Köpeczi Béla - Sőtér István (szerk.): Eszmei és irodalmi találkozások. Tanulmányok a magyar-francia irodalmi kapcsolatok történetéből (Budapest, 1970)
Eszmei és művészi találkozások a 20. században
Magyarországot. . . (1927. márc. 12.). S olvashatunk e levelekben arról a reményről is, hogy a L’Humanité, a Clarté, esetleg a Figaro is fogja közölni verseit. A rideg tény azonban az, hogy József Attilának párizsi éve alatt (s egész életében) mindössze egyetlen verse jelent meg Franciaországban, az Ombrage pálot sous la peau . .. kezdetű, amely magyarul Egy átlátszó oroszlán címmel ismert, — az Esprit Nouveau egyetlen, 1927 februári számában. Nem mintha a cím, az Új Szellem, az Esprit Nouveau nem lett volna a francia irodalomtörténetnek, szellemi életnek nevezetes címe, jelszava. Apollinaire-től származik a cím; az ő híres tanulmányának címe L’esprit nouveau et les poetes, és egy fontos folyóirat viselte a húszas évek elején. Azt az Esprit Nouveau-t Le Corbusier és Amadéé Ozenfant, a konstruktivista festő szerkesztette, és egyik legszínvonalasabb harcosa és képviselője volt az új építészeti törekvéseknek, a konstruktivizmusnak, a nemzetközi összefogásnak a művészet és az irodalom területén. De 1925-ben megszűnt és az 1927-es Esprit Nouveau csak jóval halványabb mása, egyedi vállalkozás volt. Marcel Seuphor, a flamand származású, akkor nemrég Párizsba került kritikus és műtörténész, író és Paul Dermée, ismert másodvonalbeli kubista, konstruktivista költő szerkesztették, — jeles nevek szerepeltek benne a világ minden tájáról, sokkal kevésbé ismertek a Párizsban élő kisebb népek fiai közül. Van benne Marinetti-vers, Kurt Schwitters-vers, Mondrian-rajz, — a szerkesztők és baráti körük versei, írásai, és Ladislas Medgyes, Etienne Raik, színháztervező és fényképész, Moholy Nagy és József Attila. Ebben az egyetlen számban jelent meg az Ombrage pálot sous la peau, — ennek a társaságnak rendezésében olvasott fel a Carrefour du Croix Rouge-i Au Sacre du Printemps helyiségében, Jans Slivinsky lengyel származású kereskedő és zongoraművész boltjában . . . Hogyan került közéjük? A Dőme-ban vagy a Coupole-ban ismerkedtek meg, vagy Hont Ferenc hozta létre a kapcsolatot? Annyi bizonyos, hogy úgy érezhette: belekapcsolódott, ha csak lazán, is a francia irodalmi életbe. Az Esprit Nouveau köre voltaképpen nem tartozott pontosan körvonalazható irodalmi irányzathoz; egyesített a különféle avantgárd irányzatokhoz tartozó, újat akaró, életet és művészetet átalakító néhány művészt, laza, alkalmi társulásban. József Attila, mint erre Hont Ferenc emlékezései utalnak,8 távolabb tartotta magát a futurizmustól, csak 8József Attila Emlékkönyv. Bp. 1957. 119—124. 430