Kenyeres Ágnes (szerk.): Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (Budapest, 1994)
V - Véghelyi Péter - Vén Emil - Venéczi János
Véghelyi 952 felnőtteknek, Bp., 1943); Mese a Zöld Disznóról (Bp., 1943); Viharok jönnek (versek, Bp., 1943); Eszter könyve (versek, Bp., 1946); Pillangós őszök (versek, Bp., 1946); Puli Pali kalandjai (mese, Bp., 1947);Játékos ifjúság (versek, Bp., 1948); Vakarcs úrfi (Bp., 1948); Szemfüles könyv (verses képeskönyv, Bp., 1949); Mostoha éveim (regényes önéletrajz, Bp., 1958); Modern Orfeusz (válogatott műfordítások, Bp., 1960); A majomkirály (mesék, Bp., 1963); Pacsaji csalafinta kalandjai (mese, Bp., 1964); Futyuri mint detektív (meser., Bp., 1968); 1 kutya, 2 cica (meser.-ek, Bp., 1973); Két őszi csillag (versek, Bp., 1973); A Nyugalmazott Elefánt Úr Birodalma (meser., Bp., 1975); Don Makarémó, egy kulcslyukon keresztül (meser., Bp., 1978); Puliszka és Juliska Plömplöm királynál (mesék, Bp., 1979); Mostoha éveim-Agarabonciás diák-Eszter (önéletrajzi r.trilógia, Bp., 1981); Összegyűjtött versei (Bp., 1984); Muzsika Zsuzsika meséi (gyermekr., Bp., 1986); Agonoszangyal (memoár, Bp., 1986). - írod. Rónay György: V. Gy.: Mostoha éveim (Olvasás közben, Bp., 1971); Lengyel Balázs: Mese a meseíróról (Közelképek, Bp., 1979); Sőtér István: V. Gy. (Gyűrűk, Bp., 1980); Antal Gábor: V. Gy. Hármaskönyve (Magy. Nemzet, 1982. jan. 12.); Rónay László: A nagy utazás vége (Nagyvilág, 1982.11. sz.); Makay Gusztáv: Önéletrajz és tükör (Új írás, 1983. 7. sz.); Vargha Kálmán: Emlékezés V. Gy.-re (Vigilia, 1984. 8. sz.); Domokos Mátyás: Műbírálatok - kiszabott parcellán (Kortárs, 1985); Lengyel Balázs: Posta messzebbről és közelebbről (Egy magatartás története, Bp., 1986). Véghelyi Péter (Bp., 1908-Bp., 1986. dec. 22.): orvos, gyermekgyógyász, az orvostudományok doktora (1958). Oklevelét a bp.-i egy.-en szerezte 1933-ban, majd a bp.-i I. sz. Gyermekklinika munkatársa haláláig. 1946-ban egy.-i magántanárrá habilitálták. Tudományos munkásságának tárgya kezdetben a parazitológia, a háború után az éhezéssel kapcsolatos sorvadások. Kidolgozott egy olyan módszert, amellyel életveszélyes állapotban levő gyermekeket lehetett megmenteni. Foglalkozott a születés előtti állapot kérdéseivel is. 1947—49-ben szerk. a Paediatrica Danubiana, 1951-1986 között az Acta Paediatrica Hungarica c. folyóiratot. 1966-tól 1982-ig a M. Gyermekgyógyász Társaság elnöke. Részt vett többnyelvű orvosi szótárak szerkesztésében. — F. m. A mesterséges hibernatio (Bp., 1959); Gyermekgyógyászati vademecum (szerk., Bp., 1975); Perinatal medicina 1-2. (szerk. társszerkesztőkkel, Bp., 1978). -írod. Berta Lajos. V. P. (Orv. Hetik, 1978. 14. sz.). Vén Emil (Fiume, 1902. ápr. 9.-Bp., 1984. júl. 13.): festő, Munkácsy-díjas. Anyja olasz volt. Tizenöt éves korában szüleivel Bp.-re költözött. Fényképészetet tanult, közben 1917-ben az Iparrajzisk., 1919-ben Uitz Béla Proletár Képzőműv. Műhelyének a növendéke. 1922-től a Képzőműv. Főisk.-n Benkhard Ágost és Rudnay Gyula mellett szerzett képzőművészeti ismereteket. 1927-ben (egy politikai tüntetés miatt) Bp.-ről távoznia kellett; Makóra került. Első kiállítását is itt rendezték meg (1927). Rudnay rábízta a makói művésztelep vezetését, ott egy évig együtt lakott József Attilával. Az 1930-as években tanulmányutat tett Olasz-, Francia-, ésSpanyolo.ban, j árt Csehszlovákiában és Dubrovnikban. 1940-ben költözött Budafokra, ott élt haláláig. Vitalitása, színes egyénisége, internacionális szemlélete külföldi művészek (Hemingway, Picasso, Pablo Casals) barátságát jelentette ~ számára. 1945 után, atöröko.-i izmiri nemzetközi vásáron az első díjat nyert m. pavilon tervezője. 1950-195 5 között az Iparműv. Főisk. alakrajztanára, majd 12 évig a KPVDSZ (Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete) szabadisk.-jában dolgozott. Fontosabb kiállításai: Hódmezővásárhely (1930, 1934); Bp., Csók István Galéria (1959), Fészek Művész Klub (1967), Nagytétényi Kastélymúz. (1971); Makó (1973); Bp., Mednyánszky Terem (1976), Műcsarnok (1982). Jelentősebb külföldi kiállításai: Toulon (1965); Bécs (I 975)- Gyakori témái: csendéletek, mediterrán és hazai tájképek, kikötővárosok, a halászok és alföldi munkások világa. Művészete a lírai expresszivitás sajátos megvalósulása. Fontosabb művei: Spanyol városrészlet (grafika, 1931); Dutka Ákos portréja (1958); Prodica halászfalu (1972); Kék tulipános láda (1973). — írod. Frank János: Látogatás V. E.-nél (Művészek, 1965. 10. sz.); P. SzücsJ.: V. E. kiállítása (Népszabadság, 1972. júl. 28.); Haits Géza: V. E. (Művészet, 1972. szept.); Szabó György: Heti mozaik (Elet és írod., 1972. aug. 5.); Katalógus-előszó (Bp., 1982); Ember Mária: V. E. festményei (Magy. Nemzet, 1982. jan. 29.); Laczkó Katalin: V. E. élete és művészete (Makó, 1984); Losonci Miklós: V. E. (Bp., 1984). Venéczi János (Bp., 1920. ápr. 23.-Bp., 1982. júl. 10.): politikus, 1935-től esztergályos a Láng Gépgyárban. 193 6-tól a KMP tagja. 1944-ben részt vett az angyalföldi ellenállási mozgalomban. 1948-tól a Szabad Nép rovatvezetője, majd szerkesztőbizottsági tagja, 1953-54-ben az Oktatásügyi Minisztériumban a marxizmus-leninizmus főosztályát ve-