Kenyeres Ágnes (szerk.): Magyar Életrajzi Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1982)

S - Szántó István, Arator - Szántó Judit, Szántó Gyuláné, leányneve Ludman Judit - Szántó Kálmán - Szántó Lajos - Szántó Menyhért

Szántó 704 A kék lovas (novellák, Arad, 1925); Bábel tor­nya (r., Brassó, 1926); MataHari (r., Kolozs­vár, 1927); A földgömb (r., Kolozsvár, 1929); A bölcső (Kolozsvár, 1929); Stradivari (Kolozs­vár, 1933); Aranyágacska (Kolozsvár, 1935); Fekete éveim (önéletrajz, Kolozsvár, 1935); Sá­toros király (tört. dráma, bemutatta a bp.-i Nemzeti Színház, 1936); A boszorkány (Bp., 1950); Esze Tamás talpasai (Bp., 1951); Maj­tény után (Bp., 1953); A kastély (Bp., 1955), Csőd (r., Bp., 1955); Mozart kutyája (Bp., 1956). — írod. Kassák Lajos: Sz. Gy. (Nyu­gat, 1926); Schöpfiin Aladár: Sz. Gy. (Nyu­gat, 1936); Vajthó László: Sz. Gy. (Prot. Szle, 1936); Hegedűs Géza: Sz. Gy. (írod. Újság, 1955); Fábián Katalin: Sz. Gy. (Kor­társ, 1958.) Szántó István, Arator (Devecser, 1540 — Olmütz, 1612. júl. 3.): jezsuita paptanár, író. Apját korán elveszítette. Anyját, két nővérét és testvéröccsét 1555 körül portyázó törökök rabságba vitték, hol nyomuk veszett. ~t Galgócra menekült anyai nagybátyja nevelte. 1560-ban Nyitrán papnövendék volt. Bor­nemissza Pál püspök Rómába a Collegium Germanicumba küldte. 1561-ben belépett a jezsuita rendbe. 1565-ben megszerezte a magister philosophiae fokozatot. 1565-ben Nagyszombatban, 1566-ban Grazban, 1567-től Bécsben tanított. 1575-től római m. gyón­tató. Szorgalmazására alapította Rómában XIII. Gergely pápa 1578-ban a m. papok nevelésére a máig is fennálló Collegium Hungaricumot, melyet ~ ellenkezése el­lenére 1580-ban a német kollégiummal egyesített. Bdthori István lengyel királlyá vá­lasztását a pápai udvarral elismertette. 1580-tól Kolozsvárt, 1584-től Nagyváradon mű­ködött. A serdülő Pázmány Pétert áttérítette a r. k. vallásra és megnyerte a jezsuita rend számára. 1587-től Gyulafehérvárt volt lelkész. A jezsuiták Erdélyből való kiűzetése után 1589-ben Vágsellyén, 1590-től Znióváralján, 1592-től Bécsben működött. 1601-től újból Znióváralján tevékenykedett. 1605-ben Bocs­kai hajdúi elől Olmützbe menekült s többé nem is tért vissza. Munkáinak jó része már kéziratban elveszett. Confutatio Alcorani c. latin nyelvű könyvében az iszlám vallás ellen írt (Olomucii, 1611. Kézirata a bécsi udvari könyvtárban van). Ótestamentum fordítása Káldi György fordításának kiadásával fölös­legessé vált, kézirata elveszett. — F. m. Erdé­lyi jezsuiták levelezése (I —II., Kiadta Veress Endre, Bp., 1911 —13); Szántó Arator István jezsuita szerzetes iratai (Sajtó alá rendezte Szittyay Dénes. Nem jelent meg, kefelevonata az MTA kézirattárában, 1950); Documenta Romana Históriáé Societatis Jesu in regnis olim Corona Hungarica unith (1550 — 1580 (I —II., Kiadta Lukács László és Polgár László, Róma, I959 — 1965). — írod. Fraknói Vilmos: Egy magyar jezsuita a 16. sz.-ban . . . (Bp., 1887); Timár Kálmán: Sz. I. irodalmi tervei (írod. tört. Közi. 1930). Szántó Judit, Szántó Gyuláné, leányneve: Ludman Judit (Bp., 1903. jan. 6. —Bp., 1963. ápr. 25.): szavalóművész, József Attila élet­társa, József Attila-díjas (1950). Proletár­családból származott. Mint ernyőkészítő munkás, egész fiatalon részt vett a munkás­mozgalomban. A Tanácsköztársaság idején megismerkedett Hidas Antallal (családi nevén Szántó Gyula), akivel a kommün megdön­tése után 1920-ban Csehszlovákiába emigrált és feleségül ment hozzá. 1924-ben elvált, visszatért Bp.-re és mint kultúrpropagandista, szavalóművész bekapcsolódott az MSZMP tevékenységébe. 1928-ban ismerkedett meg József Attilával: 6 évig volt élettársa. A 1948-ban megbízták a József Attila Múz. meg­szervezésével. 1955-től a Petőfi írod. Múz. osztályvezetője volt. — írod. Ungvári Tamás: Meghalt Sz. J. (Élet és írod. 1963. 17. sz.) Szántó Kálmán (Nádudvar, 1861. febr. 26.—Bp., 1923. szept. 16.): író, tankönyv­író. Egy.-i tanulmányait a bp.-i bölcsészet­tudományi karon elvégezve 1884-től Kör­möcbányán, 1890-től Kecskeméten főreálisk. tanár. Tárcáit a fővárosi napilapok és szép­irodalmi folyóiratok közölték. M. nyelvi és irodalmi tankönyveket írt a polgári és felsőbb leányisk.-k számára. Fordított Balzac művei­ből és lefordította Taine A németalföldi mű­vészet philosophiája c. munkáját (Bp., 1881). - F. m. Elbeszélések (Bp., 1885); Tóth Ede (tanulmány, Bp., 1886); A magyar nemzeti irodalom története (Bp., 1890); Weér Judit ró­zsája és egyéb elbeszélések (Bp., 1896); Alko­nyat (r., Bp., 1897). — írod. Vasárnapi Újság (1885); Kecskeméti Nagy Képes Naptár (1892); Hornyik József: Kecskeméti írók (Kecskemét, 1901). Szántó Lajos (Vác, 1890. okt. 8.—New York, 1965. márc. 15.): festő és grafikus. A Képzőművészeti Főisk.-n, majd München­ben, végül Párizsban a Julián Ak.-n tanult. 1914-től volt kiállító művész. Főleg portré­festészettel és könyvillusztrációval foglalko­zott. 1928-ban New Yorkban telepedett le, ahol portrékon kívül monumentális falké­peket készített. Szántó Menyhért (Kalocsa, 1860. nov. 1.—Bp., 1945. febr. 10.): agrárpolitikai szak­író. A magyaróvári gazdasági ak.-n és a bp.­egy.-en végzett tanulmányai után.a gödöllői

Next