Láng István (szerk.): Környezet- és természetvédelmi lexikon I. A-K (Budapest, 2002)
K
619 környezetgeokémia Cu(g/t) A környezet előrehaladott savanyodása esetén kioldható (mozgékony) réz területi koncentrációeloszlása a felszín közeli (20-40 cm) talaj- és hordalékszintekben. Kelet-cserháti környezetgeokémiai modellterület. A mozaikszerű területek a térszínnek tájgeokémiai szempontból viszonylag homogén felszínrészekre való felosztását jelölik. gazdálkodással, a zaj- és rezgésvédelemmel összefüggő feladatokat lát el. Ennek keretében akkreditált laboratóriumokat, mérőkocsikat működtet a szakter.-eknek megfelelően. Tvl.-i Intézete a természetkímélő mg.-i módszerek elterjesztése, az ökoturizmus fejlesztése, tvl.-i információszolgáltatás mellett a védett és védendő objektumok feltárását végzi. Környezet- és Tvl.-i Oktatási, Fejlesztési és Tájékoztatási Intézetének kiemelt feladata a kv.-i oktatás, továbbképzés szervezése. Koordinációs feladatai között végzi a kv.-i szakképzéssel foglalkozó iskolák tanárainak továbbképzését. Az Intézet informatikai feladatai keretében a kv.-i információs rendszerek fejlesztését, üzemeltetését, rendszergazdai feladatok ellátását végzi. A Környezet- és Tvl.-i Szakkönyvtár és Információs Központ könyvtári szolgáltatásai mellett információkat szolgáltat állampolgárok, intézmények, vállalatok részére, környezet-gazdaságtan: a gazdasági tevékenységnek a természeti környezet minőségére gyakorolt hatását feltáró, a -*fenntartható fejlődés alapelveit szem előtt tartó, a környezeti problémák közgazdasági szempontú vizsgálatát előtérbe helyező új tud.ág. A - mind a makro-, mind a mikroökonómia elméleti alapjaira és módszertani eszköztárára támaszkodik, de a mikroökonómiai kötődés a meghatározóbb. Makroökonómiai vonatkozásban a gazdasági növekedéssel, a természeti tőke számbavételével, az inflációval, a munkanélküliséggel stb. kapcsolatos kv.-i indíttatású új megfontolások, míg a mikroökonómia terén az externáliák, a hatáselemzés, a költséghatékonyság-elemzés, a költség-haszon-elemzés, a kockázatelemzés, a határértékek, az -»ökoadók stb. tartoznak a ~ fogalomkörébe, környezetgeokémia: a geokémia - a kémiai elemek földi előfordulási módját, eloszlását és vándorlását (->elemmigráció) vizsgáló tud.ág - egyik részter.-e, amely vizsgálati szempontjait a környezetre, azaz az élő szervezetek létezési, valamint a társadalom működési terét alkotó, azokkal állandó kölcsönhatásban fejlődő, a Föld felszíni öveiből álló rendszerre alkalmazza. Ebből eredően alapvető feladata a kőzet-talaj-víz-levegő-élőlényekmesterséges (antropogén) képződmények, hatások alkotta rendszer geokémiai összefüggéseinek elemzése. Ennek során vizsgálja a kémiai elemeknek, ionoknak és molekuláknak a felszíni övék egységében, a tájban való természetes eloszlását, az azt meghatározó elemmigráció tényezőit és mechanizmusát. A ~ eme természetes tájgeokémiai adottságokat -*geokémiai háttérnek tekinti, s azt az élőlények életfeltételei szempontjából értékeli. Ezen túlmenően ugyanezen szempont szerint vizsgálja az eredeti tájgeokémiai adottságok módosulását, azaz a tájat környezetévé alakító ember (társadalom) tevékenységének geokémiai kihatásait, s adja meg a környezet geokémiai állapotának jellemzését. A ~i kutatási módszer, mivel vizsgálódása során az eredeti tájgeokémiai jellegek meghatározásából és értelmezéséből indul ki, s a környezet geokémiai állapotának fejlődését - a környezettud.-ba integrált egyéb tud.ágakkal, -ágazatokkal (biológia, talajtan, hidrológia, meteorológia, földrajz, technológiai tud.-ok stb.) szemben - az elemmigráció feltételeinek teljes összefüggésében elemzi, eredményesen alkalmazható a természetes geokémiai állapot megőrzésével, védelmével, a környezet geokémiai feltételeinek javításával, helyreállításával kapcsolatos feladatok megoldásában. A ~ vizsgálódásának térbeli határai az élő szervezetek elterjedésével, azaz a bioszférával esnek egybe. E közeget, amely az atmoszféra alsó részétől több száz m földkéregmélységig terjedhet, az élőlények tevékenysége mellett a víz jelenléte, kis nyomás és hőmérséklet jellemzi. Ezen belül ~i szempontból legközvetlenebb jelentősége az atmoszféra alsó részétől a talajvízig terjedő felszíni övnek, más megközelítés szerint mállási kéregnek van. A gyakorlati ~i vizsgálatok, pl. adott térség környezetállapotának geokémiai jellemzése során az alapvető tájalakító tényező, a földtanikőzettani felépítés vizsgálatából kell kiindulni. A felszíni övben a térszínalkotó kőzetek mállása anyaguk átrendeződését, a kémiai elemek újraeloszlását eredményezi. Az ehhez vezető elemmigrációs folyamatok eredője a kémiai elemek biogeokémiai körforgalmát határozza meg. A felszíni öv különböző természetes közegei (kőzetek, talaj, talajvíz, felszíni édesvíz, ten-