Kenyeres Ágnes (szerk.): Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (Budapest, 1994)
K - Kovács Gyula - Kovács Gyula - Kovács Imre
Kovács 514 szerzett oklevelet. Ezt követően az egy. vízépítési tanszékének adjunktusa, majd 1950-től különféle tervezőintézeteknél dolgozott mint irányító mérnök. 1963-tól az Orsz. Vízügyi Főigazgatóság osztályvezetője, majd a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) ig.h.-elett. 1976-tól négy éven át az Orsz. Vízügyi Hivatal főosztályvezetőjeként tevékenykedett, majd a VITUKI főig.-i teendőit látta el 1985-ben történt nyugdíjazásáig. A műtárgytervezéssel kapcsolatos hidrológiai és hidraulikai, valamint a talajmechanikai és mérnök-geológiai kérdésekkel foglalkozott. Különösen jelentős kutatási eredményeket ért el a szivárgó vízmozgás tanulmányozása során, egyik legfontosabb műve A szivárgás hidraulikája címmel 1972-ben jelent meg. Tudományszervezői tevékenységét többek között a Magy. Hidrol. Társ. titkáraként, a Hidrológiai Közlöny főszerk.-jeként és az MTA Hidraulikai Bizottságának elnökeként fejtette ki. Számos nemzetközi szakmai szervezet választotta meg vezetőjének, így a Nemzetközi Öntözési és Lecsapolási Bizottság (ICID), a Nemzetközi Hidraulikai Szövetség (IAHS) és az UNESCO Nemzetközi Hidrol. Program Kormányközi Tanácsa. - M. Vízi erőművek (Bp., 1965); A szivárgás hidraulikája (Bp., 1972, angolul átdolgozva, Amsterdam, 1981); Talajvízkérdések a mezőgazdasági vízgazdálkodásban (tankönyv, Bp., 1972); A szivárgási tény ező értelmezése és meghatározása (Bp., 1972, angolul: Bp., 1972); A felszín alatti vizek hidrológiai vizsgálata (Bp., 1973); A felszín alatti vizekkel kapcsolatosfeladatok megoldására szolgáló numerikus módszerek alkalmazásainak alapjai (Bp., 1978); Mathematical modelling of ground-water flow (Bp., 1978); A talajnedvesség zónájának hidrológiai vizsgálata (Bp., 1978); Töredezett, repedéses kőzetek szivárgási tényezője és áteresztőképessége (Bp., 1979); A hőfelhalmozódás ... és a hóból származó lefolyás ... változékonysága Magyarországon (Bp., 1979); Practical applicationofhydrodynamicmodelstoassess ground-water resources (Bp., 1979); Hydrology of the soil moisture zone (Bp., 1981); A vízgazdálkodás távlati fejlesztésénekprognózisai (Csemmák Bélával és Dávid Lászlóval, Bp., 1983); A szivárgáshidraulika sztochasztikus értelmezése (Bp., 1984). -írod. Nagy László: dr. K. Gy. (1925-1988) (Magy. Vízgazdálkodás, 1988. 3. sz.). Kovács Gyula (Homokmégy, 1917. aug. 28.-Bp., 1986. okt. 11.):birkózó, edző. 1934-től 1953-ig a Bp.-i Vasas Sport Club (B VSC), ill. a Bp.-i Lokomotív birkózója. 1948-tól 1956-ig három olimpia résztvevője, 1948-ban a londoni olimpián kötöttfogás kisnehézsúlyban a 4., 1952-ben a helsinki olimpián kötöttfogás fél nehézsúlyban szintén 4. helyezett. 1950-ben kötöttfogás félnehézsúlyban világbajnoki 2., 1953-ban szintén kötöttfogás félnehézsúlyban holtversenyben a 4. helyezett. 1946-ban szabadfogás középsúlyban Európabajnoki 4., 1947-ben kötöttfogás félnehézsúlyban a 2. helyezett. 1939-től 1956-ig 24-szeresm. bajnok. 1946-ban, 1948-ban, 1950-ben és 1953-ban a kötöttfogású, 1952-ben a szabadfogású m. bajnokcsapat tagja. 1939-től 1956-ig 3 i-szeresm. válogatott. A legtöbb egyéni m. bajnokságot nyert birkózó. 1957-től edző, a BVSC birkózó szakosztályának vezető edzője volt. Kovács Gyula (Bp., 1920. szept. 30.-Bp., 1986. okt. 11.): bábszínész, rendező, Jászaidíjas (1968). Bp.-en érettségizett 1938-ban. 1939-1953 között különböző bp.-i és vidéki színtársulatoknál játszott és rendezett. 1953-tól az Állami Bábszínház tagja volt, emellett az Állami Artistaképző Isk. tanáraként dolgozott. - írod. Elhunyt K. Gy. (Magy. Hírlap, 1985. nov. 12.); Elhunyt K. Gy. színművész, rendező (Népszabadság, 1985. nov. 12.). Kovács Imre (Alcsút, 1913. márc. 10.-New York, 1980. okt. 27.): író, szociológus, politikus. Gyermekkorát paraszti sorban töltötte. Az elemi isk. elvégzése után Bp.-en három évig ref. árvaház lakója volt, különbözeti vizsgával került át a Toldy Ferenc Gimn. -ba. Érettségi után, 1932-től az egy.-en közgazdasági tanulmányokat folytatott, a Pro Christo diákkollégiumban lakott. Innen indult falukutató tevékenysége. 193 4-ben az ormánsági Kemsén végzett kollégiumi csoportjával gyűjtőmunkát, amelynek eredményeképpen megszületett első szociográfiai műve: Az elsüllyedt falu a Dunántúlon (1936). Országjáró körútja után jelent meg éles társadalomkritikát tartalmazó könyve, a Némaforradalom (1937). Az ellene indított perben három hónapi fogházra ítélték, nem szerezhetett diplomát, de befejezhette tanulmányait. Politikai, újságírói pályán működött tovább, napilapokban, folyóiratokban jelentek meg cikkei (Pesti Napló, Válasz, Kelet Népe, Magyar Út, Szabad Szó, Magyar Szemle, Fiatal Magyarország). Egyik alapítója volt 193 7-ben a Márciusi Frontnak, a Front 12 pontját ő olvasta fel márc. 15-én a Múzeum-kertben. Földreformot követelt 1938-ban megjelent Kivándorlás c. művében és a Parasztéletforma c. tanulmánykötetében. Ezt a szellemet tükrözte 1939-ben megjelent regénye, a Kolontó is. 1939-ben Veres Péter, Erdei Ferenc, Sinka István, Szabó Pál társaságában megalapította a Nemzeti Parasztpártot. A párt megbízásá-