Kontha Sándor (szerk.): Magyar művészet 1919-1945 1. (Budapest, 1985)
A kor művészetének fő áramlatai
ANDRÁSSY KURTA JÁNOS Andrássy Kurta János (1911—) szegény sorban, jóllehet egy Andrássy gróf fiaként született a Bihar megyei Kiskóh községben. Tízéves korára már a maga kenyerén élt, kőművesek közt napszámoskodott, majd címfestőinas lett. Itt kezdett el rajzolgatni, s e rajzolgatásból hamarosan komoly foglalatosság, majd elhivatottság lett. 1931-től 1935-ig járt a Képzőművészeti Főiskola szobrászati osztályára Bory Jenőhöz. Igazi iskolája azonban Medgyessy Ferenc műterme volt, ahová eljárt segíteni, s a maga művein is dolgozni. Tanulóidejének kezdetével egy időben kiállító-művészi pályafutását is megkezdte; 1931-ben már bemutatkozott a Műcsarnok rendes tárlatán, s attól fogva szinte folyamatosan nyilvánosságot kaptak a szobrai. 1938-tól kezdve gyakoriak voltak önálló — illetve egy-egy festő társaságában rendezett — kiállításai: 1938 novemberében, 1940 januárjában s 1944 januárjában a Tamás Galériában szerepelt, 1941 decemberében a Nemzeti Szalon 95. csoportkiállításán öt festő képei közt harminckét szobra állt. 1942-ben bronz Női aktja a velencei biennálé magyar kiállításán volt látható. Szobrai belekerültek abba a válogatott anyagba is, amelyet Ybl Ervin a modern magyar műveszet értékeit bemutató (és mentő) kiállításként 1944 kora tavaszán Svájcba küldött. E sűrű szereplésnek jó sajtója volt: a kritika örömmel fedezte fel Andrássy Kurtában a magyaros szobrászat jelesét, Medgyessy irányvonalának egyik következetes megvalósítóját (Mózes, 1941; Tehenes asszony, 1943). Beértek a hivatalos megbízások is: ő faragta Széchenyi István Balatonfüreden felállított -szobrát; 1940-ben mintázott Háború (Menekülő asszony) című kompozíciója Nyíregyházára került. Épületszobrait — például a Taksony utcai kislakásos házon — nem szükséges sorolni; nagyobb részük színvonalas munka. A negyvenes években a szobrászat mellett még egy vállalkozásba fogott: népi faragásokat gyűjtött. Belőlük és róluk írta meg 1944-ben megjelent könyvét, A magyar nép szobrászatát. BECK ANDRÁS Beck András (1911—) első müveinek kérdésfeltevései sokban párhuzamosak a szocialista müvészcsoportosulás szobrászainak törekvéseivel. A mintázást apja — Beck Ö. Fülöp — műtermében elsajátító fiatalember előbb a Képzőművészeti Főiskolán, majd Bécsben és Berlinben folytatott tanulmányokat. 1933-ban József Attilával és Szántó Piroskával együtt a kommunista diákbizottságok szervezésének vádjával őt is bíróság elé állították. Ez magyarázza, hogy szervezeti kapcsolatba csak jóval később — 1942—1943-ban — kerülhetett a szocialista művészekkel. A művész 1935-től rendszeres résztvevője volt a kollektív kiállításoknak, és több önálló bemutatót rendezett. Munkái szerepeltek az 1942-es Vasas székházi betiltott kiállításon is. Szobrászi pályája kezdetén, 1933 táján Mészároshoz és Goldmanhoz hasonlóan a munkástípus megfogalmazására tett kísérletet. A mezítlábas, ruhátlan felsőtestű férfialak beállítása és mintázásmódja egyaránt azt tanúsítja, hogy a művész Goldman Munkás című szobrának és Mészáros Tékozló fiújának tanulságait fejlesztette tovább. Érdekes asszociációsort indít a figura kezeinek tétován kimozduló kérő gesztusa, mely ellentétes az arckifejezésből sugárzó elszánt tettrekészséggel. A kérés-követelés-lázadás gondolatkör különböző tartalmi árnyalatainak ilyen egyidejű, egyazon művön való megjelenítése ritka és igényes szobrászi problémafelvetés művészetünkben. A művész portéinak sorából Szőnyi István képmását emelhetjük ki. A jórészt főiskolai diáktársait és baráti körének tagjait ábrázoló tanulmányfejekhez hasonlóan a Szőnyi-képmás is a karakter fölényes biztonságú megragadásának képességét tanúsítja. Részletszépségei ugyanakkor egyéni látásmódú, érett szobrász kézére vallanak. A negyvenes évek elején Beck András kisméretű bronzfigurákat készített. Ezek artisztikus, expresszívkubizáló stílusa Vilt Tibor munkáihoz áll közel. A plasztikánkban oly ritka, humoros, groteszk zsánerszerűség is szóhoz jut e szobrocskákon. A Mosdató anya vagy a Harisnyahúzó lány e rokonszenves sorozat jellegzetes darabjai. 920 1038 895 597 304, 356, 491 1009