Kristó Gyula: A XI. századi hercegség története Magyarországon (Budapest, 1974)
A magyarországi dukátus kezdetei
lett volna is az inkriminált egyén, akkor sem lehet e német hódításban a pár év múlva valóban megszülető dukátus előzményét látni /74/. A lengyel és a cseh történelemből nem ismeretlen jelenséggel állunk szemben: Lengyelországban 1032-ben, Csehországban 1034-ben szintén német uralkodó (II. Konrád) eszközölte ki ez országoknak dinasztiájuk férfitagjai közti felosztását /75/ azzal a céllal, hogy ily módon gyengítse az államot, illetve a németellenes politikát folytató fejedelem hatalmát. Valószínűleg II. Konrád koncepcióját karolta fel e téren III. Henrik: az ország felosztásával Aba Sámuel belső ellenzékét akarta az elvesztett hatalomért és birtokokért kárpótolni, illetve Aba Sámuel meggyengítésére törekedett. Ám kísérlete az ország felosztására /76/ nem járt sikerrel: Aba Sámuel hamarosan kiűzte Magyarországból III. Henrik (illetve Bretislav) előkelő magyar pártfogoltját. Gellért püspök Deliberatiója, melyet a legutóbbi állásfoglalás megnyugtatóan Aba Sámuel korára datál /77/, tárgyunk szempontjából nagyon érdekes tudósítást közöl: "Istent féljétek, mondja az írás, a királyt pedig tiszteljétek /78/. Isten félelme és a király szeretete között nem csekély a különbség. E contrario., rex timetur qui nil nisiuermis ac putredo/79/ :post mortem dicendus: et dux leuissime honoratur contra decretum diuinum et legem, melyet a szentlélek alkotott az ő kincseiből" /80/. /74/ Vö. PETER RATKOS: Studia Historica Slovaca 1965. 49. /75/ II. Konrád 1030. évi magyarországi hadjárata német siker esetén nyilván ilyesfajta felosztást eredményezhetett volna Magyarországon is. /76/ PETER RATKOS szerint (Studia Historica Slovaca 1965. 49.) — egyéb, nem azonosítható közigazgatási egységek mellett — Pozsony, Nyitra, Komárom, Bars és talán Trencsén megye sorolható az István rokonának kezére bízott területek közé. /77/ SZEGFŰ LÁSZLÓ: Eretnekség és tirannizmus. Irodalomtörténeti Közlemények 1968. 513-514. /78/ I. Petri 2, 17. /79/Ld. lob 25, 6. — Azac putredo és apóst mortem kifejezések a kézirat margóján helyezkednek el. /80/ A Deliberatio müncheni kéziratának a szegedi József Attila Tudományegyetem Középkori Magyar Történeti Tanszékén őrzött filmjéről. Kiadva a vonatkozó rész - kisebb hibákkal — IGNATII COMITIS DE BATTHYAN: Sancti Gerardi episcopi Chanadiensis scripta, et acta hactenvs inedita. Albo-Carolinae 1790. 264. Itt jegyeznénk meg, hogy a kódex —-------> 56