Kreybig Lajos: Az agrotechnika tényezői és irányelvei (Budapest, 1956)

Part IV. The agrotechnical factors of the Hungarian regions

Az átnézetes talajismereti térképeink, amint mondottam, 1 : 25 000 léptékben készülnek. Értékelésük és gyakorlati hasznosításuk a talajtanilag nem eléggé képzett gyakorlati agronómusok részére bizonyos nehézségeket okoz és részletességüknél fogva nem teszik lehetővé az egyes tájegységek elhatárolását megfelelően áttekinthető módon. Módot adnak azonban arra, hogy a rendelkezésre álló felvételi és vizsgálati adatok szakszerű értékelésével a legkülönfélébb gyakorlati célokat szolgáló térképeket kisebb léptékben és áttekinthetőbben szerkesszük. így nem okoz semmiféle nehézséget, hogy pontosabb kémhatási, vízgazdálkodási, kötöttségi, vízleadó képességi, tápláló­anyag-tartalom, humusz-, foszforsav-, káliumoxid-tartalom, talajjavítási stb. térképeket szerkesszünk. Különösképpen pedig megfelelő alapot szolgáltatnak arra nézve, hogy részletes üzemgazdasági felvételekhez kellő kiindulási alapot szolgáltassanak. Mivel a mondottak alapján, különösen általános termelésszervezési és irányítási szempontokból feltétlenül szükség van megfelelő részletességű olyan térképekre, amelyekből az egyes tájegységek határai is pontosan kitűnnek, valamint arra, hogy a tájegységek és az azokon belüli kistájak fizikai és tápanyagállapota is egyszerűen a gyakorlat által könnyen megérthetően megállapíthatók legyenek, külön tájtermesztési talajismereti térképeket is szerkesztettünk 1 : 75 000 léptékben. Mind az 1 : 25 000 léptékű átnézetes talajismereti, mind az 1 : 75 000 léptékű tájtermesztési és átnézetes talajismereti térképeket szervesen kiegészítő felvételi és talajvizsgálati jegyzőkönyveket az Agrokémiai Kutató Intézet térképészeti osztálya kívánatra készíti. Mélyrehatóan megokolt és kívánatos volna, hogy a talajismeret fejlesz­tése érdekében minden vármegyei, járási gépállomás és termelőszövetkezeti agronómus területének talajadottságait és tulajdonságait legalább alapvetően és iránytadóan ismerje. Ezért nézetem szerint szükséges volna, hogy az említett szakközegek területeiknek e térképeit és jegyzőkönyveit megkapják, sőt nagyban előmozdítaná agrotechnikánk okszerűsítését, ha területeik növény­­termesztési térképei is — amelyeket Markingek G. AnoLifal együtt az országos növénytermelési adatfelvételeim alapján szerkesztettünk — rendel­kezésükre állanának. Ezekből megítélhetik azt is, hogy hol milyen növények termesztésétől várhatják a legnagyobb eredményeket. Magyarország mezőgazdasági talajtájai természeti adottságainak és növény­termesztési viszonyainak ismertetése A talajtérképezéssel kapcsolatosan szervezett növénytermelési adat­gyűjtés alapot adott, hogy a termesztési tapasztalati, valamint kísérleti termésadatok figyelembevételével a tájanként legbiztosabb eredménnyel termeszthető növények megállapítására és az alkalmazott agrotechnikai eljárásokra legalább alapvető irányelveket szolgáltassunk a gyakorlat részére. Ezért ismertetni kívánom hazánk talajtájegységeinek és tájkörzeteinek természeti adottságait és növénytermesztési viszonyait azzal a céllal, hogy a vízrendezés, talajvédelem és talajjavítás kérdéseit feltárjam és a begyűjtött termésadatok alapján az agrotechnikával kapcsolatosan azokat a teendőket tárgyaljam, amelyek a különféle tájakon különlegesen fontosak. 525

Next