Kenyeres Ágnes (szerk.): Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (Budapest, 1994)

S - Szalay Gyula - Szalay József - Szalay Mátyás - Szalay Miklós - Szalay Sándor

833 Sillay Közi., 1976. 1. sz.); Rónai András: Dr. Sz. T. emlékezete (Földtani Közi., 1981. 3-4. sz.). Szalay Gyula (Kézdivásárhely, 1889. dec. 8.-Bp., 1978. jún. 4.): történetíró, tanár. 1913-ban tanári, 1915-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett a kolozsvári tudomány­egy.-en. 1913-20-ban Szabadkán, 1920-tól nyugalomba vonulásáig (1957) bp.-i közép­isk. -kban tanított. Cikkei és versei különböző folyóiratokban (Búvár, Délvidék, Magyar Leá­nyok, Pécsi Napló, Székelyföldi Lapok)jelentek meg. —F. m. Kézdivásárhelyi Szőtsi Istvánfőbí­ró élete és nemességipöre (Szamosújvár, 1915); A Királyi Egyetemi Katolikus Gimnázium törté­nete 1687-1937 (Bp., 1937). Szalay József (Orosháza, 1898. dec. 19.-Bp., 1988. ápr. 4.): gépészmérnök, amű­szaki tudományok kandidátusa (1963). 1916-18-ban katonai szolgálatot teljesített. Tanulmányait a bp.-i műegy.-en végezte (1918-22), ahol 1922-ben gépészmérnöki ok­levelet szerzett. 1923 -ban a karlsruhei műegy. vendéghallgatója. 1923-20-ban Ad. Laudin karlsruhei mérnöki irodájában tervezőmér­nök, 1926-29-ben az ausztriai Riemenfabrik Prinzersdorfnál üzemvezető. 1929-33-ban a Ganz és Társánál szerkesztő mérnök. 1933-1948 között a Központi Gáz és Villa­mossági Rt. -nél üzemmérnök, maj d a szegedi villamosmű és gázgyár üzemig.-ja. 1948-50-ben az AVIRT-nál és ETÉI-nél tervezőmér­nök, 1950-54-ben az Erőmű Tervező Irodá­nál főosztályvezető, 1954-60-ban az Erőmű Tröszt főenergetikusa, 1960-tól nyugalomba vonulásáig a Műszeripari Kutató Intézet tu­dományos főmunkatársa. 1949-1960 között a bp.-i műegy. meghívott előadója. Főként az erőművek automatizálásának kérdéseivel foglalkozott. - F. m. Az erőművek segédberen­dezéseinek méretezése és elrendezése (Bp., 1951); A szabályozás szerkezeti elemei és alkalmazása (Bp., 1953); Bevezetés a szabályozás elméletébe ésgyakorlati vonatkozások (Bp., 1954); Vízierő­művek üzemvitele (Bp., 1954); A gázhőmérsék­let szabályozási eljárásainak értékelése üzemi szempontból (Bp., 1960); Irányítástechnikai alapfogalmak (Bp., 1966). Szalay Mátyás (Újhartyán, 1889. okt. 6.-Zebegény, 1957. jún. 24.): plébános, köl­tő. A gimn.-ot Kalocsán és Esztergomban, a teológiát az innsbrucki egy.-en végezte, ahol teológiából és filozófiából doktorált. 1915-ben pappá szentelték. Szászrégenben és Nagyszebenen prefektus, 1918-ban Bp.-en hittanár, Brádon plébános, 1928-1934 között Sepsiszentgyörgyön esperes-plébános és ke­rületitanfelügyelő. 1934-ben betegsége miatt lemondott és Zebegényben telepedett le, ahol 1944-től plébános. Az Erdélyi Kat. Akad. iro­dalmi szakosztályának titkára, az erdélyi kat. irodalom szervezője volt. - M. Tűzkereszt (versek, Bp., 1911); Hunnia nagyhete (versek, Bp., 1914); Krisztus 7 szava (versek, Bp., 1917); Ajóságsorsa (versek, Brassó, 1924); No­émi (bibliai színmű, Brassó, 1926); Albiász vagy a nagy diákháború (Homérosz újabb kéz­irataiból összeáll., Kolozsvár, 1927); Isten síp­jai (versek, Nagyvárad, 1933); Lelki könyv nagylányok és asszonyok számára (Arad, 1926). Szalay Miklós (Bp., 1924. febr. 25.-Bp., 1978. jún. 12.): mérnök, egyetemi tanár, a műszaki tudományok kandidátusa (1972). Oklevelét a bp.-i műegy.-en szerezte (1946). 1947-5i-ben vízügyi szolgálatban Miskol­con, 1951-53-ban a bp.-i földalatti vasút épí­tésénél dolgozott, 1953—78-ban a bp.-i mű­egy. vízgazdálkodási és vízépítési tanszékein oktató. Közben 1962-67-ben a khartoumi (Szudán) műegy. tanszékvezetője. Hidroló­giai, hidraulikai tárgykörökben oktatott. Az UNESCO nemzetközi hidrológus tovább­képző tanfolyamának (Bp.) állandó oktatója. A Fluvial Hydraulic Committee tagja. Elmé­leti munkásságasorán foglalkozott aszivárgá­sok hidraulikájával, az árvízi vésztározással, hő-és anyagtranszporttal. A Magy. Hidroló­giai Társ. Hidraulikai és Műszaki Hidrológiai Szakosztálya elnöke (1974-78), Bogdánfy­emlékérmes (1977).-F. m. Árvízvédelmi kézi­könyv (Tápay Lászlóval, Bp., 1954); Biológia a mérnökigyakorlatban (Bp., 1967); Áramlástani peremértékfeladatok numerikus megoldása (kan­didátusi értekezés, Bp., 1971); Folyók vízho­zamadatainak javítása (Hidrológiai Közlöny, 1978). - írod. Dr. Kozák M.: dr. Sz. M. (Hid­rológiai Közlöny, 1979. 2.). Szalay Sándor (Kaposvár, 1896. ápr. 17.—Bp., 1981.júl. 20.): eszperantista, nyom­dász és kiadó. Az első világháború előtt nyomdász volt Kaposváron. 1919-ben a Vö­rös Hadseregben szolgált. A kaposvári MSZDP-szervezet egyik újjászervezője és a kaposvári munkásotthon titkára volt 1920-26-ban. 1921-ben lett eszperantista. Egyik megszervezője és titkára a Mo.-i Esz­perantista Munkások Egyesülete 1922-ben alakult kaposvári csoportjának. Egyéni tagja lett az Egyetemes Eszperantó Szövetségnek, sannakmo.-ide/eg/fójavolt 1968-ig. 1926—29-ben könyv- és papírkereskedő Bátaszéken, 1929—49-ben egy kis nyomda tulajdonosa Kiskőrösön, majd Bp.-en. 1934-ben kom­munista röpirat nyomásáért egy évi fogház­büntetésre ítélték. Eszperantó nyelvű köny­vek és eszperantó tankönyvek kiadásával is foglalkozott, s maga is fordított magyar no-

Next