Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára (Budapest, 1980)

KISS LAJOS FÖLDRAJZI NEVEK ETIMOLÓGIAI SZÓTÁRA Magyarországon ez az első olyan terjedelmes kézikönyv, amely korunk színvonalén álló felvi­lágosítást ad a helységek, folyók, tavak, tengerek, tájak, hegyek, világrészek stb. nevének eredeté­ről. A „Földrajzi nevek etimológiai szótára” mint­egy 6850 szócikkben mutatja be a földrajzi nevek származását. Minthogy azonban az ugyanarra a földrajzi objektumra vonatkozó földrajzi nevek (pl. Pécs, Peöuh, Peöuj, Quinque ecclesiae, Fünf­kirchen, Sopianae) közös szócikkbe, az adott eset­ben Pécs alá kerültek, a feldolgozott nevek száma lényegesen nagyobb a szócikkekénél. Az eligazo­dást utalások könnyítik meg. A szócikkek címszavainak nagy része a mai Magyarország területéről való. Önálló szócikkben kap magyarázatot Magyarország valamennyi vá­rosának és községének a neve. (Ezek száma 1975- ben 3183.) Ehhez jönnek az egyéb magyarországi földrajzi nevek (kisebb települések, településré­szek, folyók, tájak stb. nevei), valamint a Magyar­­országon kívüli elnevezések. A szócikkek három részből állnak: nyelvtörténeti adatokból, etimoló­giai magyarázatból és irodalomjegyzékből. AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

Next