Láng István (szerk.): Környezet- és természetvédelmi lexikon I. A-K (Budapest, 2002)
I
ILSI 504 töltéssel rendelkező vízmolekula, amely így a K-ot helyettesítheti a kristályrácsban). Az ~ nem duzzadóképes, és rétegközi kationjai nem cserélhetők. Kétféle vize van, a 100 °C-on eltávozó adszorptív víz és a 300-600 °C között leszakadó szerkezeti víz. Az - önállóan ritkán fordul elő, csillámásványokkal és agyagásványokkal igen finomszemű halmazt alkot. Az ~ a diagenezis (kőzetté válás) során és a kezdeti kőzetátalakulás (anchimetamorfózis) folyamatában, a földkéregben lefelé haladva fokozatosan átalakul muszkovittá. Ezalatt az -nek vízleadással és К-beépüléssel együtt egyre rendezettebb rácsa alakul ki. Az ~ kristályossági állapotát röntgendiffraktométerrel mérik. Az így nyert paraméter a diagenezis és az anchimetamorfózis fokának jellemzője. Az ~ a laza üledékekben, a törmelékes kőzetekben és a talajokban fő kőzet, ill. talajalkotó. Vízfelvevő képessége viszonylag alacsony, kationmegkötő képessége közepes. A savanyú mállási közeg elősegíti az ~ degradációját szmektit agyagásvánnyá. ILSI, International Life Sciences Institute <ang.>: az egész világra kiterjedő nonprofit alapítvány, központja Washington. Nem kormányzati szervezetként (NGO) egyenjogú tagja a WHO- nak, és különleges tanácsadói státusa van a FAO-ban. Európai részlege, az ILSI Europe különösen a táplálkozástud. és az élelmiszerbiztonság ter.-én tevékenykedik. Kutatásokat szponzorál, konferenciákat és szemináriumokat szervez, semleges vitafórumot teremt az ipari, a tud.-os és az egészségügyi szakemberek számára, hogy elősegítse a tud.-os eredmények megértését és megoldását. Népszerűsítő és ismeretterjesztő kiadványokat jelentet meg, tud.-os művek kiadását támogatja. Imhoff-kehely: mintegy 50 cm magas, üvegből V. műanyagból készült, 1 I hasznos térfogatú ülepítőedény, alján skálabeosztással. Szennyvíz, ill. szennyvíziszap ülepedési viszonyainak vizsgálatára használatos, ebben mérik az előírt idő (pl. 30 perc) alatt leülepedett iszap térfogatát, immigrációs ráta: -*migráció immisszió: a kibocsátás során a környezeti levegőbe került gázok és aeroszol részecskék koncentrációja, vagyis a légszennyezettség mértéke. Mérését a települési, ill. a településen kívüli levegőminőség-mérő állomások és az ezekhez szervesen kapcsolódó levegőminőségi laboratóriumok végzik. Az - értékelése az érvényben lévő levegőminőségi határértékek figyelembevételével történik, immissziómérő hálózat: a légköri levegőminőség vizsgálatára, ellenőrzésére szolgáló, műszerekkel felszerelt rendszer. A méréseket szabványos módszerekkel, mérőeszközökkel, a vizsgálat céljának megfelelő reprezentatív mérőhelyeken és időrendben végzik. A mérések végezhetők időszakosan (pl. mérőgépkocsival), telepített mintavevő eszközökkel v. on line rendszerbe kapcsolt monitorokkal. Ez utóbbi alkalmas a -*füstködriadó elrendelésére is. A levegőminőségi EU-övezetekber\ előírják az -ban végzendő mérések fajtáit és a mérőhelyek számát. Hazánkban 1974 óta 100-nál több településen működik ~. immissziónorma: levegőminőség immissziós jogok kereskedelme: szabályozási eszköz, amely nagyban hasonlít az -*emissziós jogok kereskedelmére. Míg azonban ott a tranzakció tárgya az üzemek által kibocsátott szennyezés (emisszió), addig itt az emisszió által egy ter.-en előidézett szennyezéskoncentráció (immisszió). Az ~ sokkal inkább alkalmas a környezet állapotának megóvására, mint az emissziós jogok kereskedelme. Utóbbinál csak abban lehetünk biztosak, hogy a kibocsátott összes szennyezés mennyisége nem változik, viszont nem tudhatjuk, hogy a kibocsátások hogyan befolyásolják az adott tér. levegő- v. vízminőségét. Az - viszont közvetlenül az immisszióra állapít meg max. értéket, és ezt osztja szét a tér. üzemei között, így elméletileg biztosítja a környezet minőségének fenntartását az elvárt szinten. Bevezetése ugyanakkor ált. megoldhatatlan mérési problémák elé állítja a kv.