Láng István (szerk.): Környezet- és természetvédelmi lexikon I. A-K (Budapest, 2002)
A
63 angolkór vegetációjának, származási viszonyaiknak kutatója, ismerője. Tanulmányozta a fahatárt, a mediterrán zónák átmenetét a Szahara felé, de különösen értékesek az életformákról és törzsfejlődéstani összefüggéseikről írt tanulmányai. Nevét világszerte ismertté mégis ősnövénytani munkássága tette. Kutatási ter.-e itt a harmadidőszak flórája és vegetációja, a leszármazási kapcsolatoknak, a változásokat kiváltó okoknak a felderítése. Kiválót alkotott a paleoklíma rekonstrukciójával is. Máig jól használható műve Ősnövénytan c. kézikönyve (1954). F. M.: Die Flora der sarmatischen Stufe in Ungarn (1959). androgének: a hím másodlagos nemi jelleg kialakulására, a genitáliák fejlődésére, a fehérjék anabolikus anyagcseréjére, valamint a növekedésre és a viselkedésre ható természetes (ivari hormonok) és szintetikus vegyületek. Kémiailag szteroidok. A leghatékonyabb hím nemi hormon a tesztoszteron, amely a herék Leydig-féle intersticiális sejtjeiben termelődik. Hím nemi hormon termelődik azonban a mellékvesekéregben és a petefészekben (androszteron) is, amely a tesztoszteron metabolitja, és a vizelettel ürül. Nőivarú egyedekben a megnövekedett androgéntermelés a csikló (clitoris) hipertrófiájával, túlzott szőr- és hajnövekedéssel (virilizmus) és az emlők sorvadásával jár együtt, anémia, anaemia, vérszegénység: olyan kóros állapot, amelynél a perifériás vér hemoglobintartalma nem elégséges a sejtek, szövetek oxigénellátásához, a vér oxigénszállítási kapacitása csökken. A vérfesték csökkenése mellett a vörösvérsejtek száma is redukálódik, V. normál sejtszám mellett a vérsejtek az átl.-nál kevesebb hemoglobint tartalmaznak. Az - elkülönítése alapulhat a vörösvérsejtek nagyságán, hemoglobintartalmán v. az előidéző okok alapján. Ennek révén megkülönböztetünk: a) normocitás normokróm és hipokróm ~t, amely akut vérveszteség következtében v. fertőző betegségeknél alakul ki; b) mikrocitás (kissejtek) hipokróm ~, amelyet vas v. egyéb esszenciális anyagok hiánya okoz; c) makrocitás (nagysejtes) normokróm és hiperkróm ~, amelyet hemolízis, B,2-vitamin, folsav hiánya, a vörösvérsejtek nukleinsav-szintézisének zavarai váltanak ki. Jellemző az embereken előforduló vészes vérszegénység (anaemia perniciosa) vérképére. Ha a vörösvérsejtek különböző kóros hatásokra a véréren belül elpusztulnak, hemolízisről beszélünk. Kialakulása visszavezethető toxikus anyagokra (pl. idült rézmérgezés), kórokozókra (leptospirózis, piroplasmosis, hemolizáló sztreptokokkuszokra stb.), valamint immunbiológiai folyamatokra. A vörös vérsejtek sérülése antigénellenanyag-reakció következménye pl. vérátömlesztés esetén. Klinikailag jellemző a sárgaság (icterus) megjelenése. A hiány~k közül a vases rézhiányos ~ a gyakoribb. A vöröscsontvelő működési zavaraira vezethetők vissza az aplasticus ~k, amelyek előidézésében toxikus anyagok, röntgen- és rádiumsugárzás, antibiotikumok, szulfon-amidok, parazitaellenes szerek, baktériumtoxinok, daganatok stb. játszanak szerepet. A vörösvérsejtek megközelítőleg normál nagyságúak és festődésűek, de ugyanakkor megfogyatkozik a keringő vérben a fehérvérsejtek (leukopenia) és a vérlemezkék száma (thrombopenia). anemofília <gör.