Kenyeres Ágnes (szerk.): Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (Budapest, 1994)
H - Horváth Pál - Horváth Rezső - Horváth Sándor - Horváth Sándor - Horváth Vera, Horváth Sándorné, Hadik Veronika - Horváth Zsigmond
3§7 Horváth Matematikatörténeti tanulmányok c. kiadatlan kéziratát az MTA Matematikai Kutató Intézete őrzi. - F. m. A végtelen kicsinek problémája a matematikában Leibniznél (Mátém. L., 1978-1982. 1-3. füz.); Leibniz „Methodus tangentium inversa seu defunctionibus " című kéziratáról (Matem. L., 1978-1983. 1-3. füzet). Horváth Pál (Resicabánya, 1932. márc. 13.-Beszterce, 1978. nov. 11.): romániai magyar népművelő, pedagógiai szakíró. A nagyenyedi Bethlen Kollégium tanítóképzőjének elvégzése (1950) után a Bolyai Tudományegy.-en magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomát szerzett 1955-ben. Egy évig levéltáros Tordán, majd 1956-tól a magyarnyelv és irodalom tanára az Andrei Mure§anu Líceumban és a Liviu Rebreanu Líceumban Besztercén. Az irodalmi körök és diákszínjátszók tevékenységét az Utunk, Ifjúmunkás, Korunk, Művelődés számára írt cikkekben kísérte figyelemmel, tankönyvbírálatait a Tanügyi Újság, Igaz Szó közölte. Beszterce-Naszód megyeegész m. közművelődési munkájának szervezője volt. Felelevenítette a m. színjátszást, műkedvelő együttesével a mezőségi falvakat járta. - írod. Elekes Ferenc: El itt egy ember (Ifjúmunkás, 1969. máj. 22.); Barabás Sándor: Az elkötelezettség tudata (Művelődés, 1972. 12. sz.); Szépréti Lilla: A tömegművelődés fórumai Besztercén (Új Elet, 1976. 11. sz.); BekeGyörgy: Lluszonegy osztály útra valója (Posztumusz interjú H. P.lal, AHétÉvk.-e, i979);H. P. örökében (Művelődés, 1980. 8-9. sz.). Horváth Rezső (Szombathely, 1923. febr. 22.-Szombathely, 1986. jún. 7.): méhész. Négy polgári isk.-t végzett szülővárosában, majd villanyszerelést tanult. Evekig dolgozott szakmájában. 1954-ben végezte el Lengyelen a Méhészeti Szakisk.-t. A kőszegi Áll. Tangazdaság főméhésze lett. Méhészmesteri címet szerzett. Csaknem 40 éves méhészi pályafutása alatt a lucerna irányított megporzásának gyakorlatában végzett úttörő munkát. Kitartó vándorméhész volt, a Magyar Méhészek Egyesületének alapító tagja. Horváth Sándor (Medgyes, 1905. nov. 5.-Bp., 1980.jan. 19.): vízmérnök, aműszaki tudományok doktora (1961). Mérnöki oklevelét a bp.-i műegy.-en szerezte 1929-ben. Ezt követően több folyammérnöki hivatalnál teljesített szolgálatot, 1941-től a komáromi folyammérnöki hivatal főnöke volt. 1948-50 között az Orsz. Vízgazdálkodási Hivatal főmérnöke, majd a Nemzetközi Dunabizottság osztályvezetője a romániai Galacban, ill. Bp.-en. Jelentős szerepe volt a dunai folyammeder-felvételek irányításában, folyócsatornázási tervek kidolgozásában. Az 1954-es és az 1956-os dunai árvizek idején kormánybiztos, illetvekormánymegbízottként az árvédekezési munkák egyik legfőbb műszaki irányítója volt. 1963-1972 közötta Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben (VITUKI) főosztályvezető, majd műszaki ig.h. volt. Főbb kutatási területe a folyók jégviszonyainak vizsgálata, illetve a víziúthálózat fejlesztési koncepcióinak kidolgozása volt. Szakmai munkásságának elismeréseképpen a Magyar Hidrológiai Társaság t. tagjává választotta. -F.m. A Dunajégviszonyai (Bp., 1979). - írod. H. S. (1905-1980) (Vízügyi Közi., 1981. 1. sz.). Horváth Sándor (Orosháza, 1914. ápr. 6.-Bp., 1986. júl. 3.): újságíró, szerkesztő. A tudományegy. elvégzése után 1945-50-ben a Szabad Szó c. napilap munkatársa, 1950-től 1978-ig, nyugdíjazásáig a Magyar Mezőgazdaság c. folyóirat főszerk.-je volt. Újságírói munkásságáért Aranytollal tüntették ki (1982). Horváth Vera, Horváth Sándorné Hadik Veronika (Újpest, 1926. okt. 19.-Bp., 1986. okt. 23.): művészettörténész, a történettudomány (művészettörténet) doktora (1968). A bp.-i tudományegy.-en 1955-ben szerzett diplomát művészettörténet-muzeológia szakon. 1955-ben az Iparművészeti Múzeum munkatársa lett. Előbb a textilosztályon dolgozott, majd a nyilvántartási osztály vezetője volt. 1965-ben a Hopp Ferenc Keletázsiai Művészeti Múzeumba került, ahol átvette az indiai gyűjtemény gondozását. 1970-ben Mongóliában, 1973-ban Indiában volt hosszabb tanulmányúton. Fő kutatási területe az indiai textilművészet és az indiai szobrászat volt. Nagyjelentőségű kiállításokat rendezett az Iparművészeti Múzeumban az indiai művészet témakörében. Tanulmányait különböző m. és külföldi szakfolyóiratok közölték. -F. m. Görög istenek Indiában (Bp., 1977);Az indiai művészet évezredei (Gink Károllyal, Bp., 1980); Lámaista hitvilág (kiáll. kat. Bp., 1980); Indiai és jávai művészet (kiáll. kat. Bp., 1982); Indiai és hátsó-indiai művészet (kiáll. kat. Bp., 1986.). Horváth Zsigmond (Bori, 1914. nov. 10.-Komárom, 1988. márc. 10.): csehszlovákiai magyar ref. püspök. Az ipolysági gimn.ban érettségizett. Teológiai tanulmányait Losoncon fejezte be 1938-ban. Segédlelkész volt Hontgyarmaton, Vágfarkasdon, Vámosladányban és Bucson, 1941-től lelkipásztor Hontgyarmaton, 1949-től Bucson, 1971-től Komáromban. 1964-től a D-nyitrai egyház-