Láng István (szerk.): Környezet- és természetvédelmi lexikon I. A-K (Budapest, 2002)
B
141 biogáz részbeni V. teljes helyettesítésére. Fizikai tulajdonságai hasonlóak a gázolajéhoz, ezért alkalmazása nem igényli a motor lényeges módosítását. Alkalmazása lényegesen csökkenti az elégetlen szénhidrogének, a szén-monoxid és a szilárd részecskék kibocsátását. A nitrogén-oxidok és aldehidek kibocsátása enyhén növekszik. A ~ kv.-i előnyei a korszerű technikai megoldásokkal - mint a katalizátor, részecskecsapda, kipufogógáz-recirkuláció - együtt érvényesülnek. Európában új V. már sütésre használt repce- V. napraforgóolajból - az USA-ban főleg szójaolajból - állítják elő. A kisajtolt növényi olajat megfelelő előkészítés után katalizátor (NaOH, KOH, nátrium-metilát) jelenlétében elsősorban metanollal reagáltatják, és így növényolaj-zsírsav-észterek és glicerin keletkezik, amit szétválasztanak és tisztítanak. A glicerint a gyógyszerek, kozmetikumok és robbanóanyagok gyártásánál használják fel. A gyártási folyamatának, a sajtolásnak a maradéka az olajpogácsa, amit takarmányként hasznosítanak, bioenergia: 1. az élő szervezetekben és elhalásuk után a belőlük származó szerves anyagokban lévő kémiai energia, amely a zöld növények által fotoszintézis útján megkötött napenergiából származik. A - a Föld legfontosabb megújuló energiaforrása. Fontos eszköze az üvegházhatás csökkentésének, mert C02-semleges. A fosszilis energiaforrások szintén --eredetűek, de nem megújulóak. Közelgő kimerülésük sürgeti a - racionálisabb és széles körű felhasználását: --»b/ogázfejlesztés, -»termikus konverzió, -*céllulózbontás biokonverzióval, -»gázosítás és egyéb módszerek segítségével. - 2. -»produkcióbiológiai értelmezésben a potenciális energiamennyiség (termodinamika). - 3. élő szervezetek fizikailag nem mérhető, de hatásában (pl. gyógyító hatás) megnyilvánuló sugárzása. bioesszenciális elemek: -*esszenciális elemek bioetanol: motorhajtóanyagként is használt etanol (etil-alkohol; CH3CH2OFI), gabonából, cukornádból, burgonyából v. más, mező- és erdőgazdasági alapanyagból készül, a benne lévő cukor, ill. módosított keményítő fermentálásával. Európában megújuló erőforrásokból történő előállítása miatt nevezik bio-motorhajtóanyagnak, az amerikai irodalom csak a (termények helyett) cellulóztartalmú biomasszából előállított etanolt nevezi -nak. Az etanolt hagyományosan alkalmazzák 5-10%-ban benzinhez keverve, oktánszámnövelő komponensként. A motorok hajtóanyag-ellátó rendszerének módosításával 85% etanol - 15% benzin keverési arányú hajtóanyag is alkalmazható. Előnye elsősorban a károsanyag-kibocsátás csökkentése. bioetika: az orvostud.-i és a biológiai kutatásokhoz, valamint ezek gyakorlati alkalmazásához kötődő morális, erkölcsi kérdésekkel foglalkozó tud.ág. A - mint tud. felvirágzása szoros öszszefüggésbe hozható a biológiai és orvostud.-ok 20. sz.-i fejlődésének hatására az ember kezébe került hatalom növekedésével. A -nak az egészségügyi gyakorlatban felbukkanó legfontosabb problémái közé tartozik az élet és a halál meghatározása, amely az abortusz, ill. az életfenntartó orvosi kezelések beszüntetésének időpontját illetően komoly viták tárgya. Hasonlóan élénk társadalmi vita veszi körül a passzív és az aktív eutanázia, ill. a reproduktív technológiák alkalmazását (mesterséges megtermékenyítés, „béranyaság” stb.). A tud.-os kutatások tér.-én jelentkező legakutabb kérdések a modern genetikai eredmények és a géntechnológia alkalmazásával, ill. az embrionális kutatásokkal kapcsolatosak, amilyen pl. az emberi embriók klónozása. A géntechnológia által felvetett problémák az etika valamennyi szintjén jelentkeznek, a gyakorlati alkalmazástól (pl. nehezen felbecsülhető környezeti, ill. egészségügyi hatások kockázata) a normatív etikán át (a génsebészeti beavatkozások megítélésénél alkalmazandó normák és alapelvek) a metaetikáig (az ember joga a természetbe való ilyen mély beavatkozásra, új fajok és természetellenes génkombinációk létrehozására stb.). A tud.