Láng István (szerk.): Környezet- és természetvédelmi lexikon I. A-K (Budapest, 2002)

I

ILSI 504 töltéssel rendelkező vízmolekula, amely így a K-ot helyettesítheti a kris­tályrácsban). Az ~ nem duzzadóké­pes, és rétegközi kationjai nem cserél­hetők. Kétféle vize van, a 100 °C-on eltávozó adszorptív víz és a 300-600 °C között leszakadó szerkezeti víz. Az - önállóan ritkán fordul elő, csillámás­ványokkal és agyagásványokkal igen finomszemű halmazt alkot. Az ~ a dia­genezis (kőzetté válás) során és a kezdeti kőzetátalakulás (anchimeta­­morfózis) folyamatában, a földkéreg­ben lefelé haladva fokozatosan átala­kul muszkovittá. Ezalatt az -nek vízle­adással és К-beépüléssel együtt egy­re rendezettebb rácsa alakul ki. Az ~ kristályossági állapotát röntgendiffrak­­tométerrel mérik. Az így nyert paramé­ter a diagenezis és az anchimeta­­morfózis fokának jellemzője. Az ~ a la­za üledékekben, a törmelékes kőze­tekben és a talajokban fő kőzet, ill. ta­lajalkotó. Vízfelvevő képessége vi­szonylag alacsony, kationmegkötő ké­pessége közepes. A savanyú mállási közeg elősegíti az ~ degradációját szmektit agyagásvánnyá. ILSI, International Life Sciences Institute <ang.>: az egész világra kiterjedő nonprofit alapítvány, központja Wa­shington. Nem kormányzati szervezet­ként (NGO) egyenjogú tagja a WHO- nak, és különleges tanácsadói státusa van a FAO-ban. Európai részlege, az ILSI Europe különösen a táplálkozás­tud. és az élelmiszerbiztonság ter.-én tevékenykedik. Kutatásokat szponzo­rál, konferenciákat és szemináriumo­kat szervez, semleges vitafórumot te­remt az ipari, a tud.-os és az egész­ségügyi szakemberek számára, hogy elősegítse a tud.-os eredmények meg­értését és megoldását. Népszerűsítő és ismeretterjesztő kiadványokat je­lentet meg, tud.-os művek kiadását tá­mogatja. Imhoff-kehely: mintegy 50 cm ma­gas, üvegből V. műanyagból készült, 1 I hasznos térfogatú ülepítőedény, al­ján skálabeosztással. Szennyvíz, ill. szennyvíziszap ülepedési viszonyai­nak vizsgálatára használatos, ebben mérik az előírt idő (pl. 30 perc) alatt le­ülepedett iszap térfogatát, immigrációs ráta: -*migráció immisszió: a kibocsátás során a kör­nyezeti levegőbe került gázok és aero­szol részecskék koncentrációja, va­gyis a légszennyezettség mértéke. Mérését a települési, ill. a településen kívüli levegőminőség-mérő állomások és az ezekhez szervesen kapcsolódó levegőminőségi laboratóriumok vég­zik. Az - értékelése az érvényben lévő levegőminőségi határértékek figye­lembevételével történik, immissziómérő hálózat: a légköri le­vegőminőség vizsgálatára, ellenőrzé­sére szolgáló, műszerekkel felszerelt rendszer. A méréseket szabványos módszerekkel, mérőeszközökkel, a vizsgálat céljának megfelelő reprezen­tatív mérőhelyeken és időrendben végzik. A mérések végezhetők idő­szakosan (pl. mérőgépkocsival), tele­pített mintavevő eszközökkel v. on line rendszerbe kapcsolt monitorokkal. Ez utóbbi alkalmas a -*füstködriadó el­rendelésére is. A levegőminőségi EU-övezetekber\ előírják az -ban vég­zendő mérések fajtáit és a mérőhelyek számát. Hazánkban 1974 óta 100-nál több településen működik ~. immissziónorma: levegőminőség immissziós jogok kereskedelme: szabályozási eszköz, amely nagyban hasonlít az -*emissziós jogok keres­kedelmére. Míg azonban ott a tranzak­ció tárgya az üzemek által kibocsátott szennyezés (emisszió), addig itt az emisszió által egy ter.-en előidézett szennyezéskoncentráció (immisszió). Az ~ sokkal inkább alkalmas a környe­zet állapotának megóvására, mint az emissziós jogok kereskedelme. Utób­binál csak abban lehetünk biztosak, hogy a kibocsátott összes szennyezés mennyisége nem változik, viszont nem tudhatjuk, hogy a kibocsátások hogyan befolyásolják az adott tér. levegő- v. vízminőségét. Az - viszont közvetlenül az immisszióra állapít meg max. értéket, és ezt osztja szét a tér. üzemei között, így elméletileg biztosít­ja a környezet minőségének fenntartá­sát az elvárt szinten. Bevezetése ugyanakkor ált. megoldhatatlan méré­si problémák elé állítja a kv.