Lakó György: Északi-manysi nyelvtanulmányok - Nyelvtudományi értekezések 8. (Budapest, 1956)
Északi-manysi nyelvtanulmányok
Északi-manysi nyelvtanulmányok* 1952 szeptemberében a Magyar Tudományos Akadémia háromhónapos tanulmányútra küldött ki a Szovjetunióba. Tanulmányutam célja az volt, hogy meglátogassam azokat a kutatóintézeteket, amelyekben finnugor nyelvészeti munka folyik s hogy tájékozódjam a különféle munkálatokról. Utazásaim során október 26-tól november 5-ig Leningrádban tartózkodtam s megtudtam, hogy a városban több fiatal manysi tartózkodik. Noha előre nem volt tudomásom arról, hogy szovjetuniói tartózkodásom idején módomban lesz a manysi nyelvvel is foglalkozni és így megelőzően kellő előtanulmányokat nem végeztem, mégsem tudtam ellenállni a csábításnak, hogy manysi tanulmányokat kezdjek és hogy megpróbáljak manysi származású nyelvmester segítségével ismereteket szerezni a mai manysi nyelvről. Tanítómid — a leningrádi Nyelvtudományi Intézetnek és A. I. Popov professzornak, a finnugor filológia egyetemi tanárának szíves közbenjárásával — E. I. Rombangyejeva manysi anyanyelvű főiskolai hallgatónőt sikerült megnyernem. Tanítóm előbb kissé idegenkedve, később egyre növekvő kedvvel és érdeklődéssel végezte feladatát. Nemcsak fáradhatatlan, lelkes nyelvmesternek, hanem avatott tanítónak is bizonyult. Anyanyelvének, az északi-manysi nyelvjárásnak a használatában határozott biztonságot árult el, úgyannyira, hogy tankönyvünket híráló szemmel olvasta s több hibára habozás nélkül rámutatott. Magyarázatokat orosz nyelven kaptam tőle. Az orosz nyelvet folyékonyan, de még nem hibátlanul beszéli. Anyja még nem tud oroszul. Rombangyejeva a tyumeni területhez tartozó chanti-manysi kerület berjozovi járásában lévő Haslog faluba való. Szülőfalujának manysi nyelvi neve: x^sl^y. Haslog a Szigva (manysiul saky) folyó mellett van, közel Saranpaulhoz. Bizonyára azonos azzal a faluval, amelyről Munkácsi (VNGy. IV, 439) xqsilax-paul néven tesz említést. Munkácsi e faluról a következőket írja: ,,Muun-kes part-felén, most üres; nyáron egy halászó öreg lakik ott”. Tanárnőm szerint Haslog lakosai Muun-kcsből költöztek Haslogba. E falunak ma kb. 70 lakosa van; többségükben manysik, de vannak köztük komik is. Erdőműveléssel, halászattal és rénszarvastenyésztéssel foglalkoznak. A Szigva vidék nyelve, melyet az én feljegyzéseim képviselnek, 70, ill. 100 évvel ezelőtti fejlődési fokán már az eddigi népköltészeti gyűjtésekből is többé-kevésbé megismerhető. Regüly északi-manysi gyűjtésének java részét a Szigva vidékén gyűjtötte (vö. Munkácsi: Budapesti Szemle 1889 : 403), s innen származik Munkácsi északi-manysi szövegeinek több értékes darabja is (i. h.). A Szigva-vidéket mind Munkácsi (VNyj. 1), mind pedig Kannisto (Suomen Suku II, 372) az ún. északi nyelvjárásterülethez, közelebbről a Szoszva vidékéhez számítja. Mindamellett kisebb nyelvjárási eltérésekkel» * Ezen dolgozatom először folyóiratcikk alakjában a Nyelvtudományi Közlemények L VII. kötetében látott napvilágot. Az itt észlelt sajtóhibákat a jelen kiadványban kijavítottam. L. Gy.