Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára (Budapest, 1980)
T
Tornaija 663 Torockó 1324: Kapuina: Varaik: OsKoSKotl. 2: 349 iö], A Kápolna hn. azzal kapcsolatos, hogy a falu egy kápolna köré települt. A megkülönböztető Szerepű Torna- előtag az egykori Torna vármegye székhelyére, Torna várára utal. A falu 1406-tól Torna várának volt a tartozéka. (Stanislav: SlovJuh. 2: 254; Varsik: OsKoSKotl. 2: 348.) — Vö. Kápolna. Tornaija ’szlovákiai helység Rimaszombattól (Rimavská Sobota) kelet-északkeletre; Safárikovo’ [1291: ÁÜO. 10: 65]. A m. R. torn ’torony’ és az alja ’valami alatt levő hely, terület’ összetétele. Azzal az őrtoronnyal kapcsolatos, amelyet a Sajó-mellék őrsége, az ún. Gömör-őrség épített. — 1948 óta a helységet szlovákul Safárikovonak hívják P. J. Safárik (1796—1861) szlovák régész, történész és filológus tiszteletére. (Pais: MNy. 12: 17, 47: 85; Ila 4: 127; Majtán 399.) — Vö. Boldogkőváralja, Tornyiszentmiklós, Torony. Tornanádaska ’helység Boraod-Abaúj-Zemplén megyében’ [1905: Jakucs: Aggt. 329, de 1. 1773: Nádaska: LexLoc. 272 és 1280/1636: Nadasd: Varaik: OsKoSKotl. 2: 326 is]. Az elsődleges Nadasd névváltozat náddal benőtt területre utal. A Torna- előtag az egykori megyei, majd járási hovatartozással kapcsolatos. (Csánki 1: 240; Benkő: MNy. 46: 143; Varaik: OsKoSKotl. 2: 71, 324.) - Vö. Nádasd. Tornaszentandrás ’helység Borsod- Abaúj-Zemplén megyében’ [1907: Hnt. 1060, de 1. 1364: Zenthandras: Csánki 1: 240 is]. A Szentandrás hn. a falu templomának védőszentjével, a megkülönböztető szerepű Torna- előtag pedig Tornának, az egykori Torna vármegye székhelyének a közelségével kapcsolatos. — Vö. Békésszentandrás. Tornaszenijakah ’helység Borsod-Abaúj-Zemplén megyében’ [1907: Hnt. 1060, de 1. 1273/1372/1377: Zenth Jacob: Györffy 1: 806 is]. A Szentjakab hn. a község templomának védőszentjóre, a megkülönböztető szerepű Torna- előtag pedig az egykori Torna vármegye területén való fekvésre utal. (Varaik: OsKoSKotl. 2: 166.) — Vö. Hegyhátszentjakab, Jakabháza. Torna vármegye ’egykori vármegye nagyobbára a mai Szlovákia területén’ [1575: „Vármegye, a Tornai”: Helt: Krón. 4, de 1. 1272/1303: Comitatus de Túrna: ZichyOkm. 1: 29 is]. A vármegyét székhelyéről, a Szépeitől nyugat-délnyugatra levő Torná-ról [1263: Torna: MonStrig. 1: 497] nevezték el. A helység arról a Torna patakról kapta nevét, amely a közelében torkollik jobb felől a Bódvába; vö. 1373: „In dicto fluuio TornaxTrze” (OklSz. 1097 viz a.; 1. még Melieh: HonfKial. 107 is). A Torna pataknóv szláv eredetű, s etimológiáikig azonos a bakonyaljai Tomá-val (1. ott). A szik. Túrna ’a Bódva jobb oldali mellékvize’ és Túrna nad Bodvou [tkp. ’Bódvatorna’] a magyarból származik. 1964 óta Torna szlovák neveként az addigi Túrna nad Bodvou helyett Turnianske Podhradie [’Tornaváralja’] használatos. — Torna vármegye többszöri egyesülés és szétválás után 1881-ben végleg egyesült Abaúj vármegyével Abaúj- Toma vármegye néven. (Melieh: HonfMg. 107; ÚjldőkLex. 1: 7; Varaik: OsKoSKotl. 2: 261, 267; Majtán 322.) — Vö. Baranya megye, Torna. Tornyiszentmik ló* ’helység Zala megyében’ [1381: Csánki 3: 109]. A Szentmiklós hn. a falu templomának vódőszentjére utal. A Tornyi- előtag a Mura jobb partján fekvő, s a mai szerb-horvátban Podturennek (ImMesta.2 341), a magyarban Bottornyá-nak [1895: Hnt. 82] hívott helység régi Тот [1367: Csánki 3: 118] névváltozatából képződött. A m. R. Torn hn.-hez 1. Tornaija szócikkét. (Hadrovics: NyK. 48: 13.) — Vö. Dánszentmiklós, Tornaija. Tornyosnémeti ’helység Borsod-Abaúj- Zemplén megyében’ [1746: Varaik: OsKoSKotl. 1: 339, de 1. 1220/1550: Cuzepnemeí; VárReg. 116. is). A Németi hn. magyarázatához 1. Hidasnémeti szócikkét. A R. Középelőtag arra utalt, hogy a három szomszédos Németi közül ez a középső. Az újabb Tornyos- előtag tanúsága szerint a két másik Németivel ellentétben e Németinek templomtornya volt. (Mályusz: Száz. 73: 277; Györffy 1: 121; Varaik: OsKoSKotl. 1: 339, 343.) — Vö. Hidasnémeti, Németi. Tornyospálca ’helység Szabolcs-Szatmár megyében’ [1799: Vályi 3: 8, de 1. 1355: Palcha: SzabSzatm. 129 is]. A Pálca hn. szláv eredetű; vö.: szb.-hv. Polica hn., Police [többes sz.] hn. (HASz. 10 : 598); szín. Polica hn. (Bezlaj 2: 107); cseh Police hn. (Profous 3: 426); ukr. Полиця hn. (Smilauer: PfSlTop. 144); stb. Tkp. értelme Tapos, sík terület’. Kevéssé meggyőző az a feltevés, amely szerint a m. Pálca hn. a szn.-ként alkalmazott m. pálca köznévből való. A Tornyos- előtag arra utal, hogy a falu templomának tornya volt. (Stanislav: SlovJuh. 2: 387; Machek: EtSIŐ.2 470 police 2. a.; SzabSzatm. 129; Kázmér: MNy. 70: 121; TESz. 3: 70 pálca a.) Torockó ’romániai helység Erdélyben; Rimetea’ [1257—72: Toroczko: Suciu: Dict- IstTrans. 2: 79]. A helység arról a folyóról [1299/14. sz.: Turuzco: Kniezsa: ErdVízn.