Láng István (szerk.): Környezet- és természetvédelmi lexikon I. A-K (Budapest, 2002)

H

Haagen-Smit 438 Haagen-Smit, Arie Jan (1900-1977): amerikai (USA) biokémikus, pedagó­gus. A California Institute of Technolo­gy tanáraként ő volt az első, aki 1950- ben kimutatta a közvetlen kapcsolatot a kipufogógázok és a szmog között. Kimutatta, hogy a szénhidrogének napfény hatására reakcióba tudnak lépni a nitrogén-oxidokkal, és ezáltal keletkezik a fotokémiai szmog. Ké­sőbb, mint a 4000 négyzetmérföldes Los Angeles megye Légszennyezés­ellenőrző Körzetének igazgatója együttműködött az állampolgárokkal és a nem kormányzati csoportokkal is, hogy az autókból és egyéb forrásokból származó szennyezést csökkentsék, hab: folyadékban v. szilárd anyagban eloszlatott gáz (rendszerint levegő) al­kotta diszperzió. A gáz-folyadék - vé­kony folyadékfilmmel határolt gázbu­borékokból áll, amelyben a túlnyomó térfogathányad a gázkomponensre esik. A gáz-szilárd összetételű -okát folyékony halmazállapotba vitt szilárd anyagba történő gázbefúvással állítják elő, így a lehűlés után laza szerkeze­tű, megnövekedett térfogatú, porózus anyag keletkezik. Ilyen a habosított alumínium, a természetes és mester­séges szivacs, a duzzasztott perlit. Haber-Bosch-szintézis: a nitrogén biogeokémiai körforgásában a nitro­génfixálás az uralkodó folyamat, amelynek során az atmoszféra nitro­génje a hidroszférába, a pedoszférába (talajöv) és a biomasszába jut. A bio­lógiai fixálás mellett - a nitrogénműtrá­gyák iránti igény miatt - a kémiai meg­kötés, a ~ egyre fontosabbá válik, s az ennek révén átalakuló molekuláris nit­rogén ma már a teljes megkötött mennyiség 20-30%-át teszi ki. A nitro­gén katalitikus hidrogénezése: N2 + 3 H2 2 NH3 ZlRHs = -93 kJ moL1 a kémiai nagyipar technológiai szem­pontból legjobban kifejlesztett jelentős szintézise, amely - a létesítmény nagyságára vonatkoztatva - az idő-tér kihasználás szempontjából a biológiai fixálásnál több nagyságrenddel haté­konyabb. A termelt ammónia kereken 2/3-át szilárd műtrágyák (nitrátok, kar­­bamid) előállítására használják fel. habitat, lokális környezet: valamely faj egyedeinek, ill. populációjának élette­re, amelyben létfeltételeit megtalálja, és ezért ott rendszeresen előfordul. A fogalom növénytani értelmezése az abiotikus tényezőkre (kitettség, talaj stb.) terjed ki, míg az állattani még a táplálékot és az élő környezetet is ma­gában foglalja. Fontos hangsúlyozni, hogy a - nem térbeli fogalom. A -vá­lasztás az élőlényeknek azon képes­sége, hogy új genotípusokkal alkal­mazkodási készségüknek leginkább megfelelő -ot választják ki maguknak, amely fennmaradásukat biztosítja. Habitat: ENSZ Emberi Települések Központja habittya, <Balaton környéki tájszó>: a víz felszínén úszó port, állati és növé­nyi maradványt tartalmazó, gyakran habos megjelenésű uszadék. habkolonna, habtorony: olyan beren­dezés, amelyben a tisztítandó gáz mesterségesen előállított habrétegen halad keresztül, és a habban lévő mo­sófolyadék-hártyával érintkezve a szennyező anyag - a por- v. gáz­szennyezés - leválik. A habot egyes esetekben a ~n kívül, külön készülék­ben, más esetekben a -ban állítják elő. A habképzéskor különböző felületaktív anyagokat adagolnak a mosófolyadékhoz. A - portalanitási fo­ka nagyon jó, hasonló az -^elektrofli­terekéhez. A finomabb porszemcsék leválasztására is alkalmas, még a d = 0,05 pm szemcseméretű pornál is kb. 50%-os hatásfokkal működik. - A ­­kemiszorpcióra is jó hatásfokkal alkal­mazható megfelelő összetételű mosó­folyadék megválasztásával, így a szennyező por- és gáztartalom