Kovacsics József (szerk.): Veszprém megye helytörténeti lexikona 2. - Magyarország helytörténeti lexikona 2. (Budapest, 1988)
Második rész. A megye községeinek és lakotthelyeinek lexikona
SÜMEG 354 SÜMEG Sümeg. Kisfaludy Sándor szülőháza. (Dr. Dobó Zoltán) 457, a gazdaságok 46,6%-a. 1—5 kh-as 369,5—10 kh-as 80,10—20 kh-as 48, 20—50 kh-as 16, 50—100 kh-as 5, 100—200 kh-as 1,200—500 kh-as 1. 1000 kh-nál nagyobb 2 gazdaság; a veszprémi püspökség 5058 kh-as és a község 2022 kh-as gazdasága. A püspöki birtok felosztására 1945. augusztus 25-én került sor, amikor 987 kh-at osztottak fel, birtoklevelet kapott 393 fő.59 A község termelőszövetkezete 1949-ben alakult. 1965-ben taglétszáma 280 fő, összterülete 3477 kh, ebből szántó 1592 kh. Szarvasmarhaállománya 397 db. 1969-ben a termelőszövetkezete egyesült Sümegprágával, Kossuth Mgtsz néven. 1983-ban a dabronci és a gógánfai termelőszövetkezeteket is ide vonták össze Összefogás néven. A gazdálkodás fő iránya a szarvasmarha-tenyésztés — a Jánosmajorban levő telepen. Melléküzemága a bazaltbányászat, melyet a sümegprágai bányában folytatnak. Sümegben van az Országos Lótenyésztési Felügyelőség ménösszpontosító állomása, mely 1969-ben települt ide. A vár alatti műemlék jellegű istállóban nyert elhelyezést, ahol egy lószerszám múzeumot is kialakítottak. A sümegi erdészet 1950-ben alakult és jelenleg mintegy 6000 kh területen gazdálkodik, amely felöleli a volt veszprémi püspökség sümegi uradalmának és a sümegi közbirtokosságnak az erdőterületét. Sümeg ipara 1975. IX. 1-jén 5079 főt foglalkoztatott. Ipari létesítményei közül a Zalaegerszegi Ruhagyár sümegi részlege 356 főt, a Tanácsi Mészművek 173 főt, a VOLÁN 15-ös telepe — melyet 1954-ben létesítettek — 397 főt foglalkoztatott. A Cipész- és Ruházati Ktsz — amely 1948-ban alakult — 140 fő megélhetését biztosítja. További ipari létesítményei: Kerámia Cserépkályhagyár — mely a Zalaegerszegen működő gyár helyi részlege —, a Bazaltbánya, a Költségvetési üzem, az Erdőgazdaság Sümegi kirendeltsége, a Veszprém megyei Sütőipari Vállalat sümegi üzeme, amely 1976-ban épült. Korábban kisebb pékségek működtek csak a városban. A Szeszfőzde — mely az FMSZ keretében működik —, a Veszprém megyei Gabonafelvásárló Malomüzeme — mely őrlést és lisztcsomagolást végez —, a DRW Vízmű telepe, az ÉDÁSZ kirendeltsége, az ÁFORT telep, a TÜZÉP telep, a HIGIENA Ktsz és a Háziipari Szövetkezet, mely Csabrendeken kezdte meg a működését, 1972-ben települt Sümegre, ahol csökkent munkaképességűeket is foglalkoztat. A nagyközségből jelenleg mintegy 300 fő jár el a környező ipartelepekre, elsősorban Ajkára, Tapolcára, Halimbára, Padragkútra. Jelentős üzemrész a Veszprém megyei Tanácsi Építőipari Vállalat sümegi telepe, amely építőipari tevékenységet végez és csaknem az egész megyére kiterjedően dolgozik. Építőipari, valamint félkész bútoripari termékek előállításával és lakossági szolgáltatással foglalkozik a Vegyesipari Szövetkezet. Sümeg és környéke kereskedelmies vendéglátóipari igényeit a Sümeg és vidéke ÁFÉSZ látja el. 87 egységet üzemeltet, 1975. szeptember 1-jén 272 főt foglalkoztatott. Sümeg nagyközségben a PANNONKER Vállalatnak АВС-áruháza működik. A városban 2 szálloda van — egyik a 120 személyes turista szálló — és a 40 ágyas régi szállodája, mely az FMSZ kezelésében működik. 1970-ben a lakosság 16%-a élt mezőgazdaságból. Sümeg 1954 után kezdett városiasodni. Új lakótelepek épültek, korszerűsödött úthálózata, intézményekkel való ellátottsága. 