Láng István (szerk.): Környezet- és természetvédelmi lexikon I. A-K (Budapest, 2002)

A

63 angolkór vegetációjának, származási viszo­nyaiknak kutatója, ismerője. Tanulmá­nyozta a fahatárt, a mediterrán zónák átmenetét a Szahara felé, de különö­sen értékesek az életformákról és törzsfejlődéstani összefüggéseikről írt tanulmányai. Nevét világszerte ismert­té mégis ősnövénytani munkássága tette. Kutatási ter.-e itt a harmadidő­szak flórája és vegetációja, a leszár­mazási kapcsolatoknak, a változáso­kat kiváltó okoknak a felderítése. Kivá­lót alkotott a paleoklíma rekonstrukció­jával is. Máig jól használható műve Ősnövénytan c. kézikönyve (1954). F. M.: Die Flora der sarmatischen Stufe in Ungarn (1959). androgének: a hím másodlagos nemi jelleg kialakulására, a genitáliák fejlő­désére, a fehérjék anabolikus anyag­cseréjére, valamint a növekedésre és a viselkedésre ható természetes (ivari hormonok) és szintetikus vegyületek. Kémiailag szteroidok. A leghatéko­nyabb hím nemi hormon a tesztosz­­teron, amely a herék Leydig-féle inter­­sticiális sejtjeiben termelődik. Hím ne­mi hormon termelődik azonban a mel­lékvesekéregben és a petefészekben (androszteron) is, amely a tesztosz­­teron metabolitja, és a vizelettel ürül. Nőivarú egyedekben a megnöveke­dett androgéntermelés a csikló (cli­toris) hipertrófiájával, túlzott szőr- és hajnövekedéssel (virilizmus) és az emlők sorvadásával jár együtt, anémia, anaemia, vérszegénység: olyan kóros állapot, amelynél a perifé­riás vér hemoglobintartalma nem elég­séges a sejtek, szövetek oxigénellátá­sához, a vér oxigénszállítási kapacitá­sa csökken. A vérfesték csökkenése mellett a vörösvérsejtek száma is re­dukálódik, V. normál sejtszám mellett a vérsejtek az átl.-nál kevesebb he­moglobint tartalmaznak. Az - elkülöní­tése alapulhat a vörösvérsejtek nagy­ságán, hemoglobintartalmán v. az elő­idéző okok alapján. Ennek révén meg­különböztetünk: a) normocitás nor­­mokróm és hipokróm ~t, amely akut vérveszteség következtében v. fertőző betegségeknél alakul ki; b) mikrocitás (kissejtek) hipokróm ~, amelyet vas v. egyéb esszenciális anyagok hiánya okoz; c) makrocitás (nagysejtes) nor­­mokróm és hiperkróm ~, amelyet he­­molízis, B,2-vitamin, folsav hiánya, a vörösvérsejtek nukleinsav-szintézisé­­nek zavarai váltanak ki. Jellemző az embereken előforduló vészes vérsze­génység (anaemia perniciosa) vérké­pére. Ha a vörösvérsejtek különböző kóros hatásokra a véréren belül el­pusztulnak, hemolízisről beszélünk. Kialakulása visszavezethető toxikus anyagokra (pl. idült rézmérgezés), kórokozókra (leptospirózis, piroplas­­mosis, hemolizáló sztreptokokkuszok­­ra stb.), valamint immunbiológiai folya­matokra. A vörös vérsejtek sérülése antigénellenanyag-reakció következ­ménye pl. vérátömlesztés esetén. Kli­­nikailag jellemző a sárgaság (icterus) megjelenése. A hiány~k közül a vas­es rézhiányos ~ a gyakoribb. A vörös­csontvelő működési zavaraira vezet­hetők vissza az aplasticus ~k, ame­lyek előidézésében toxikus anyagok, röntgen- és rádiumsugárzás, antibio­tikumok, szulfon-amidok, parazitaelle­nes szerek, baktériumtoxinok, daga­natok stb. játszanak szerepet. A vörös­vérsejtek megközelítőleg normál nagy­ságúak és festődésűek, de ugyanak­kor megfogyatkozik a keringő vérben a fehérvérsejtek (leukopenia) és a vérle­­mezkék száma (thrombopenia). anemofília <gör.