egyi­dejűleg megköthető. Alkalmazása a gyakorlatban nem széles körű, első­sorban különleges céloknál részesítik előnyben. habtorony: ->habkolonna habzás: habképzésre a legtöbb folya­dék v. folyékony halmazállapotba vitt anyag hajlamos. Természetes habja van a szél mozgatta víznek (hullám­zás), felvert tojásfehérjének, forralt tej­nek, sörnek, habzóbornak. Intenzív ~ra a bizonyos határok között csök­kentett felületi feszültségű folyadékok és folyadékban oldott szilárd anyagok képesek. A mosószerek tisztító hatása a -sál kapcsolatos, ui. a felületi réteg (habfilm) koncentrációja többszöröse a folyadék átl. koncentrációjának. A fölöslegben használt felületaktív anya­gok a szennyvíztisztítás levegőztetett műtárgyainál túlzott habképződés miatt kedvezőtlen hatást gyakorolhat­nak, ami habtörő szerkezeti elemek beépítésével v. nagy felületi feszültsé­gű anyag (pl. növényolaj) adagolásá­val csökkenthető. HACCP, Hazard Analysis Critical Control Point <ang.>, veszélyelem­zés, kritikus szabályozási pontok: egy tud.-osan megalapozott, módszeresen felépített rendszer, amely az élelmi­szerek biztonságossága szempontjá­ból fontos veszélyforrásokat azonosít­ja, értékeli és szabályozza a szüksé­ges intézkedéseket. A - segítségével olyan szabályozórendszer alakítható ki, amely a megelőzésre teszi a hang­súlyt, nem a késztermék vizsgálatára. A - az elsődleges agrártermeléstől a végső fogyasztásig a teljes élelmiszer­­lánc valamennyi szakaszában alkal­mazható, és bármely veszélytényező­re - élő és élettelen szennyeződések­re - vonatkoztatható. A - rendszer be­vezetése 2002. jan. 1-jétől Mo.-on va­lamennyi élelmiszer-előállító és ven­déglátó egységben kötelező. Haeckel, Ernst (1834-1919): német biológus, zoológus, természetfilozó­fus, az ökológia „atyja”; különösen az angolszász nyelvter.-en volt jelentős a hatása. A darwinizmus elméletének továbbfejlesztője. Megfogalmazta az egyedi és fajfejlődés párhuzamossá­gának elméletét, a biogenetikai alaptv.-t. hágai ítélet: a -»bős-nagymarosi víz­lépcsőrendszer ügyében a hágai Nem­zetközi Bíróság 1997. szept. 25-én hir­detett ítéletet a Mo. és Szlovákia kö­zött folyó perben. A perre azt követően került sor, hogy a magyar állam 1992. május 25-i hatállyal egyoldalúan meg­szüntette a bős-nagymarosi vízlépcső­­rendszerről 1977-ben kötött államközi szerződést, ill. hogy Csehszlovákia 1992. okt. 25-én a bősi vízlépcső üzembehelyezése érdekében Duna­­csúnynál csak szlovák ter.-re terelte a Dunát. Az Európai Unió Bizottságának jószolgálati közbeavatkozására a fe­lek a bős-nagymarosi ügyben folyó ál­lamközi vitát az 1993. ápr. 7-én elfo­gadott kétoldalú szerződéssel terjesz­tették a bíróság elé. A bíróság ítéleté­ben mindkét felet elmarasztalta a jog­sértések miatt. Az ítélet szerint a ma­gyarfél jogtalanul bontotta fel az 1977. évi szerződést, ill. Csehszlovákia jog­talanul helyezte üzembe a bősi erő­művet. A Nemzetközi Bíróság hosz­­szan tanulmányozta a vitatott műsza­ki, környezeti és gazdasági problémá­kat, és az ítéletben részletes iránymu­tatással szolgált a jogsértések meg­szüntetését szolgáló új magyar-szlo­vák szerződés kötéséhez. A nagyma­rosi erőmű felépítése - az ítélet szerint - már nem szükségszerű. A bírák a környezeti problémák megoldását el­sődleges feladatnak tartják, és azt is ajánlották, hogy az egymásnak köl­csönösen okozott - közel egyforma mértékű - károkat nullszaldóval ren­dezzék. A hágai eljárás még tart, a fe­lek tárgyalnak az ítélet szerinti új ál­lamközi szerződésről, hagyásfa: tarvágásos ter.-en lábon maradó fa, amelyet maggyűjtés v.

Next