Kőháti Zsolt: Sárközi György - Irodalomtörténeti füzetek 74. (Budapest, 1971)
A publicista, kritikus és irodalomszervező
háború kitörését megelőző években a magyar értelmiség két széles frontja már ott húzódott egymással szemben: egyfelől az értelmiségieknek a Gömbös-féle »Új Szellemi Frontiétól az »1938 Jön Szálasi« jelszóig terjedő fasisztafrontja, másfelől a falukutató írók és a Márciusi Front népi orientációjú szellemi frontja. És a puskaport is ekkor már mindkét tábor meglehetősen szárazon tartotta”.62 Az elhatárolás világos. Az Új Szellemi Front jelszavát Zilahy Lajos hirdette meg a Pesti Napló 1935. április 14-i számában. A cikk egy korábbi vita folytatása: Zilahy Berzeviczy Alberttal polemizált ,,a magyar szellemi élet bizonyos fokú fáradtságáról”; akkoriban, mikor Bartókot és Kodályt nem választották be a Kisfaludy Társaságba. Véleménye szerint a háború s a forradalmak utáni korszak „minden épkézláb ember” számára föllendülést hozott, ám ,,a nép és vele együtt a legtragikusabb magyar gondolat”, az értelmiség magára maradt. Szellemi reformmozgalomra van tehát szükség — hirdeti —, egységes világszemlélet, és „ezen belül a tűrhetetlenül összeforrott magyar szemlélet” alapján. S itt olasz és német a „fasiszta” és a „hitlerista” — példára hivatkozik: e külföldi reformmozgalmak „siettek megszerezni a maguk szolgálatára” a nemzet életének „magas rétegét”, az értelmiséget. Evvel az analógiával kínálja föl a magyar szellemi élet és a második Gömbös-kormány szövetségének gondolatát. A párhuzam - közvetve bár és némi fönntartással ugyan — a „fasiszta” és „hitlerista” belpolitika helyeslését sugallja; annál is inkább, mivel Zilahy az általa kezdeményezett Új Szellemi Frontra is a reformmozgalom elnevezést tartja érvényesnek.63 A fölhívásra megszólal Illyés, Kodolányi, Szabó Lőrinc, Tamási Áron, Nagy Lajos, Féja Géza, Pap Károly, Németh 62 Kállai Gyula: Értelmiség és demokrácia. Új szellemi front. Szikra (Bp. é. n.) 63 Kötetben: József Attila Összes művei. Akadémiai, Bp. 1958. III. k. 378—9. 151