Kiss Jenő - Szűts László (szerk.): A magyar nyelv rétegződése. A Magyar Nyelvészek IV. Nemzetközi Kongresszusának előadásai 2. - A magyar nyelv rétegződése 2. (Budapest, 1988)
A magyar nyelvészek IV. Nemzetközi Kongresszusának előadásai
csak az ige — devalvál, determinál, izolál—cikkének végén kap helyet egyéb élő, de szócikket nem kapott származékok társaságában. A felsoroltaknak tehát sokszorosa él mai nyelvhasználatunkban; az Értelmező Szótár nem szerepeltette őket külön szócikkben, mert kevésbé gyakoriak, kevésbé melléknevesültek. A komplikált önálló címszó, az akceptált — érthetően — nem az. A megítélés itt is szubjektív. Bizonyosan volna közülünk, aki a József Attilától is használt determinált-пак önálló szócikket adott volna. Ide tartozik annak megemlítése, hogy olyan idegen eredetű melléknevek analógiás hatását sem lehet kizárni, amelyeket— lényegében— eredeti formában vettünk át, amelyek nem kaptak magyar képzőt, esetleg az átadó nyelvben sem voltak igenevek, de állítmányi használatuk jogosságához, természetességéhez nem férhet kétség. Ilyen pl. az absztrakt, blazírt, bigott, bornírt, egzakt, komplett, korrekt, molett, perfekt stb., stb. Más jellegű analógiákat is kereshetünk és találunk is. Az értelmezőként vagy csak hátravetett jelzőként természetesen alkalmazott befejezett melléknévi igenevek— különösen egyéb mondatrésszel, mondatrészekkel, bővítményekkel kapcsolatosan — állítmánynak is érezhetők. A tisztítóban kapott számlán olvasható — nyelvileg kifogástalan — "egy terítő, szakadt, foltozott", "két nadrág, használt, kopott" úgy is értelmezhető, alakítható, hogy a terítő szakadt, kopott, a két nadrág használt, foltozott. S az ilyenféle "majdnem mondatok" évszázadok óta ismertek, használtak nyelvünkben. Egy példa a XVI. századból: "Item tunica una Zeld Barson vonth Aranyai wetheth" (Mny. II, 256). A kifogástalan bútorozott szoba, divatjamúlt öltözet jelzős szerkezetek így is "transzformálhatok": a szoba, a bútorozott, az öltözet, a divatjamúlt. S ez a forma már jól átvezet az igenév állítmányi használatához: a szoba bútorozott, az öltözet divatjamúlt. S a fordított szórendű jelzős szerkezet nem szokatlan, nem magyartalan. József Attilánál olvashatjuk a klasszikus példát: "rám vár a mozi előtt este suhanó, a rosszul öltözött”. Az ide vonható példák összeállítása, rendszerezése is igen érdemes feladat volna. Kettőt idézek a magam céduláiból is. Szabolcsi Miklós írja: "Ilyenfajta pszichoanalitikus önvallomás Jó644