Láng István (szerk.): Környezet- és természetvédelmi lexikon I. A-K (Budapest, 2002)
B
biocönózis 138 anyagok a baktericid anyagok, fungicid (gombaölő) stb. szerek, biocönózis, életközösség, community <ang>: adott helyen és időben létező olyan organizált szünbiológiai (egyed feletti szerveződési szintű) egység, amelyben mindig több és többféle viselkedésű populáció él együtt meghatározott kapcsolatrendszerekben. A természetes életközösségekre az önszabályozás jellemző, amely az organizáció egyik eleme, és a populációk kapcsolatai révén valósul meg. Minél változatosabbak az életkörülmények a -ban, a benne részt vevő fajok száma annál nagyobb. Ez az 1. biocönotikai alaptv. Viszont minél jobban eltérnek a külső körülmények az optimálistól, annál fajszegényebb lehet a ~, és minél speciálisabb egy élőhely, annál jellegzetesebb a ~. Ez a 2. biocönotikai alaptv. Minthogy egy ~ leírásához minden benne található élőlény ismerete szükséges lenne, eddig egyetlen ~t sem írtak le v. határoltak el teljesen pontosan (még ->állattársulás, ->aszszociáció, -*növénytársulás, -»ökoszisztéma).. A -okon belül ált. gyakorlati szempontokból gyakran elkülönítik a növénytársulásokat, állattársulásokat v. mikrobatársulásokat. A -okban számos olyan jelenség, tulajdonság jelenik meg, amely az őket alkotó populációk szintjén nem értelmezhető. Legfontosabb jellemzőik: 1. a fajösszetétel és fajgazdagság, amely az őket alkotó faji minősítésű populációk számára és biológiai minőségére reflektál; 2. faj-egyed diverzitás, amely a faji minősítésű populációk számán túl azok relatív tömegességét is kifejezi (-*diverzitás); 3. fiziognómiai térszerkezet, amelyet ált. a növénypopulációk növekedési sajátságai szabnak meg; 4. napszakos v. évszakos időszerkezetek, amelyek a populációk életmódbeli, fenológiai sajátságainak, a társulások aszpektuális ciklusainak a következményei; 5. a populációs kapcsolatok révén kialakuló relációstruktúrák, amelyek a kompetíció, -*predáció, mutualista stb. kapcsolatokban jelennek meg és képezik pl. a trofikus struktúráját. E fontosabb sajátságok alapján tipizálhatjuk a -okát. Ismerünk erdei, réti, vízparti, tavi stb. cönózisokat. Abban, hogy mennyire élesen határolódnak el egymástól, mennyire állandó időben és térben a fajösszetételük, tér- és időszerkezetük, relációstruktúráik, a -ok egymástól nagyon különbözhetnek. Ez arra utal, hogy az organizáltság foka a különböző -okban eltérő lehet. biodegradáció: az az aerob v. anaerob folyamat, amelynek során a talaj szaprofita mikroszervezetei feltárják, és a növények számára ismét felvehető szervetlen állapotba hozzák azokat a biogén elemeket, amelyek részt vesznek a szerves anyagok felépítésében, az energia raktározásában és transzportjában. A - a szervesanyag-produkció szakadatlanságát biztosítja, mivel csak a holt szerves anyag degradációja és az ökoszisztémán belül az elemek körforgása teszi lehetővé a korlátozott mértékben rendelkezésre álló elemek max. kihasználását. -*Biotranszformációk körébe tartozó komplex fizikai, kémiai és biológiai folyamatok összessége végén a szerves anyagcseretermékek helyett is szervetlen vegyületek keletkeznek, a folyamatot mineralizációnak (ásványosodás) nevezzük. A - sebessége nagymértékben függ a molekulaszerkezettől (a policiklusos és halogénezett vegyületek rendkívül nehezen bomlanak), a környezeti tényezőktől és az adott vegyület lebontására képes enzimekkel rendelkező mikroorganizmusok mennyiségétől. A - mértéke határozza meg egy adott ökoszisztémán belül az elemek körforgalmának sebességét. A - tanulmányozása különös jelentőséggel bír a hulladékok kezelésében és ártalmatlanításában, a környezetszennyezések biológiai úton történő eltávolításában. A folyamatot széles körben alkalmazzák a szerves települési és termelési hulladékok komposztálásakor, a szennyvizek biológiai kezelése (tisztítása) során, valamint szerves komponenseket tartalmazó szennyezett levegő tisztításakor, (még biológiai hulladékkezelés) biodegradáció alkalmazása: szerves és szervetlen (szerkezeti) anyagokat lebontani képes élő szervezetek felhasználása az iparban, mg.-ban. lízisre érzékeny polimerfajtákat állítanak elő, amelyek láncai U-sugárzás hatására széttöredeznek. A széttöredezett lánc már biodegradálható. A mg.-i gyakorlatban nagy az igény a -fóliákra, hogy azokat használat után ne kelljen felszedni. Fényre érzékeny polietilén-, polibutén- és más poliolefin-származékok fotokémiai károsodás után könynyen biodegradálódnak. Azok a műanyagok, amelyek hagyományos polimerek és biodegradálható molekulák - leggyakrabban keményítő - keverékéből állnak, a talajba v. felszíni vízbe kerülve csak részlegesen bomlanak el: a mikroorganizmusok a biodegradálható komponens elbontása után apró, bontásnak ellenálló polimer részecskéket hagynak hátra. Annak eldöntésére, hogy egy - előrelépést jelent-e a környezet védelme szempontjából, csak a ~ termék teljes életciklusára vonatkozó környezeti kockázatfelmérés eredménye tud választ adni. Az bizonyos, hogy a - sokkal gyengébb, mint a hagyományos, teherbíró képessége limitált, ezért sokkal nagyobb mennyiséget kell használni belőle pl. palackok v. nagyobb tartályok előállításakor. biodegradálhatóság: az egyes anyagok és vegyületek biodegradációs folyamatok révén történő lebonthatósága. A - értéke nagymértékben függ a vizsgált anyag és vegyület szerkezetétől, toxicitásától, valamint a mikroflóra összetételétől. A szabványosított ~i tesztek ált. felszíni víz, szennyvíz, eleven iszap v. talaj mikroflóráját alkalmazzák aerob, ill. anaerob körülmények között. T /. táblázat: Felezési idők és sebességi állandók összefüggése vízi rendszerben-r . , . sebességi állandó felezési idő ____________________Teszteredmeny____________________________(i^p)________________(nap) könnyen biodegradálható 4,7 *10~2_____________15________ könnyen, de nem 10 napon belül biodegradálható 1,4*10~2 50 nehezen biodegradálható 4,7 *10~3 150 nem biodegradálható 0 00 II. táblázat: Felezési idők biodegradációs tesztek alapján, a Kp függvényben Felezési idő talajban — DT 50 biodegradáció, talaj (nap) K ...... . könnyen könnyen, de > 10 nehezen biop'' 9' biodegradálható nap biodegradálható degradálható < 100 _________30________________90______________300________ >100 <1000 300 __________900_____________3000_______ > 1000 < 10 000__________3000_______________9000____________30 000______ stb. stb. stb. ______stb.______ A sebességi állandó és a felezési idő között összefüggést a következő egyenlet adja meg: к ln2 14 biodegradáció, talaj W 1 50 biodegradáció, talaj biodegradálható műanyag: A mű- biodeterioráció: az ember környezeanyagok -^biodegradálhatóságának tében károkat okozó biodegradációs növelésére fotooxidációra v. foto- folyamatok elnevezése. Mikroorganiz-