Köpeczi Béla: Eszme, történelem, irodalom (Budapest, 1972)
Az irodalmi eszmetörténet néhány kérdése
Külön érdemes foglalkozni az ifjúság és főleg az értelmiségi ifjúság olvasmányaival, amelyekben, úgy tűnik, közvetlen eszmei tényezők szerepe nagyobb, mint a felnőtteknél. Egy nyugat-berlini felmérés szerint az érettségizettek egy csoportja a következő tíz szépirodalmi művet említette legtöbbször olvasmányai között: Borchert: „Az ajtón kívül”; Lessing: „Hamburgi dramaturgia”; Hauptmann: „A patkányok”; Kafka: „A per”; Cronin: „Réztábla a kapu alatt”; Camus: „A pestis”; Orwell: „1984”; G. Greene: „Hatalom és dicsőség”; Bergengruen: „A nagy zsarnok és az ítélőszék”; Remarque: „Nyugaton a helyzet változatlan”. A felsoroltakban találunk jó néhány kötelező olvasmányt és bestsellert, de vannak olyanok is, amelyek mindenekelőtt politikai okok miatt kerültek az érdeklődés homlokterébe, mint Bergengruen antifasiszta vagy Orwell antikommunista könyve, és olyanok is, amelyek valamely nemcsak művészi, hanem eszmei irányzatot markánsan (pl. Kafka vagy Camus) képviselnek.193 Nálunk hadd utaljunk a szegedi József Attila Tudományegyetemen végzett felmérésre, amely szerint az egyetemi hallgatók körében az öt legkedveltebb magyar író: Németh László, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, József Attila és Berkesi András, és az öt legolvasottabb külföldi: Thomas Mann, Hemingway, L. Tolsztoj, Steinbeck és Dosztojevszkij. Nyilvánvaló, hogy a magyar listán is érződik a kötelező olvasmányok hatása, de József Attila vagy Németh László előtérbe kerülése nem kis mértékben eszmei okokkal magyarázható. A külföldi írók esetében érdemes felfigyelni a nagy realisták közkedveltségére,194 amely persze nagyobb arányú kiadásukkal és népszerűsítésükkel is összefügg. Ezek a felmérések csak nagyon részleges képet adnak arról, hogy az irodalmi műveknek a különböző közönségrétegekben milyen a hatása. A reprezentatív statisztika az árnyalatokat nem jelzi sem a rétegek, sem az érdeklődési típusok szempontjából, s gyakran túl szűkös is a mintaanyaga. Ennél is nagyobb probléma, hogy a szociológia és a pszichológia 141