Kenyeres Ágnes (szerk.): Magyar Életrajzi Lexikon 3. Kiegészítő kötet A-Z (Budapest, 1981)
D - Demjén Attila - Demjén József, Deutsch - Demse Dávidné - Dénes Gizella
147 Dénes sen írt színházi kritikákat. Rivalda c. könyvében régi írók, színészek, művészek híres történeteit gyűjtötte össze. Szerk. és részben írta a Fészek c. antológiát (Bp., 1962). A Hazafias Népfront bp.-i bizottságának elnökségi tagja volt. — F. m. Rivalda (anekdoták, Bp., 1959); Köszönöm a tüzet (Tímár József élete, Bp., 1971); Somlay Artúr (Bp., 1972). — írod. Máriássy Judit: D. I. (Élet és írod., 1975. 34- sz.). Demjén Attila (Dicsőszentmárton, 1926. ápr. 10.—Bp., 1973. szept. 1.): festő, Munkácsy-díjas (1952, 1953). A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán 1947 —1951 között Berény Róbert és Bemáth Aurél növendéke volt. 1951-től rendszeresen szerepelt kiállításokon. Kiállított diplomamunkájáért (Reggeliző munkáscsalád) 1952-ben a Munkácsy-díj II. fokozatát, majd 1953-ban Gábor Áron c. képéért a díj I. fokozatát kapta. Az ötvenes évek közepétől tájképeket, csendéleteket és portrékat festett olaj temperával és akvarellel. 1961-től 1964-ig Olaszo.-ban élt, ahol ezalatt több kiállítást is rendeztek műveiből (1962: Róma, Galleria d'Arte Bars; 1963: Firenze, Galleria d'Arte Palazzo Vecchio), de Svédo.ban (Stockholm 1968, 1970), az NSZK-ban és Párizsban is bemutatta műveit. 1965 után többnyire már hazai tájakat és embereket festett. 1966-ban a Csók Galériában, 1972-ben a Mednyánszky Teremben állított ki. Az MNG 1977-ben emlékkiállítást rendezett műveiből. — írod. Szíj Rezső: D. A. emlékkiállítás katalógusa (MNG, 1977). Demjén József, Deutsch (Hódmezővásárhely, 1910. febr. 19.— SZU, 1943): fotoriporter, könyvkiadó. Az 1920-as évek végén fotóriporterként kezdte pályáját Debrecenben. Itt kezdett társadalmi kérdésekkel foglalkozni és bekapcsolódott a munkásmozgalomba. 1930-ban Bp.-re költözött. A Pesti Hírlap szerkesztőségében dolgozott. 1931— 32-ben Fiatal Magyarország címmel társadalmi és irodalmi folyóiratot adott ki. Ebben a szocializmus felé tájékozódó íróknak nyitott fórumot. Könyvkiadói vállalkozása keretében adta ki Radnóti Miklós Újmódi pásztorok éneke c. kötetét, amelyért mindketten bíróság elé kerültek. Dokumentum Könyvek címmel könyvsorozatot készült kiadni. Ennek első kötete József Attila Költészet és nemzet c. tanulmánykötete, amelyet József Attila hátrahagyott írásaiból Sándor Pál válogatott, és ~ előszavával jelent meg (1940). A vállalkozást nem folytathatta. 1941-ben Debrecenbe költözött. Munkaszolgálatban pusztult el, az emlékezők szerint társaiért áldozta fel magát. — írod. Markovits Györgyi: Üldözött költészet (Bp., 1964); Nemes György: Rubáska (Népszabadság, 1977. jan. 1.); Rónai Mihály András: Ifjú mestereink (Élet és írod., 1977. 6. sz.). Demse Dávidné (Moldva, 1897 —Sásd, I975- ja n - !•)'• n épi cnekes, a népművészet mestere. A moldvai m. népdalok megőrzője és terjesztője volt. A szülőföldjéről magával hozott folklórkincset terjesztette. Hangját számos rádiófelvétel örökítette meg. Szerepelt filmeken és a M. Televízió műsorában is. Énekeit Várnai Ferenc pécsi népdalkutató jegyezte fel. Dénes Gizella (Ocsárd, 1900. jan. 25.— Pécs, 1975. nov. 24.): író, líjságíró. Az 1920-as évek elején közölték első írásait a pécsi lapok. A harmincas években elbeszélései a bp.-i kat. napilapokban és folyóiratokban is megjelentek. Jól ismerte Baranya szűkebb világát, regényeinek témáit főleg ebből merítette Demjén Attila Dénes Vera Dersi Tamás 11*