Kenyeres Ágnes (szerk.): Magyar Életrajzi Lexikon 3. Kiegészítő kötet A-Z (Budapest, 1981)
R - Riheczky János - Ritly Valéria - Rittinger Pál - Rodriguez Endre
Riheczky 660 Videnskabernes Selskabnak, t. tagja a Svéd Matematikai Társulatnak. A lundi és a koppenhágai egy. díszdoktorává avatták. A magyar matematikusokkal állandó kapcsolatot tartott, bátyjával társszerzőként dolgozatot írt, több cikke a szegedi Acta Scientiarum Mathematicarum c. lapban jelent meg. Kutatásainak kiindulópontja Fejér Lipót szummációs tétele volt. A trigonometrikus sorok vizsgálatával nemzetközi hírnevet szerzett. A trigonometrikus polinomokra vonatkozó interpolációs képlete ma is e tudományág standard anyagához tartozik. Fontos eredményeket ért el a momentum problémakör terén is. — Lundba való áttelepülésével érdeklődése a potenciálelmélet és a hullámterjedés, a kvantummechanika matematikai problémái felé fordult. Ezen a téren érte el legjelentősebb eredményeit; felfedezte a Riemann-Liouvilleintegrál több dimenziós új analogonját. Az improprius integrálok Hadamard-féle véges részére vonatkozó kutatásaival a disztribúciók elméletének egyik előfutára lett. Híres iskolát alapított; tanítványai közé tartozik H. Cramér, Einar Hille, Lars Garding, Lars Hörmander és még sok jeles matematikus. Lundot ő tette a matematikai kutatás és tanítás egyik európai centrumává. — F. m. A survey of the theory of trigonometric series (Előadás a 3. Skandináv Matematikai Kongresszuson 1913-ban; 1915); Neuere Untersuchungen über trigonometrische Reihen (E. Hillel) (Enzyklopadie der Math. Wissenschaften, 1924., X. k.); Integrale de Riemann-Liouville et solution invariantive du Probleme de Cauchy pour Véquation des Ondes (Comptes Renducs du Congrés int. des math., Oslo, 1937). — írod. Lars Garding: Marcel R. in memóriám (Acta Math., 1970). Riheczky János (Bp., 1903. aug. 23.—Bp., 1976. febr. 19.): birkózó. A Magy. Áll. Vagongyár Sport Egyesülete és a Magy. Torna Egylet (MTE) színeiben 16 orsz. bajnokságot nyert a kötött- és szabadfogású közép-, félnehéz- és nehézsúlyú versenyeken. A müncheni Európa-bajnokságon (1937) a szabadfogású középsúlyben 2. helyezett. 23-szor volt válogatott (1935—47)Ritly Valéria (Istenmezeje, 1925. dec. 12. —Bp., 1967. jan. 22.): művészettörténész. Bán Róbert filmrendező felesége. Középisk. tanulmányai után szakmát tanult. 1947-től a szakszervezeti, ill. az ifjúsági mozgalom kulturális területén tevékenykedett, majd a Népművelési Min. létrejötte után annak képzőművészeti osztályára került. Elvégezte az ELTE művészettörténet szakát. 1954-től a Műcsarnok művészeti osztályán dolgozott, kiállításokat rendezett. Tevékenyen részt vett a hódmezővásárhelyi őszi tárlatok megszervezésében, jellegük kialakításában, ill. a miskolci grafikai biennálék létrehozásában. A hatvanas évek elejétől rendszeresen jelentek meg képzőművészeti kritikái, elsősorban a Magyar Nemzet hasábjain. Rittinger Pál (Dunabogdány, 1893. máj. 26.—Bp., 1972. febr. 24.): kultúrmérnök. Mérnöki irodája volt, majd a Magyar Államvasutak osztály mérnöke. 1926-tól a székesfehérvári kultúrmérnöki hivatalban Tolna és Veszprém m. talajerózió elleni védekezési munkáit vezette és vízmosásmegkötéseket irányított. 1936-tól a székesfehérvári kultúrmérnöki hivatal vezetője, 1939-ben megbízták a losonci kultúrmérnöki hivatal megszervezésével és irányításával, ahol a Rima rimaszombati és a Tugár-patak losonci szakaszának szabályozását vezette. 1942-től a miskolci, a debreceni és a nagyváradi kerületben a Földművelésügyi Min. kultúrmérnöki osztályának kerületi felügyelője. Előbb az Érvölgy és a Kraszna-völgy szabályozását 1947-től min. biztosként az Ecsedi-láp lecsapolásának munkálatait irányította. 1944 — 46-ban segédkönyvet adott ki kultúrmérnökök számára. 1949-től a Kőbányaipari Vállalat mérnökeként az Uzsapusztához tartozó mintegy 30 bánya munkáját vezette. 1952-ben a Vízügyi Tervező Vállalat megalakulásakor tért vissza a vízügyi szolgálat kötelékébe és a vízgazdálkodási keretterv előkészítésének munkájába kapcsolódott be. 1957-ben vonult nyugalomba, de munkáját tovább folytatta előbb a Vízügyi Tudományos Kutató Intézetnél (VITUKI), majd a Vízügyi Dokumentációs Központnál (VÍZDOK). — F. m. Vízhasználatok és a rájuk vonatkozó jogszabályok (Bp., 1944); Mederrendezések és a reájuk vonatkozó jogszabályok (Bp., 1944); Víztársulatok és a reájuk vonatkozó jogszabályok (Bp., 1946). — írod. Mantuanó József: R. P. emlékére (Vízgazdálkodás, 1972. 3. sz.). Rodriguez Endre (Bp., 1899. ápr. 28.— München, 1975. aug. 5.): filmrendező, Barsi Ödön bátyja. Katonai pályára készült, a Ludovika Ak.-ra járt. 1920-ban beiratkozott Rákosi Szidi színiisk.-jába. Bécsben és Berlinben színészként lépett fel. Bécsben a néma film időszakában Deésy Alfréd mellett dolgozott asszisztensként. 1927-ben együtt rendezték A villamosszék árnyékában c. filmet, amely a Sacco és Vanzetti-perről készült. 1936-ban visszatért Mo.-ra és a korszak ismert rendezője lett. 1943-ban nagy sikert aratott a Kalotaszegi Madonna c. filmjével. 1945 után főként