze volt még mint püspök is. A ref. egyházak világszövetségének alelnöke, 1961-től tagja az egyházak nemzeti zsinata és világzsinata főtanácsának. 1956-tól alelnöke, 1964-től elnöke az Amerikai Magy. Ref. Szövetségnek, 1965-től az Amerikai Magy. Szövetség ig. tanácsának is. Főszerk.-je a Magyar Egyház (Magyar Church) címmel Carteret-ben 1922 óta megjelenő havi folyóiratnak, az amerikai m. ref. egyház hitbuzgalmi orgánumának.-M. Theológiai tanulmányok Kálvin Jánosról. Kálvin és a mai magyarországi theológiai gondolkodás (Washington, 1936, 1959); Bethlen Gábor vallásos személyisége (Washington, 1959); Az Amerikai Magyar Református Egyesület történetének főbb eseményei 1896-1966., 1966-1970 (I—II., Ligonier, 1970); „Beh régen vérzel szegény magyar..." Prédikációk, hazafias beszédek, előadások és gyászbeszédek (Ligonier, 1975)Béládi Miklós (Békés, 1928. márc. 23.-Bp., 1983. okt. 29.): kritikus, irodalomtörténész, az irodalomtudomány doktora (1988, posztumusz), József Áttila-díjas (1975). 1946-ban Békésen érettségizett, majd a debreceni bölcsészkaron szerzett m.-történelem-francia szakos diplomát. 1951-52-ben Haj dúböszörményben tanított, majd az MTA aspiránsa volt. Ezután az Eötvös Loránd Tudományegy. (ELTE) m. tanszékén kutatómunkát végzett egy évig, innen került az MTA Irodalomtörténeti (később Irodalomtudományi) Intézetébe, ahol előbb 1956-57-ben, majd 1960-tól haláláig dolgozott a Modern Magy. Irodalmi Főosztály osztályvezetőjeként, ill. főosztály vezetőjeként. 1957-1960 között a Magvető Könyvkiadó irodalmi vezetője volt. Fő kutatási területe a XX. századi m. irodalom, ezen belül a népi írómozgalom és a m. avantgárd története. Mértékadó kritikusként és irodalomtörténészként vett részt a tudományos és irodalmi közéletben. Afelszabadulás utáni magyar irodalom 1945-1975 c. akadémiai, négykötetes öszszefoglaló mű szerk. -je volt, elindította és haláláig szerk. a Kortársaink c. kismonográfiasorozatot. 1963-72-ben belső munkatársa volt a Kritika c. irodalomtudományi folyóiratnak, majd megalapítója és felelős szerk.-je lett a Literatura c. intézeti műhelyfolyóiratnak. Egyik fő tevékenységi területének tartotta a határon túli m. irodalmak megismertetését és a hazai irodalmi életbe történő integrálását. A Nemzetközi Magy. Filológiai Társ. főtitkárh. -eként sokat tett a mo.-i és a külföldi irodalomtudomány és irodalom kapcsolatainak kiszélesítéséért, szerk.-je volt a Hungarológiai Értesítő c. folyóiratnak. 1955-től aktív tagja volt a Tudományos Ismeretteijesztő Társulatnak (TIT), 1968-tól a Magyar írók