Klaniczay Tibor: A realizmus kérdései a magyar irodalomban. Az Irodalomtörténeti Kongresszus vitái 1955. november 1-2-3. (Budapest, 1956)
A realizmus kérdései és a régi magyar irodalom
majd véglegesen eldönteni. Ezt az analízist azonban annak tudatában kell mindenképpen elvégezni, hogy a polgárság győzelme előtt a népi és a polgári mai mértékű elválasztása helytelen. Koltay-Kastner Jenő, midőn Bornemisza postilláit elemezte, olyan kérdést érintett, ami nemcsak Bornemisza prédikációinak, hanem az egész XVI., XVII. és XVIII. századdal foglalkozó irodalomtörténetírásunknak adóssága. Prédikáció-irodalmunkat mindmáig nem dolgoztuk fel megfelelően, sem a nyelv, sem a stílus, sem pedig a tematika szempontjából. Régi prédikációirodalmunk feldolgozása pedig annál sürgősebb feladat, mivel jól tudjuk, hogy ezekben a századokban a prédikáció a széles tömegek számára valóságos szintetikus műfaj volt, pótolta a színházat, az irodalmat, a »többség« számára a kulturális érdeklődésnek a lényegét elégítette ki. Azzal a tétellel, hogy Balassi Bálinttól kezdve irodalmunknak uralkodó műfaja a líra és hogy a lírai folytonosság Balassitól a XVII. és XVIII. századon keresztül megszakítatlan egységet mutat, a felszólalások egyetértettek. Felmerültek azonban részletmegjegyzések, amelyekre a következőkben válaszolok. így először : a lírai realizmus kérdése. Referátumomban, midőn a lírai költészet vezető szerepét és folytonosságát hangsúlyoztam, nem vetettem fel ezt a terminust. Annak pedig egyenesen az ellenkezőjét állítottam — Bán Imre elvtárssal szemben — és állításomat szeretném most is hangsúlyozni, hogy a líra uralkodó volta realizmusunk gyengeségét jelentené. Hogy a líra lett hazánkban uralkodó műfajjá, az adott társadalmi helyzet következménye, e helyzetből következően, a magyar valóság a lírában fejeződik ki, a líra sajátos eszközeivel. Balassi, a kéziratos énekköltészet, Csokonai, Petőfi, Ady Endre és József Attila költészete nem jelentheti a mi realizmusunk gyöngeségét, csupán a magyar valóságnak lírában kifejeződő sajátos voltát. Úgy vélem, Bán elvtárs nézete arra megy vissza, hogy a realizmust általában a prózában, elsősorban a regényben véljük még ma is egyedül megvalósíthatónak. Bán Imre elvtárs több, fontos kérdést felvető felszólalásának problémáival még más alkalommal is szeretnék foglalkozni, most csupán még csak egy kérdést érintek. Kétségtelen, Balassi európai 10* 147