Kislexikon A-Z (Budapest, 1968)
D
Dumas A Dunakanyar Dumas, Jean Baptiste Andre (1800—84): fr. kémikus. Duna, latinul Danubius, görögül Isztrosz (Hister, Iszter), németül Donau, csehül, szlovákul, oroszul Dunaj, románul Dunarea, bolgárul, szerbül, horvátul Dunav: Európa második legnagyobb folyója, Közép-Európa és hazánk 2860 km hosszú főfolyója. (Mo.-on 417 km.) Átlagos vízhozama Budapestnél 2340 m3/sec. A Feketeerdőben (NSZK) ered és a Feketetengerbe ömlik. Ulmtól hajózható. Felső szakasza Devinig (Dévény) tart, a középső Turnu Severinig. A Kárpátokat a Vaskapunál töri át, s innen Al-Dunának nevezik. Nálunk vízszintingadozását 10 m-es árhullámmal számolva veszik tekintetbe. Egyelőre három erőmű van rajta (Ausztriában). Duna-bizottság: —»Nemzetközi Duna-Bizottság Duna-egyezmények: a Duna hajózhatóságát és hajózása szabadságát biztosító nemzetközi megállapodások. 1616-tól kezdve létesültek. 1948-ban Belgrádban hozták létre a Nemzetközi Duna-Bizottságot a part menti államokból. Székhelye Bp. Dunaföldvár: ötk. Tolna m.-ben. L: 10 ezer (1965). Dunaharaszti: ötk. Pest m.-ben. L: 15 ezer (1965). dunai fejedelemségek: Havasalföld és Moldova román fejedelemségek közös neve a 19. sz.-ban. Dunai Tudós Társaság, Sodalitas Litteraria Danubiana: Bécsben és Budán működő humanisták egyesülete a 15—16. sz. fordulóján. Dunajevszkij, Iszaak Oszipovics (1900—55): szovjet zeneszerző. Dunakeszi: ötk. Pest m.-ben. L: 18 ezer (1965). Duna-konföderációs terv: Kossuth Lajos Habsburg-ellenes és törökellenes tervezete a Duna menti népek államszövetségbe egyesítésére, nemzeti és kulturális fejlődésük, valamint gazdasági és politikai haladásuk biztosítása érdekében. Dunántúl: országrész, a Kárpátmedence Ny-i szárnya a Kis- Alfölddel. Hazánk 19 megyéjéből 9 tartozik hozzá. 38 ezer km2. L: 3 millió. Földrajzilag a Kis- Alföldet nem számítják bele, csak a két alfölddel, az Alpok vidékével és a Dráva—Száva-közzel határolt, változatos felépítésű, aprólékosan tagolt tájat tekintik ~nak. A terület mélyén a perm időszakban lepusztult és lesüllyedt Tiszia őshegység található, a triász időszaki Thetys tenger üledéke alatt. A tenger több ízben viszszahúzódott, majd újra megjelent, utoljára a harmadidőszak végén a pannóniai tenger. Mai arculatát a terület a negyedidőszakban kapta. A felszínre a Vasi—Zalaidombságon és a Somogyi—Tolnai-, valamint a Baranyai-dombságon kívül jellemző az alacsony Mezőföld, DK-en a Mecsek, Nyon a Kőszegi- és Soproni-hegység, az ÉK—DNy-i irányban húzódó Dunántúli-középhegység. Éghajlata kiegyenlített. Középhőmérséklete júl.-ban 20—22, januárban — 1 C°. Vizei szempontjából kiemelendő a ~ közepén Mo. legnagyobb állóvize: a Balaton. Növényföldrajzilag a Pannon-flóratartományhoz tartozik. Az ország (Budapestet kivéve) legiparosítottabb területe. Dunántúli-középhegység: a Dunántúl középső és ÉK-i részét elfoglaló, ÉK—DNy-i irányban húzódó, 200 km hosszú, 40 km széles. Két kép a Dunáról: légi felvétel a Szentendrei-sziget fölött; a folyam Dunaújvárosnál 186