>: az idegen megporzásnak szél útján történő módja. A pollenszemek csak véletlenszerűen kerülnek megfelelő növényfaj bibéjére. A szélporzású (anemofil) növények igen nagy tömegű pollent termelnek. A levegőben lebegő pollentömeg allergén, túlérzékenységi reakciókat (pl. szénanátha) válthat ki. anergia, anenergia: a szervezet általános reakcióképességének kimerülése, az immunválasz elmaradása egyrészt a sejtek reaktivitásának csökkenése, másrészt a szervezet általános kimerülése következtében (öregség, a gümőkór végső szakaszában, halál előtt stb.). Ebben az esetben a diagnosztikai célból igénybe vett allergiás próbák (allergiák) a fennálló fertőzöttség ellenére is negatív eredményre vezetnek (pl. a tuberkulinpróba). Ez utóbbinak oka lehet: 1. a fertőzött állat azért nem reagál a tuberkulinra, mert nemrégen fertőződött, és még az allergiás áthangolódás szakaszában van, amely 8-21 napig tart; 2. a folyamat gyógyuló tendenciájú, és az allergiás érzékenység megszűnik; 3. a gümőkóros folyamat már a végső szakaszában van, amikor a szervezet teljesen kimerült. aneugének: minden olyan ágens, amely képes numerikus kromoszómaaberrációk (aneuploidiák) előidézésére. Az aneuploidia származhat a kromoszómák anafázisbeli pontatlan/egyenlőtlen szegregálódásából és a metafázislemez anafázisbeli sikertelen elhagyásából (így egyik leánysejt magjába sem kerül be). A colchicin, a colcemid, a griseofulvin, a vinca alkaloidok és a taxanok rendelkeznek ilyen hatással. Ezek a vegyületek v. a tubulin polimerizációját v. a mikrotubulusok stabilitását befolyásolják. A vinca alkaloidokat és a taxanokat jelentős daganatnövekedés-gátló hatásuk miatt gyógyszerként használják, aneuploidia: olyan kromoszomális állapot, amelyben az élőlény kromoszómaszáma nem a fajra jellemző haploid (n) kromoszómaszám többszöröse. A kromoszóma-alapszámtól való eltérés mértékét a monoszóm (2n-1), nulliszóm (2n-2), triszóm (2n+1), tetraszóm (2n+2) stb. elnevezéssel jelzik. Létrejöttük ált. szabálytalan sejtosztódás (meiózis, mitózis) következménye, külső behatásra (pl. vegyszerek) gyakoriságuk növelhető. Súlyos következményük miatt lényeges azon vegyületek detektálása, melyek képesek ~t előidézni. Erre több tesztelési eljárás ismeretes, így élesztőben Saccharomyces cerevisiaeben, Drosophila melanogasterben és emlőssejtvonalakban lehet tesztelni a kérdéses vegyület ~t előidéző sajátságát, aneurinhiány: -»tiaminhiány Anghi Csaba (1901-1982): a magyar állattenyésztés és állatkertészet kiemelkedő alakja. Tanulmányait a Mosonmagyaróvári Akadémián, majd a Bp.-i Tud.egyetemen végezte, ezt követően Magyaróvárott tanársegédként dolgozott. A tenyésztésbiológia alapkérdései mellett a tejtermelés tud.-os problémáival is foglalkozott. 1930-1935 között az Állatkert emlősosztályának felügyelője, ill. vezetője, majd a II. vh. után a baromfi-, a nyúlás a prémesállat-tenyésztés tud.-os kérdéseit elemezte. 1956-1967 között a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója, nyugdíjazása után haláláig a vidéki állatkertek szakfelügyelője. Jelentős ismeretterjesztő tevékenységet folytatott, számos könyve és több száz cikke jelent meg, folyamatosan tartott ismeretterjesztő előadásokat, angolkór, rachitis: 1. a D-vitaminszerű (régebbi nevükön D,, D2 és D3) anyagok hiánya esetén kialakuló megbetegedés emberben. Tünete a csontok gyermekkori ellágyulása. Lényege a Ca- és P-anyagcsere alapvető zavara: változatlan kiválasztás mellett a Ca-felszívódás és a vér Ca-szintje csökken. Csökken a szérum P-szintje, nő a vesék P-ürítése. A csontok mineralizációja károsodik, a szervetlen állomány megfogyatkozása csontlágyuláshoz vezet, ami súlyos deformitásokat okoz a csigolyán, a koponya- és végtagcsontokon és a mellkason. Kialakul a „karikaláb”, „tölcsérmeH", a „kocka” alakú fejforma. A porc-csonthatáron (pl. bordákon) megvastagodások keletkeznek. A betegség megfelelő D-vitamin-bevitellel megelőzhető. - 2. a gyorsan növekvő, állandóan istállózott, fiatal állatok csontozatának anyagforgalmi betegsége. Kiváltója: a Ca- és P-ellátás hibái, a két elem meg nem felelő aránya, hiányos felszívódása a bélből, a szabályozórendszer hibás működése, a D-vitamin hiánya (D-avitaminózis). Jellemzője, hogy a hosszú csontok növekedési zónájában a porcszövet átalakulása csontszövetté (enchondrális ossificatio) zavart a késedelmes hidroxi-apatit be