Komlós Aladár: Gyulaitól a marxista kritikáig. A magyar irodalmi kritika hét évtizede - Irodalomtörténeti könyvtár 18. (Budapest, 1966)
Az egyéniség zászlója alatt
érti meg Ady verstanának eredetiségét, rögtön az Uj versek megjelenésekor, 1908-ban már meglátja Babits és Kemény Simon értékeit, következetesen lelkesedik Móricz Zsigmondért (bár különös felfogással introvertált írónak tartja), 1915-ben észreveszi Tersánszky Józsi Jenőt, 1926-ban a legelsők egyikeként hívja fel a figyelmet József Attilára, Adyért 1906-tól kezdve állandóan harcol, s félreértették őt, akik szó szerint véve túlságosan kiélezett szavait, azt mondták, hogy nem értette meg a Fekete zongorát, valamint a politikus Adyt. A Fekete zongora című híres cikkében ui. mint látni fogjuk, nem azt mondja, hogy Ady verseiben nincs értelem, hanem azt, hogy még a hangjaiban is van. Az sem igaz, hogy nem értette Adyt s nem érdekelte a politikája.53 Ebből annyi az igazság, hogy nem értett egyet a politikus Adyval a forradalom óhajtásában, sőt általában kevéssé volt egy véleményen vele a politika kérdéseiben, — éppúgy nem, mint Ady első harsonásai általában, így Schöpflin, aki mindvégig fanyalogva írt Ady politikai költészetéről54 vagy Fenyő, aki politikailag még távolabb áll tőle, noha kezdettől fogva mindig rajongott érte, vagy Babits Mihály. Eukács Györgyöt, Jászi Oszkárt és különösképp Szász Zoltánt kivéve (aki a proletárforradalom ellensége és a l’art pour l’art híve volt, s mégis a politikai versekben látta Ady fő jelentőségét és költészete csúcsát), a többiek mind afféle a jelenkori Európába tévedt sámánt láttak és csodáltak Adyban, aki felfogja és továbbzengi a kozmosz titkait. Ha tehát Ignotus nem értette Adyt, akkor ki kell terjeszteni ezt az ítéletet rajongói egész első sorára, ez pedig alighanem igaztalan ítélet volna, hiszen egy nagy költőben mindig vannak oldalak, amelyeket csak egy későbbi nemzedék méltányol kellően, de nevetséges volna ezért a korábbi olvasókat mind értetlenségben marasztalni. A pontos igazság egyébként az, hogy Ignotus természetesen látta Adyban a politikust,55 csak nem értett vele egyet, ugyanúgy, mint ahogy Gyulai nem értett egyet Petőfi forradalmiságával, noha egyébként kitűnően értette a költőt. Mindebben csak egy részét vettük számba Ignotus kritikai munkásságának, főképp azt, amely 53 Bóka László i. m. 357., 359.'1' 54 Úri muri. Ny 1928. I. k. 823 — 24. 55 Uo. 128