-os eredmények társadalmi alkalmazhatósága is számos etikai problémát vet fel. Ilyen volt a beteg emberek kiszűrésén, elkülönítésén és esetenként sterilizálásán alapuló, a társadalom genetikai állományának „javítását” erőszakos módszerekkel megvalósító eugenetika. Napjaink legfontosabb kérdése a megismert genetikai információ felhasználásával kapcsolatos, pl. az egészségügyi biztosítások mértékének megállapítása, bizonyos engedélyek kiadása bűnüldözés stb. során. Gyakran a - tárgykörén belül tárgyalják az ember és környezetének viszonyát, kapcsolatait, konfliktusait illető erkölcsi kérdésekkel foglalkozó -^környezeti etikát, jóllehet ennek kérdésfelvetései, módszerei és céljai nagyban különböznek akkor is, ha bizonyos kérdésekben (pl. géntechnológia) a -val azonos problémákat tárgyal. (írod.: Susanne, Charles: Bioetika. Pécs-Bp., 1999.) biofág fajok: élő szervezeteket fogyasztó állatok. Idesorolják a tisztán növényi anyagokkal táplálkozókat (fitofágok v. herbivorok), valamint az állatevőket (zoofágok v. karnivorok). Ez utóbbiakon belül lehetnek élősködők (paraziták) v. ragadozók (epiziták v. predátorok). biofília: E. O. Wilson által alkotott fogalom, amely az embereknek az élet és az élővilág sokfélesége iránti ösztönös szeretetét és vonzódását fejezi ki. biofilm, Aufwuchs <ném.>, fixed film <ang.>: élő és elpusztult (mikro)szervezetek és anyagcseretermékeik megtelepülése, felhalmozódása, aggregációja határfelületeken mint élőhelyen, leggyakrabban vizes fázisban lévő szilárd aljzaton (pl. kőfelületeken f.-kban, tavakban; baktériumbevonatok bélhámfelületeken; fogakon kialakult plakkok; vízvezetékek belső bevonata stb.). Igen komplex élő közösségek, a baktériumok mellett ->cianobaktériumok, eukarióta algák, gombák, protozoák, férgek, kagylók stb. élőhelyei. Kialakulásának bevezető lépéseként ált. extracelluláris poliszacharid mátrixba ágyazott baktériumfilm jön létre. A ~ek kiemelkedő fontosságúak természetes vizek öntisztulásában (-»öntisztuló képesség, pl. nádasokban a vízben álló nádszárak -bevonata), szennyvíztisztításban, bioszűrőkben. biofilter: -*bioszűrő biogáz: szerves anyagok anaerob bomlásakor, ill. a biomassza zárt térben való elgázosításakor (erjesztés, rothasztás) baktériumok közreműködésével fejlődő gáz. Összetétele kb. 30% szén-dioxid, 70% metán. A sertéshígtrágyából fejlesztett - égéshője kb. 23 000 kJ/m3. Spontán keletkezik, sőt meg is gyullad a mocsarakban, lápokban („lidércfény”), trágyakazlakban, szeméttelepeken. A nyersanyag lehet kommunális hulladék, mg.-i v. erdőgazdasági melléktermék. 1 m3 kommunális hulladékból 60-300 m3 termelhető. A fejlesztés után visszamaradó erjesztett trágyát biotrágyának (biohumusz) nevezik, ami teljes értékű, jól kezelhető, szagtalan, kertek, parkok trágyázására jól használható anyag. Mesterségesen a 19. sz. eleje óta állítják elő. Az első --generátort Indiában helyezték üzembe 1856-ban. Azóta világszerte (főleg Ázsiában) sok millió hasonló működik, többségük „családi” méretű, de vannak nagyüzemi, „erőmű” jellegű telepek is, amelyek egész városokat látnak el energiával. Az első ipari --előállító üzemet 1959-ben létesítették az USA- ban. A - közvetlenül is felhasználható fűtésre, főzésre (a földgázhoz hasonlóan és ugyanazokkal a berendezésekkel) v. elektromos energia termelésére, ill. járművek hajtására, robbanómotorok üzemanyagaként. A --generátorban mindenféle szerves hulladék, trágya, konyhai és élelmiszer-ipari hulladék, vágóhídi és kommunális szennyvíz, mg.-i hulladék konvertálható ~zá. A - képződése közben a