1970—1977 között több, mint 300 lakás épült. Új része a városnak: a Bányász telep, mely 1954 után épült; a József Attila telep; a KISZ lakótelep, mely az edericsi út jobb oldalán helyezkedik el telepszerű többszintes épületekkel. Sümeg lakóházainak építőanyaga a századfordulóig a kő volt, újabban a tégla. A századfordulón még 417 zsúpfedeles ház volt a községben — ezek leégtek. A község házai régebben az utcafronttal párhuzamosan épültek. A bejáratot és az udvart kapu, ill. kőkerítés zárta el. Az 1956 óta épült házak előtt virágoskertek vannak. A kerítés vasból, drótfonatból, betonból készül. Kulturális létesítményei: A Kisfaludy Gimnázium, melyet 1857-ben alapítottak'. Itt tanult Szabó Dezső író. Két ált. iskola, a Ramasetter és az Ady, utóbbi a felszabadulás után épült, amely 8 tantermes. Középiskolai diákotthona a püspöki palotában, múzeuma Kisfaludy szülőházában létesült. Művelődési házát 1954-ben kibővítették, benne községi könyvtár is működik. Filmszínházát is 1954-ben építették újjá. Nevezetesebb idegenforgalmi látnivalói: A vár, melyet a felszabadulás után tárt fel és állíttatott helyre a Műemléki Felügyelőség; a püspöki palota, 1745—1753 között Bíró Márton püspök építtette barokk stílusban; a plébánia templom, Maulbertsch freskóival 1756—1768 között épült; a ferences templom és kolostor 1649—1657 között épült; Kisfaludy Sándor szülőháza, melyben emlékmúzeum van; az egykori város fala a sümegi Pantheon; a város temetője; köztéri szobrai; a Berki- Malmi római telep és a Mogyorós-dombi kovakő bánya. Az 1882-ben feltárt római emlékek között castrum és ókeresztény bazilika romjait tárták fel. A kovakőbánya neolit kori. Természetvédelmi terület. Egészségügyi intézmények és kommunális létesítmények: Kórháza 1976-ban 339 ágyas, több bővítés és korszerűsítés után. Gyógyszertárát 1970-ben építették, a régi korszerűtlen patika megszűnt. Két óvoda van. 1955—1976 között 260 férőhellyel bővítették az óvodai elhelyezést, alsó és felső elnevezésekkel — az előbbi 100 éves. Szakorvosi rendelőintézetében 25 fős egészségügyi személyzet végzi az ellátást. 36 ágyas szülészete a volt járási pártbizottság épületében működik. 1955-ben a régi épületben járási tüdőgondozó intézetet létesítettek, ahol 8 fő végzi az egészségügyi ellátást. A község vízmüve 1947-ben épült, vízhálózata 42 km, csatornahálózata 7,8 km. Strandfürdője 1958-ban létesült. Sümeg nevezetesebb szülöttei: Kisfaludy Sándor költő, Spissich János zalai jakobinus alispán, Ramasetter Vince a.város 1848-as polgármestere, több intézmény megalapítója, Ereky István jogászprofesszor, Darnay Kálmán muzeológus. Sümeg városi jogállása XIX. század végén szűnt meg. 1966-ig járási székhely volt. 1983-ban újra városi rangot kapott (19/1983. Elnöki Tanácsi határozat). A városkörnyékhez 1984-ben 20 község tartozott. Külterületi lakotthelyei: Jánosmajor, Kopaszhegy, Öreghegy és Újhegy. A nagyközség szőlőhegyei: Bárdiótag, Hajnalhegy, Ilonamajor, Jánosházidülő, Kismalom, Községi téglagyár, Sarvalypuszta, Surgótag, Sümegi bazaltbánya, Tikhegy, Úrbérpuszta, Vasúti őrház, Vízmüvek és Vörösmajor. Sümeg történetéhez lásd még Erek, Püspökuzsa, Sarvaly és Úrbér elpusztult falvak címszavait. II. c) Sümegi uradalom. A veszprémi püspökség sümegi uradalmának történetét a XV. sz. elejétől lehet figyelemmel kísérni. 1436-ban és 1531- ben Sümeg, Püspökuzsa, Prága, Erek, Bazsi és Csehi települések tartoznak hozzá. A három püspöki uradalom: a veszprémi, a karádi és a sümegi. Közülük mindvégig a sümegi a legnagyobb értékű, a legnagyobb jövedelmű. Megtartotta elsőbbségét a török megszállás alatt is, bár tartozékai sokat szenvedtek a hadak járásától és azok pusztításaitól.60 Az uradalom reorganizációja 1720 után történik meg, amikor az egyes települések urbáriumot, úrbéri szerződést kapnak. 1746-ban összeírják a váruradalom tartozékait és feljegyzik az úrbéri terheket. Az összeírás maga ugyan elveszett, ránk maradt azonban rövid kivonata, amely szerint az uradalom része Sümeg és Tapolca városok, Alsó- és Felső Páhok, Csehi, Bazsi, Nyírád, Monostorapáti, Mindszentkálla, Szentbékkálla, Rendes, Szepezd, Tagyon, Szentjakabfa, Csicsó és Udvari települések.61 1783-ban az uradalom következő tartozékait sorolják fel az összeírok: Sümeg város Tokaj prédiummal, Tapolca város Mogyorós és Véndek prédiumokkal; Nyírád falu, Monostorapáti, Sátormái határrésszel;