Kovács György: Állatpopulációk nagyságának és sűrűségének becslése - Korunk tudománya (Budapest, 1991)
8. Populációbecslés és a konzervprogramok
Garton összeállította az 1981. évig rendelkezésre álló programokat. Azóta eltelt már néhány év, s a személyi számítógépek igazán csak azóta terjedtek el, ezért összeállítását kiegészítettük az azóta megjelent, ill. rendelkezésre álló programokkal (8.1. táblázat). A programcsomagok közül több adatkezelési szolgáltatásokat is nyújt, tehát ha egy teljes adatállományt rögzítünk, a számításokat nemcsak az egész populációra végezhetjük el, hanem bizonyos ismérvek (pl. kort, ivart jelölő kód) szerint válogathatunk is, azaz részelemzéseket is elvégezhetünk. Ennek akkor van elsősorban nagy jelentősége, amikor pl. rétegzett elemzést akarunk végezni. Vegyünk néhányat a táblázatban szereplő programokból. Nem célunk, hogy az ismertetés alapján az Olvasó önállóan dolgozzék ezekkel a programokkal, csak vázlatosan ismertetjük a főbb lehetőségeket, szeretnénk ezekkel kedvet csinálni. Nézzük először a CAP nevű programot, amit Szép (1986) hazánkban az egyik elsőnek megjelent és elterjedt mikroszámítógépre, a Sinclair ZX Spectrumra írt. A jelölés—visszafogás módszer zárt populációkra alkalmazható, azaz a jelölt/jelöletlen arány változásán alapuló eljárásból a következőket választhatjuk: — regresszió: lináris és az csak érintőlegesen ismertetett Tanaka (1951) szerinti változat, — az ML módszer Craig (1953), illetve duFeu és munkatársai (1983) szerinti változat. A módszerek leírását 1. Szép (1986) és Seber (1982) munkáiban. A programcsomag adatrögzítési, -ellenőrzési és -feldogozási részprogramokat tartalmaz. Madárgyürűzési 253