Kenyeres Ágnes (szerk.): Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (Budapest, 1994)
T - Tamás Ferenc - Tamás Ferenc - Tamás Gergely Alajos - Tamás Károly - Tamás Lajos, Treml
Tamás 886 nyert (1964). Főbb megvalósult épületei: lakóházak a bp.-i Törökvész úton (1950), lakóházak Tatabányán (1960); az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet központi laboratóriuma (Bp., 1968); Vörösmarty téri Kulturális Központ (Hübner Tiborral, Bp., 1971). Távolsági autóbusz-pályaudvarok tervezése témában írta műszaki doktori disszertációját (1977). Szakmai folyóiratokban megjelent publikációi mellett - társszerzőkkel-írta az Épületszerkezetek c. főisk. jegyzetet. Tagja volt az MTA Építészettudományi Bizottságának és a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Orsz. Elnökségének, MTESZ-elnök volt Győr-Sopron megyében. Tamás Ferenc (Gyula, 1909. nov. 2.—Debrecen, 1981. júl. 30.): ref. lelkész. A gimn.-ot Makón, a teológiát Debrecenben (1930-34) és a németo.-i Elberfeldben (1935—36) végezte. 1936-tól Debrecenben segédlelkész, 1938-tól konventi, 1943-tól tiszántúli missziói lelkész, 1951-től mb. diakóniai ig. Debrecenben, 1951—55 között konventi missziói osztályvezető. 1955-től Nyíregyházán, 1959-től Mátészalkán lelkész, 1960-tól a Tiszántúli Egyházkerület püspöki tanácsosa, emellett 1969-től a Debrecen, Kossuth utcai egyházközség lelkipásztora. 1948-tól 1954-ig zsinati tag. Tamás Ferenc (Szentendre, 1921. dec. 9.-Székesfehérvár, 1979. aug. 14.): földmérő mérnök, főiskolai tanár. Mérnöki tanulmányait a bp.-i műegy.-en végezte. Pályájának elsőjelentősebb állomása a Földmérő és Talajvizsgáló Iroda volt, ahol a mérnökgeodéziai feladatokban szerzett gyakorlatot, és a fotogrammetria mérnökgeodéziai alkalmazásában töltött be kezdeményező szerepet. Szakírói munkásságának jelentős része erre az időszakra esik. 1963-ban került Székesfehérvárra mint a Felsőfokú Földmérési Technikum tanára. Az intézménynek az Erdészeti és Faipari Egyetem Földmérési és Földrendezői Karává történt átszervezésétől (1965) kezdve a fotogrammetriai és topográfiai tanszék vezető tanára volt. 1977-78-ban Algírban mint geodéziai-fotogrammetriai szaktanácsadó dolgozott, és tanított az orani egy.-en. Több főisk. jegyzetet írt. -írod. Szentesi A.: T. F. (Geodézia és Kartográfia, 1979. 6. sz.); Raum Frigyes: Magyar földmérők arcképcsarnoka (Bp., 1984). Tamás Gergely Alajos (Öregcsertő, 1915. szept. 8.-Bp., 1967. aug. 29.): karnagy, zeneszerző, zenetanár, ferences szerzetes. 1941-ben szentelték pappá. 1944-ben a Zeneműv. Főisk.-n egyházkarnagyi oklevelet szerzett. Zeneszerzést ugyanott Kodály Zoltánnál tanult. 1945-ben megalapította a Kapisztrán felnőtt és gyermek ének- és zenekart, melyeknek haláláig karnagya volt. Templomi hangversenyeken a vallásos zeneirodalom legjelentősebb alkotásait mutatta be. A központi papneveldében zenét tanított. Miséket, motettákat és oratóriumokat komponált. -F.m. Nándorfehérvár 1456 (oratórium, szövegkönyv: RadóPolikárp, Bp., 1956);Kapisztrán (opera). - írod. T. G. A. (Új Ember, 1967. szept. 10.). Tamás Károly (Garamszentgyörgy, 1892. ápr. 7.-Bp., 1982. márc. 27.): tanár, jogász. 1912-től 1920-ig a Pázmány Péter Tudományegy. Bölcsészettudományi és Jogtudományi Karán tanult. 1919-193905 1951-1958 között kereskedelmi középisk.-i tanár, 1939-1951 között ig. volt. 1945 előtt a Szakiskolai Tanárok Fővárosi Közélet elnöke, és az Orv. Egyesület választmányi tagja is volt. 1930-tól az FKgP tagja, 1945 után nevelői csoportjának elnöke, s a bp.-i csoport főtitkára. 1945-49-ben az FKgP képviseletében a Fővárosi Helyhatósági Bizottság s az Orsz. Köznevelési Tanács tagja. 1946-50-ben és 1956-57-ben a Pedagógus Szakszervezet elnöke. Nyugdíjasként a bp.-i I. (Szent) István Közgazdasági Technikum (majd Szakközépisk.) tanára volt. Tamás Lajos, Treml (Temesvár, 1904. márc. 23.-Bp., 1984. szept. 19.): nyelvész, a román, neolatin, albán nyelvtudomány, a balkáni filológia, a Duna-táji areális nyelvészet és az általános nyelvtudomány művelője, egyetemi tanár, az MTA tagja (1. 1940, r. 1964). Édesapja Tremljános, bánsági születésű sváb fodrászmester, édesanyja Tamás Julianna, székely kovácsmester iánya. 1933-ig a Treml Lajos nevet viselte, ekkor a Volksbundba hívták, tiltakozását hangsúlyozva felvette anyja családnevét. Háromnyelvű környezetben nőtt fel, középisk.-it Aradon végezte. 1922-ben lett a bp. -i Eötvös Kollégium tagja. Előbb két évig matematika-fizika szakrajárt, majd németet, franciát és románt hallgatott. Ösztöndíjasként a bécsi, a berlini és a párizsi egy.-en is több évig tanult. Doktorálása után 1930-tól 1936-igaSzéchényiKönyvtár munkatársa volt. 193 3-tól a bp.-i egy. magántanára, 193 6-ban pedig véglegesen az általános romanisztika és román filológiai tanszékrekerült. 1940-től 1944 nyaráig a kolozsvári Erdélyi Tudományos Intézet ig.-ja, és a kolozsvári egy.-en is tanított. Bp.-re visszatérve tanszékvezetői munkáj a mellett más vezetői állásokatis vállalt: 1949-51 között az ELTE (Eötvös Loránd Tudományegy.) Bölcsészettudományi Karának dékánja volt, 1951-61 között azELTE rektora, 1963-66 kö-