>: az idegen meg­­porzásnak szél útján történő módja. A pollenszemek csak véletlenszerűen kerülnek megfelelő növényfaj bibéjé­re. A szélporzású (anemofil) növények igen nagy tömegű pollent termelnek. A levegőben lebegő pollentömeg al­lergén, túlérzékenységi reakciókat (pl. szénanátha) válthat ki. anergia, anenergia: a szervezet álta­lános reakcióképességének kimerülé­se, az immunválasz elmaradása egy­részt a sejtek reaktivitásának csökke­nése, másrészt a szervezet általános kimerülése következtében (öregség, a gümőkór végső szakaszában, halál előtt stb.). Ebben az esetben a diag­nosztikai célból igénybe vett allergiás próbák (allergiák) a fennálló fertőzött­­ség ellenére is negatív eredményre vezetnek (pl. a tuberkulinpróba). Ez utóbbinak oka lehet: 1. a fertőzött állat azért nem reagál a tuberkulinra, mert nemrégen fertőződött, és még az al­lergiás áthangolódás szakaszában van, amely 8-21 napig tart; 2. a folya­mat gyógyuló tendenciájú, és az aller­giás érzékenység megszűnik; 3. a gü­­mőkóros folyamat már a végső szaka­szában van, amikor a szervezet telje­sen kimerült. aneugének: minden olyan ágens, amely képes numerikus kromoszóma­aberrációk (aneuploidiák) előidézé­sére. Az aneuploidia származhat a kromoszómák anafázisbeli pontat­­lan/egyenlőtlen szegregálódásából és a metafázislemez anafázisbeli sikerte­len elhagyásából (így egyik leánysejt magjába sem kerül be). A colchicin, a colcemid, a griseofulvin, a vinca alka­loidok és a taxanok rendelkeznek ilyen hatással. Ezek a vegyületek v. a tubu­lin polimerizációját v. a mikrotubulusok stabilitását befolyásolják. A vinca alka­loidokat és a taxanokat jelentős daga­­natnövekedés-gátló hatásuk miatt gyógyszerként használják, aneuploidia: olyan kromoszomális ál­lapot, amelyben az élőlény kromoszó­maszáma nem a fajra jellemző hap­loid (n) kromoszómaszám többszörö­se. A kromoszóma-alapszámtól való eltérés mértékét a monoszóm (2n-1), nulliszóm (2n-2), triszóm (2n+1), tetra­­szóm (2n+2) stb. elnevezéssel jelzik. Létrejöttük ált. szabálytalan sejtosztó­dás (meiózis, mitózis) következmé­nye, külső behatásra (pl. vegyszerek) gyakoriságuk növelhető. Súlyos kö­vetkezményük miatt lényeges azon vegyületek detektálása, melyek képe­sek ~t előidézni. Erre több tesztelési eljárás ismeretes, így élesztőben Sac­charomyces cerevisiaeben, Drosophi­la melanogasterben és emlőssejtvo­nalakban lehet tesztelni a kérdéses vegyület ~t előidéző sajátságát, aneurinhiány: -»tiaminhiány Anghi Csaba (1901-1982): a magyar állattenyésztés és állatkertészet kie­melkedő alakja. Tanulmányait a Mo­sonmagyaróvári Akadémián, majd a Bp.-i Tud.egyetemen végezte, ezt követően Magyaróvárott tanársegéd­ként dolgozott. A tenyésztésbiológia alapkérdései mellett a tejtermelés tud.-os problémáival is foglalkozott. 1930-1935 között az Állatkert emlős­osztályának felügyelője, ill. vezetője, majd a II. vh. után a baromfi-, a nyúl­ás a prémesállat-tenyésztés tud.-os kérdéseit elemezte. 1956-1967 között a Fővárosi Állat- és Növénykert fő­igazgatója, nyugdíjazása után haláláig a vidéki állatkertek szakfelügyelője. Jelentős ismeretterjesztő tevékenysé­get folytatott, számos könyve és több száz cikke jelent meg, folyamatosan tartott ismeretterjesztő előadásokat, angolkór, rachitis: 1. a D-vitaminsze­­rű (régebbi nevükön D,, D2 és D3) anyagok hiánya esetén kialakuló meg­betegedés emberben. Tünete a cson­tok gyermekkori ellágyulása. Lényege a Ca- és P-anyagcsere alapvető zava­ra: változatlan kiválasztás mellett a Ca-felszívódás és a vér Ca-szintje csökken. Csökken a szérum P-szintje, nő a vesék P-ürítése. A csontok mine­­ralizációja károsodik, a szervetlen ál­lomány megfogyatkozása csontlágyu­láshoz vezet, ami súlyos deformitáso­kat okoz a csigolyán, a koponya- és végtagcsontokon és a mellkason. Kia­lakul a „karikaláb”, „tölcsérmeH", a „kocka” alakú fejforma. A porc-csont­­határon (pl. bordákon) megvastagodá­­sok keletkeznek. A betegség megfele­lő D-vitamin-bevitellel megelőzhető. - 2. a gyorsan növekvő, állandóan istál­lózott, fiatal állatok csontozatának anyagforgalmi betegsége. Kiváltója: a Ca- és P-ellátás hibái, a két elem meg nem felelő aránya, hiányos felszívó­dása a bélből, a szabályozórendszer hibás működése, a D-vitamin hiánya (D-avitaminózis). Jellemzője, hogy a hosszú csontok növekedési zónájá­ban a porcszövet átalakulása csont­szövetté (enchondrális ossificatio) za­vart a késedelmes hidroxi-apatit be­

Next