Köpeczi Béla - Sőtér István (szerk.): Eszmei és irodalmi találkozások. Tanulmányok a magyar-francia irodalmi kapcsolatok történetéből (Budapest, 1970)
Eszmei és művészi találkozások a 20. században
antológia közvetítette egyébként hazánkba is az akkor még ismeretlen Jimenezt, Machadot, P. Bezrucot, J. Tuwimot — ez hozott hozzánk korán Blokot, Majakovszkijt. A magyar és külföldi folyóiratok avantgárd költészetének anyagában József Attilának is bele kellett ütköznie egy gyakran közölt névbe: Blaise Cendrars-éba. A tér és idő vándora, a társadalmon kívüli csavargó, — akiből azért ki-kitör az érzelmesség, — a szakadozott, kihagyásos versek költője, akinek költeményeiben azért mindig van valami dalszerü, — az anarchista, társadalomrobbantó forradalmár, aki azért békére és harmóniára vágyik, — mindez közel áll a fiatal József Attila magatartásához, verseiben önmaga gondjaira ismerhet. És az a technika, amely a cendrars-i versek sajátja és amelyet röviden szimultanistának lehet nevezni, — a földrajzilag vagy időben távoleső jelenségek laza egymásmellérakása, merész összekapcsolása, — is ott lelhető néhány versében, — az Érzitek-e? rohanásában vagy Szép, nyári este van zűrzavart érzékeltető képeiben. Persze: itt is nehéz megítélni, vajon a magyarra fordított, esetleg már franciául olvasott Cendrars-versek segítették-e tovább, vagy a Cendrars-hatás továbbélése Kassák Lajosnál, — Kassák ekkori költészetének egyik legerősebb, ha nem a legerősebb inspirálója éppen Cendrars lírája.3 Goll és Cendrars mellett T. Tzara, a fiatal P. Reverdy, a dadaisták és szürrealisták más költőinek versei is ismertek voltak a fiatal művészek, József Attila barátai, vitapartnerei előtt.4 * Ш. József Attilának a francia irodalommal való megismerkedése akkor vált bensőségesebbé, amikor Szegeden beiratkozott a bölcsészettudományi kar magyar—francia szakára, és főleg természetesen akkor, mikor egy 3 Visszamenőleg vall erről abban az előszóban, amelyet 1963-ban Cendrars Húsvét New Yorkban című kötete előtt közölt. (Bp. 1963.). — Cendrars versei is sorozatosan látnak napvilágot magyarul. Pl. M. írás 1921. okt. 170. — Három verse, Kahána Mózes fordításában, Ma 1921. III. 15. (VI. évf. 5., 54.1.), A fő, ugyancsak Kahána ford., (Ma 1921. IV. évf. 6., 15. 70.), Marc Chagall műterme (ford. Barta Sándor), Ma 1922. V. 1. (VII. 5—6„ 16.1.) stb. 4 Jó támpontot nyújt a magyarországi és az emigrációban élő fiatal költők francia irodalmi tájékozódására Molnár József és Tamás Aladár antológiája: Új francia költők (Bp. Új Föld kiadása, 1927.). Áz antológia darabjainak nagyrésze előtte megjelent folyóiratokban. 424