Kenyeres Ágnes (szerk.): Magyar Életrajzi Lexikon 3. Kiegészítő kötet A-Z (Budapest, 1981)
R - Réthly Antal - Réti József - Réti Ödön - Reuss Endre
Réthly 654 (Stuttgart, 1959). — írod. f. r.: R. A. professzor 90 éves (Magy. Nemzet, 1974. aug. 7.). Réthly Antal (Bp., 1879. máj. 3.-Bp., 1975. szept. 21.): meteorológus, egyetemi tanár, a földrajztudományok doktora (1972). 1900-ban lépett az Orsz. Meteorológiai és Földmágnességi Intézet szolgálatába. 1903 — 04-ben az ógyallai obszervatóriumban dolgozott. Közben elvégezte a bp.-i tudományegy.-en a földrajz szakot. 1903-tól 1914-ig az egy. földrengéstani intézetében külső munkatárs. 1913-ban részt vett az első Adria-expedícióban. Kolozsvárott bölcsészdoktorrá avatták (1912), közben az éghajlatkutató osztályon volt asszisztens. 1917-ben az Áll. Kertészeti Tanintézetben, majd az Egy.-i Közgazdaságtudományi Karon éghajlattant adott elő. 1923-tól egy.-i magántanár. Kezdeményezte a Magy. Meteorológiai Társaság létrehozását és az Időjárás c. lap megindítását (192$), melynek szerk.-je volt (1925—26; 1945—47). 1925-től az International Society of Medical Hydrology (London) tagja. 1925—27-ben Töröko. kormányának meghívására igazgató-meteorológusként megszervezte a török meteorológiai szolgálatot, Ankarában obszervatóriumot létesített; Kemál Atatürk elnök Signum Laudisszal tüntette ki. Részt vett az első Éghajlati Atlasz szerkesztésében (1928 — 34). 1933-tól az Orsz. Meteorológiai Intézet ig.-h.-e, 1936-tól ig.-ja, 1945 után újjászervezője is. 1943-tól egy.-i ny. r. tanár. 1948-ban vonult nyugalomba. Bevezette a rendszeres sugár- és földmágnességi méréseket, agrometeorológiai hálózatot szervezett, megkezdte a levegő szennyezettségéből való mintavételeket, bevezette a korszerű előrejelző szolgálatot. Több mint 250 tanulmánya jelent meg folyóiratokban. — F. m. Időjárás és éghajlat (Bp., 1921); Magyarország éghajlata (Bacsó Nándorral, Bp., 1938); Budapest éghajlata (Bp., 1947); A Kárpát-medencék földrengései (Bp., 1952); Időjárási események és elemi csapások Magyarországon (1700-ig; Bp., 1962; 1701-től 1800-ig; Bp., 1970). — írod. Zách A. — Szakály J.: R. A. 95 éves (Időjárás, 1974. 4. sz.); R. A. (Időjárás, 1975. 5. sz.); Kádár László: Sermo supra sepulcrum Antonii R. (Földr. Közi., 1976. 1—2. sz.). Réti József (Ploesti, Románia, 1925. júl. 8.—Bp., 1973. nov. 5.): operaénekes (tenor), Liszt-díjas (1961), érdemes művész (1968). 1945-ben a Liszt Ferenc Kórus tagjaként kezdte pályáját, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főisk.-n tanult. 1953-tól haláláig tagja volt az Operaháznak. 1956-ban a berlini Schumann-versenyen kitüntető oklevelet nyert, 1957-ben a moszkvai énekversenyen aranyérmet kapott. Magánúton való tanítással már az ötvenes évek végén foglalkozott; 1964-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főisk. tanára volt. Bensőséges, mélyről szárnyaló hangja oratóriumok tenerszólóinak alakítására is alkalmassá tette. Bach-passiók Evangélistájaként éppen olyan magas színvonalú teljesítményt nyújtott, mint Ferrandóként Mozart Cosi fan tuttéjában vagy Almavivaként Rossini A sevillai borbélyában és Rossini Ory grófja címszerepében. Élete utolsó éveiben mint dalénekes is gyakran szerepelt. Külföldön is sokszor szerepelt, utoljára D-Amerikában turnézott. — írod. Kovács János: Gyurkovics Mária és R. J. halálára (Muzsika, 1974. 1. sz.). — Szi. Rónay György: Gyászének R. J. halálára (vers, Élet és írod., 1973). Réti Ödön (Zalaszentiván, 1871. okt. 4.— Mátyásföld, 1939. ápr. 12.): író, festő, tanár. Az iparművészeti és a mintarajzisk.-t végezte el. Rajztanári oklevelet szerzett; Becsén, Brassóban, majd Aradon tanított. 1919-ben Szegedre költözött. Itt legjobb barátai Juhász Gyula és Móra Ferenc voltak, később a fiatal József Attila is barátai közé tartozott. Eleinte táj- és arcképeket festett, később az Aradi Közlöny és a Nagyvárad c. lapokba írt. Az irodalom számára Osvát Ernő fedezte fel és a Nyugatban közölte számos novelláját, valamint legjelentősebb művét, a nemzetiségi problémákat tárgyaló Zorka c. regényét. (Erről írta első irodalmi kritikáját József Attila.) Kain c. skandináv tárgyú drámája is a Nyugatban jelent meg. Viora c. drámáját a fővárosban, majd Szegeden Forgács Rózsi Kamaraszínháza adta elő. — M. Furcsa népség (r.. Szeged, 1923); Furcsa népség (válogatott elb., Szeged, 1957). — írod. Péter László: Száz éve született R. Ö. (Magy. Nemzet, 1971- okt. 5.); Bori Imre: Bácska és Bánát bevonul az irodalomba (Irodalmunk évszázadai, Újvidék, 1975). Reuss Endre (Bp., 1900. júl. 1. — Bp., 1968. máj. 10.): gépészmérnök, egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora (1952). Érettségije évében (1918) matematikai pályázatát Eötvös Loránd-díjjal jutalmazták. Oklevelét a bp.-i József Műegy.-en szerezte (1922), ezután két évig a műszaki mechanika tanszéken volt tanársegéd, közben matematikát oktatott a Ludovika Ak.-n. 1924-től 1950-ig a Fővárosi Gázműveknél mérnök, majd műszaki tanácsos. 1950 —53-ban a Vegyiműveket Tervező Nemzeti Vállalat tervezési osztályát vezette, 1953-tól haláláig a műszaki egy. műszaki mechanika tanszékén egy.-i tanár. 1955 — 57~ ben a gépészmérnöki kar dékánja volt. — A kontinuumtechnika problémaköréből a Zeit-