-i hatósá­got és a vállalatokat. Pontosan tudni kellene ui., hogy hogyan változik a ter.-en az immisszió az egyes üzemek szennyezéskibocsátásának függvé­nyében. Elméleti jelentősége ellenére ezért a gyakorlatban nem nagyon al­kalmazzák. immissziós területek fásítása: -^fásítás immissziószabályozás: a levegőmi­nőség immissziónormákkal történő szabályozása. Az immissziós normák azok a határértékek, amelyek az illeté­kes egészségügyi szervek (ÁNTSZ) megállapítása szerint krónikus és ge­netikus biológiai károsodás bekövetke­zése nélkül tartósan elviselhetők. Az ország ter.-ét kiemelten védett és vé­dett I., ill. II. ter.-i védettségi kategóriá­ba sorolják. Az immissziónormához meg kell adni az időtartamot, amelyre a határérték vonatkozik. A Mo.-on al­kalmazott rövid idejű levegőminőségi határértékek célja az akut egészség- és környezetkárosodás megelőzése. Ezek napi (24 órás) legnagyobb érté­kek (In), ill. a 30 percen át előforduló értékek (Inmax) formájában kerülnek megadásra. A hosszú idejű (éves) ha­tárértékek (lév) célja a krónikus egész­ség- és környezetkárosodás megelő­zése. Ez utóbbit elsősorban a kiemel­ten védett I. ter.-ek jellemzésére, a szabályozás eredményének értékelé­sére és trendvizsgálatokra alkalmaz­zák. A határértékekkel történő szabá­lyozás több mint 300 anyagra terjed ki, és ezeket 4 fokozatba sorolják: 1. kife­jezetten veszélyes, 2. veszélyes, 3. mérsékelten veszélyes, 4. kevésbé ve­szélyes. immobilizáció: 1. mozgás, mozgé­konyság megszüntetése: enzimek, re­agensek, vegyi anyagok, szennyező anyagok szilárd felülethez, pl. hordo­zóhoz kötése, szilárd mátrixba ágya­zása v. olyan fizikai és/v. kémiai átala­kítása, amely az illékonyságot, oldha­tóságot, deszorpciós képességet csökkenti, ezzel megakadályozza a környezetben való terjedést és a fizi­kai-kémiai és biológiai hozzáférhető­séget. - 2. ~n alapuló kv.-i technológi­ák: bármely szennyezett környezeti elem és fázis esetében alkalmazható­ak. Levegő- és vízszennyezettség esetében a szennyező anyag -ja, pl. szilárd fázison való megkötése szű­réssel v. kicsapása hűtéssel, egyúttal a levegőből, ill. a vízből való eltávolí­tást eredményezi. Szennyezett talajra mind —>in situ, mind ^ex situ reme­­diációs technológiaként alkalmazható. Talajnál az ~ nem jár a szennyező anyag eltávolításával, de a környe­zeti kockázat lényegesen csökkenthe­tő: a továbbterjedés valószínűsége csökken, és a biológiai hozzáférhetet­lenség eredményeképpen a hatás ki­fejtése lehetetlenné válik. Az ~n alapu­ló talajkezelési technológia célja an­nak elérése, hogy az - nagy valószí­nűséggel irreverzíbilis (-*irreverzibili­­tás) legyen. Leggyakrabban -»toxikus femekkel és -»perzisztens anyagokkal szennyezett talaj kezelésére alkal­mazzák. Technológiai megoldások: 1. fizikai-kémiai stabilizálás: szilárdítás­sal, beágyazással, pl. beton, gipsz, bentonit, bitumen, polimerek felhasz­nálásával; 2. kémiai stabilizálás: old­hatatlan kémiai forma létrehozása a pH beállításával, pl. meszezés, CaC03 talajra alkalmazása; oxidáció­val, pl. ózon, hidrogén-peroxid hatásá­ra szerves szennyező anyagok kon­denzációja, polimerizációja, oldható­ságuk csökkentése; reduktív körülmé­nyek biztosításával, pl. fémből oldha­tatlan szulfid létrehozása; 3. termikus kerámiába, téglába ágyazás, -*vitri­­fikáció; 4. biológiai stabilizálás: nö­vényzet fizikai hatása erózió és deflá­ció ellen, növények kémiai hatása, pl. gyökerek által kiválasztott stabilizáló vegyületek; növények biológiai folya­matai során a sejtekben történő ~, pl. bioakkumuláció; mikrobiológiai te­vékenység, pl. szulfátredukció. Kör­nyezeti elemek szilárd fázisában fizi­kailag, kémiailag v. biológiailag immo­­bilizált szennyező anyagok újramobili-

Next