Láng István (szerk.): Környezet- és természetvédelmi lexikon I. A-K (Budapest, 2002)
E
életközösség 260 erdőter. csökkenését a mg., az ipar, a közlekedés és a települések térfoglalásával, valamint a lakosság számának emelkedésével együtt járó természetes folyamatnak tekinthetjük. Igazi rablógazdálkodás 1850-1920 között folyt, amikor hét évtized alatt a honfoglaláskor itt talált erdők közel felét (1600 ezer ha-t) kiirtották, az erdőter. 1100 ezer ha-ra, az erdősültség 12% alá csökkent. Ennek két alapvető oka: a volt úrbéres erdőknek a felszabadított jobbágyok között történt kiosztása (elsősorban elaprózódása), valamint az erdőkitermelő vállalkozók gátlástalansága. életközösség: 1. -»biocönózis - 2. olyan, a családnál nagyobb méretű közösségek, amelyek részben közös lakótér használata mellett életük más tér.-ein is kölcsönös segítségre rendezkedtek be. Ilyen közösségekben éltek az őskeresztények, de később a középkorban számos eretnek és protestáns közösség is így élt. Közöttük a legismertebbek a közös mesterséget űző habán kerámiaművesek. Hasonló közösségek az 1950-es évektől, a hippimozgalommal kezdve elsősorban az USA-ban és Ny-Európában alakultak a válságba került atomi családmodell, a piacosult kultúra, a fogyasztói életszemlélet elleni tiltakozásképpen. Életterük városokban bontásra ítélt bérházak, elhagyott városszéli házak, laktanyák, vidéken uradalmi épületek, kihalt falvak lehetnek. A közös élettér nagysága a belső kapcsolatok mélységétől függően alakul, sokszor csak árnyalatnyi a különbség egy falusi szomszédsági v. egy városi társasházi viszony és egy - között. Tulajdonlási szempontból legtöbbször valamilyen társasági v. egyesületi forma érvényesül; az előző esetben a tagok részvényesek is, ilyenkor a be- és kilépés részvényadásvétellel történik, a másik esetben az egyesület, a közösség birtokol mindent. Ennek szélsőséges esetei az ún. egalitárius közösségek (pl. az izraeli kibucok). Ezeknél személyes vagyon nincs, v. erős a közösségi ellenőrzés és teljes a bevételek szétosztása. Ennél gyakoribb csupán a ház- és/v. életfenntartás költségeinek a közös viselése. Az ~ek méretéből fakad, hogy kis, néhányszor tíz fős közösségek esetén a közös ügyek eldöntése legtöbbször a közvetlen demokrácia módszereivel történik valamilyen rendszeres időközönként megtartott népgyűlés alkalmával, a döntéshozatalra pedig az egyetértéses elv jellemző. Nagyobb, néhány százfős közösségekben anarchikus demokrácia uralkodik, ahol az egyes feladatokra spontán szerveződő bizottságok alakulnak a leginkább érdekelt emberekből, ahol a továbbiakban megint egyetértéses alapon döntenek. A belső kapcsolatok szempontjából a leggyakoribb az atomi családokra és párokra való belső tagozódás, amikor is a gyerekek közös nevelése, ill. a gondok közös viselése elképzelhető, de léteznek csoportházasságra v. homoszexuális kapcsolatrendszerre épülő közösségek is. Csupán a közös napi gondok viselésére alakulhatnak ún. spontán közösségek is, de hosszú távú működőképességüket a közös napi gondokon túl valami más közös gondolat, egy spirituális eszmerendszer, egy szakrális tárgy v. személy biztosíthatja. Tipikusan ilyenek egyes jógás v. krisnás közösségek, egy-egy karizmabár az 1990-es rendszerváltás óta eltelt időben néhány újabb erőteljes kezdeményezés érzékelhető. Nemzetközi szervezetük az International Communes Network, amely évente kiadja a világ velük kapcsolatban álló -einek címlistáját is. életmenettábla, élettörténet-tábla, life table, life history table <ang.>: a populációk időbeni egyedszámváltozásait és azok korcsoportfüggését leíró adattáblázatok. Az első -kát a biztosítótársaságok készítették a humán populációk várható élettartamának becslésére, ami a biztosítási díjak megszabásához kellett. A populációbiológiában Horizontális életmenet-táblázat egynyári perjére (Law [1975] után módosítva) Kor* Megfigyelt élő Túlélő Elpusztult Halálozási egyedek száma egyedek egyedek száma ráta száma ** x és x + 1 között** X ax lx dx qx 0 843 1000 143 0,143 1 722 857 232 0,271 2 527 625 250 0,400 3 316 375 204 0,544 4 144 171 107 0,626 5 54 64 46,2 0,722 6 15 17,8 14,24 0,800 7 3 3,56 3,56 1,000 8 0 0 * három hónapos intervallumban ** standardizálva Élettörténet-tábla Életkor (nap) x ax l„ sx f„ mx 0-63 1 996 1,000 0,671 0 0 63-124 2 668 0,671 0,441 0 0 124-184 3 295 0,296 0,645 0 0 184-215 4 190 0,191 0,926 0 0 215-264 5 176 0,177 0,977 0 0 264-278 6 172 0,173 0,971 0 0 278-292 7 167 0,168 0,952 0 0 292-306 8 159 0,160 0,969 53 0,33 306-320 9 154 0,155 0,955 485 3,13 320-334 10 147 0,148 0,714 803 5,42 334-348 11 105 0,105 0,210 973 9,26 348-362 12 22 0,022 0,000 95 4,31 362- 13 0 0,000 - F = 2409 M = 22,45 A Phlox drummondi egy természetes populációjának élettörténet-táblája tikus próféta köré szerveződő közösség (az indiai Auroville), de végső soron ilyenek a napjainkban terjedő mélyökológiai eszmerendszert követő ún. ökofalvak is. Hazánkban a politikai viszonyok miatt csak néhány, egymástól elszigetelt ilyen közösség alakulhatott ki az 1970-es évek végétől, R. Pearl (1921) alkalmazta először ezeket az adattáblázatokat. A konvencionális életmenet-táblázatokban a fő oszlopok jelölése és jelentése a következő: x - a populáció kora, lx túlélő egyedek száma a kezdeti - ált. - 1000 egyedből, dx — elhalálozott egyedek száma x és x + 1 között, qx -