-i hatóságot és a vállalatokat. Pontosan tudni kellene ui., hogy hogyan változik a ter.-en az immisszió az egyes üzemek szennyezéskibocsátásának függvényében. Elméleti jelentősége ellenére ezért a gyakorlatban nem nagyon alkalmazzák. immissziós területek fásítása: -^fásítás immissziószabályozás: a levegőminőség immissziónormákkal történő szabályozása. Az immissziós normák azok a határértékek, amelyek az illetékes egészségügyi szervek (ÁNTSZ) megállapítása szerint krónikus és genetikus biológiai károsodás bekövetkezése nélkül tartósan elviselhetők. Az ország ter.-ét kiemelten védett és védett I., ill. II. ter.-i védettségi kategóriába sorolják. Az immissziónormához meg kell adni az időtartamot, amelyre a határérték vonatkozik. A Mo.-on alkalmazott rövid idejű levegőminőségi határértékek célja az akut egészség- és környezetkárosodás megelőzése. Ezek napi (24 órás) legnagyobb értékek (In), ill. a 30 percen át előforduló értékek (Inmax) formájában kerülnek megadásra. A hosszú idejű (éves) határértékek (lév) célja a krónikus egészség- és környezetkárosodás megelőzése. Ez utóbbit elsősorban a kiemelten védett I. ter.-ek jellemzésére, a szabályozás eredményének értékelésére és trendvizsgálatokra alkalmazzák. A határértékekkel történő szabályozás több mint 300 anyagra terjed ki, és ezeket 4 fokozatba sorolják: 1. kifejezetten veszélyes, 2. veszélyes, 3. mérsékelten veszélyes, 4. kevésbé veszélyes. immobilizáció: 1. mozgás, mozgékonyság megszüntetése: enzimek, reagensek, vegyi anyagok, szennyező anyagok szilárd felülethez, pl. hordozóhoz kötése, szilárd mátrixba ágyazása v. olyan fizikai és/v. kémiai átalakítása, amely az illékonyságot, oldhatóságot, deszorpciós képességet csökkenti, ezzel megakadályozza a környezetben való terjedést és a fizikai-kémiai és biológiai hozzáférhetőséget. - 2. ~n alapuló kv.-i technológiák: bármely szennyezett környezeti elem és fázis esetében alkalmazhatóak. Levegő- és vízszennyezettség esetében a szennyező anyag -ja, pl. szilárd fázison való megkötése szűréssel v. kicsapása hűtéssel, egyúttal a levegőből, ill. a vízből való eltávolítást eredményezi. Szennyezett talajra mind —>in situ, mind ^ex situ remediációs technológiaként alkalmazható. Talajnál az ~ nem jár a szennyező anyag eltávolításával, de a környezeti kockázat lényegesen csökkenthető: a továbbterjedés valószínűsége csökken, és a biológiai hozzáférhetetlenség eredményeképpen a hatás kifejtése lehetetlenné válik. Az ~n alapuló talajkezelési technológia célja annak elérése, hogy az - nagy valószínűséggel irreverzíbilis (-*irreverzibilitás) legyen. Leggyakrabban -»toxikus femekkel és -»perzisztens anyagokkal szennyezett talaj kezelésére alkalmazzák. Technológiai megoldások: 1. fizikai-kémiai stabilizálás: szilárdítással, beágyazással, pl. beton, gipsz, bentonit, bitumen, polimerek felhasználásával; 2. kémiai stabilizálás: oldhatatlan kémiai forma létrehozása a pH beállításával, pl. meszezés, CaC03 talajra alkalmazása; oxidációval, pl. ózon, hidrogén-peroxid hatására szerves szennyező anyagok kondenzációja, polimerizációja, oldhatóságuk csökkentése; reduktív körülmények biztosításával, pl. fémből oldhatatlan szulfid létrehozása; 3. termikus kerámiába, téglába ágyazás, -*vitrifikáció; 4. biológiai stabilizálás: növényzet fizikai hatása erózió és defláció ellen, növények kémiai hatása, pl. gyökerek által kiválasztott stabilizáló vegyületek; növények biológiai folyamatai során a sejtekben történő ~, pl. bioakkumuláció; mikrobiológiai tevékenység, pl. szulfátredukció. Környezeti elemek szilárd fázisában fizikailag, kémiailag v. biológiailag immobilizált szennyező anyagok újramobili-