Klaniczay Tibor: Marxizmus és irodalomtudomány (Budapest, 1964)
Népiesség és romantika
Ha ezek után azt mondom, hogy a népi irány felett nemcsak eszmei és politikai síkon, de sajátos irodalmi szempontból is túlhaladt már a történelem, ez nem a pártállásfoglalás túllicitálása akar lenni, hanem olyan kísérlet, mely megpróbálja — jól vagy rosszul — megközelíteni azt a kérdést, hogy Móricz és József Attila után miképpen válhattak irodalmunk legjelentősebb alkotóivá egy ennyire problematikus irányzat képviselői. Mert Illyés Gyulát és Németh Lászlót legnagyobb élő íróinknak tartom, de olyan íróknak, akiknek az útján nem lehet tovább haladni, akiknek irányzata zsákutca, noha remek paloták emelkednek benne a roskatag épületekkel vegyesen. A magyar irodalom további felvirágzásához nem a népi írók, hanem a József Attila életművén, irányán keresztül vezet az út. Hozzászólás a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézetének a népi írók kérdéséről rendezett vitáján. 1958. szeptember 9. 139