Klaniczay Tibor: A realizmus kérdései a magyar irodalomban. Az Irodalomtörténeti Kongresszus vitái 1955. november 1-2-3. (Budapest, 1956)
A szocialista realizmus kibontakozáa a magyar irodalomban
Illyés költészete a példa erre. A népi írók szépprózai és szociográfiai termése világnézeti és formai szempontból egyaránt sok bajjal küszködött. A lírában ugyanaz a törekvés, — a paraszti sors tükrözése — töretlenebből, tisztább és befejezettebb alakban valósulhatott meg. Illyés költészetének irodalomtörténeti helyét úgy határozhatjuk meg, mint a XIX. századi népi realizmus XX. századi modern feltámasztását. Plebejus demokratikus forradalmisága általában nem emelkedett olyan nemzeti egyetemességre, mint József Attila proletárforradalmisága, de lírájának érzékletes életszerűsége, a nép megszólaltatása, elbeszélő költeményeinek hagyományt és modernséget tökéletes művészettel egybeötvöző forradalmi pátosza költészetét mai irodalmunk közvetlen előzményévé avatja. Nemcsak paraszti költészet az Illyésé, több annál. Erdélyi József legjelentősebb, a 30-as évek elején keletkezett, még haladó tendenciájú költeményeiben sem tudott túllépni egy bizonyos paraszti provincializmuson. Illyés költészetét ilyen veszély soha nem fenyegette. Ezért illeszkedett bele oly magától értetődő természetességgel a felszabadulást követő évek irodalmába. Az ő versei teremtették meg a közvetlen folytonosságot, átmenetet a felszabadulás előtti irodalmunk és a kibontakozó új irodalom között. Nem véletlen, hanem egész költői útjának természetszerű következménye, hogy Rendet című versével — nem 1945-ben, hanem 1944 nyarán, már a fasiszta összeomlás idején — az új haza nemzetének : munkásoknak és parasztoknak írja meg riasztó énekét. Nem volt beteljesedés a népi írók munkássága, még a paraszti élet ábrázolását tekintve sem. De enélkül a mozgalom nélkül nem érthető meg a felszabadulás előtti két és fél évtized irodalma. A modern magyar irodalomtörténetírásnak egyik legsürgősebb feladata, hogy a népi írók mozgalmát a fejlődésben igazi helyére állítsa : a magyar szocialista realizmus előkészítőinek, előfutárainak sorába.* JÓZSEF FARKAS : Nagy Péter előadásából engem elsősorban az a — nagyrészt sikerrel járó — törekvés kapott meg, amellyel igyekezett a szocialista realizmus jegyeit a legújabb tudományos eredmények, irodalmi viták és az irodalmi gyakorlat alapján összegezni. Különösen jelentős, hogy bár előadásában csak regényirodalmunkkal kívánt foglalkozni, valójában a szocialista realizmus egész irodal* Gyorsírói feljegyzés alapján. 447