Láng István (szerk.): Környezet- és természetvédelmi lexikon I. A-K (Budapest, 2002)
A
29 agyag lönféle termékenységgátló tényezők földtani okait, a különféle talajjavító anyagok e rendszerben kifejtett hatását kutatják geológiai eszközökkel és módszerekkel. Az ~ek különböző (földtani, talajtani, mg.-i, erdészeti, tvl.-i stb.) szempontok alapján kiválasztott kisebb (néhány száz m2-től 20-50 km2-ig) ter.-ek, amelyeket nagy sűrűséggel (50-500 m fúrástávolság) telepített max. 10 m-es mélységű sekélyfúrásokkal V. más sekélymintázási módszerrel tárnak fel. A feltárások mintaanyagát és a fúrásokból vett talajvízmintát részletes laboratóriumi vizsgálatoknak vetik alá az agrogeológiai kutatásokhoz kidolgozott BFK módszer (a talaj felső és alsó szintjéből, a talaj érintetlen anyakőzetéből, a talajvíz ingadozási zónájából, az állandó vízborította zónából és a talajvízből vett minták részletes vizsgálata) szerint, majd a vizsgálatok eredményeinek részletes, összehasonlító értékelésével állapítják meg a különféle agrogeológiai tv.szerűségeket. agrohidrológia: a vízkörforgás egészével foglalkozó hidrológia azon ága, amely az erdő- és mg.-i ter.-ek vízkörforgalmának mennyiségi és minőségi állapota, ill. folyamatai tv.szerűségeinek feltárásával és rendszerbe illesztésével foglalkozik. Az - a vízgyűjtőt olyan organikus ter.-i egységnek tekinti, amelyen a víz összegyülekezésének jelenségei a földhasználat struktúrájától és technológiájától nagymértékben függenek. Tárgya minden olyan jelenség, amely a növénytermesztési, erdőgazdálkodási műveletek és a vízmozgás-dinamika tér- és időbeli változásainak eredménye, agrokémia: számos tud. határter.-én lévő viszonylag új tud.ág. Az agrártermesztésbe vont növényeknél a talaj-növény-trágya-rendszerrel foglalkozik. A jelenlegi szóhasználat szerint nem tartozik bele a növényvédelem és a főleg a mg.-i termékek feldolgozásának kémiai vonatkozásaival foglalkozó mg.-i kémia. Az ~ alaptv.-ei: Liebig-féle minimumtörvény, -*Mitscherlich-törvény. agrokemikáliák: a mg.-ban alkalmazott, kémiai úton előállított anyagok, termékek, állatgyógyászati készítmények (takarmánykiegészítők), amelyek lehetővé teszik a gazdaságos termelést, a technológia szigorú betartását. Az - nem okszerű, „mértéktelen” használata esetenként környezetkárosítást s a termékek minőségében nemkívánatos változást okoz. A természetes anyagok alkalmazásának növelésével, az egészségesebb életmódra való áttéréssel, a természeti környezet fokozottabb kímélésével, a kisebb ráfordítással (energiaköltség) járó termelési eljárásokra való törekvéssel használatának mérséklődnie kell a biogazdálkodás, az organikus gazdálkodás javára. Agronit: szemcsézett, tapadásmentesített mészammonsalétrom műtrágya, amely magnéziumot is tartalmaz, agronómiái talajvédelem: a talajvédelemnek az a formája, amelynek során a -»talajerózió és a -»defláció kártételét a mg.-ban használt eszközökkel és módszerekkel akadályozzák meg. Fontosabb módszerei: a kontúrbarázdás szántás, a szintvonalakkal párhuzamos v. közel párhuzamos mélyszántás, talajlazítók alkalmazása a talaj vízbefogadásának javítása céljából, iszalagos vetés, talajvédő táblásítás, a termesztett növények tudatos kiválasztása talajvédelmi céllal biológiai talajvédelem), a talajfelszín hullámosítása, érdesítése, ~^>homokvédő öntözés. agroökológia <gör.>: az ökológiai kutatásoknak azon ter.-e, amely a mg.-i tér.-eken élő populációk, az ember által szabályozott ökoszisztémák és környezetük közötti okozati összefüggéseket vizsgálja. agroökológiai potenciál: adott térén (termőhelyen) az atmoszféra (légkör), a toposzféra (talaj, domborzat) és a hidroszféra (víz) által alkotott természeti erőforrásrendszer teljesítőképessége. Értékét az adott ter.-en termesztett valamely növényfaj potenciális terméshozamával (t/ha) lehet számszerűsíteni, valamilyen valószínűségi értékkel. Ez esetben a termést (biomasszát) nem a faj, ill. fajta termőképessége (biológiai potenciálja) és a termesztéstechnológia, hanem a természeti környezet, ill. annak valamely tényezője limitálja. Az ~ egyik összetevője, alkotóeleme az (agro) -»hidropotendál. Az - jelenlegi (gyakorlati) értékét (AÖP) az adott táblára és növényre vonatkozó max. termések 3 v. 5 éves átlagával azonosítják (lehetséges termés), és ennek, valamint a tényleges éves terméshozam (aktuális termés) értékének viszonya jelzi az ~ kihasználtságát (H), ami a földhasználat viszonylagos színvonalát kifejező mutatószám: H = aktuális termelés/AÖP. Hazánk -jának felmérése 1978-1980 között történt (Láng István akadémikus vezetésével) egy országos program keretében. Ennek eredményeit 1983-ban publikálták „A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón” c. A felmérés megmutatta, hogy hazánk természeti adottságai a jelenleginél változatosabb összetételű és jóval nagyobb mennyiségű növényi és állati produkciót tesznek lehetővé még a jelenlegi körülmények között is, ha az adottságokhoz a vezetésszerkezetet és az állattartást optimálisan hozzáigazítjuk. Talajjavítással, öntözéssel, megfelelő trágyázással, jobb agrotechnikával stb. ezek a hozamok még tovább növelhetők. A limitáló tényezők (csapadék, hőmérséklet, talajadottságok stb.) által megszabott „ökológiai plafon” még nagy növekedést enged, az ország ~ja még jelentős mértékben kihasználatlan. Sokkal szorosabbak a társadalmi-gazdasági korlátok: infrastruktúra, szakemberképzés, ipari háttér, szervezettség, modern technológiák átvétele, piaci igények, tőkehiány stb. agroökoszisztéma: az ember által rendszeresen, mesterségesen befolyásolt -*ökoszisztéma. Az ökoszisztémákból időszakonként eltávolítják az élőlények egy részét v. annak természetes alkotóit (pl. halászat, fakitermelés) v. az ember által odatelepítetteket, pl. a termesztett növényeket. Ezek a beavatkozások nemcsak a háziasított fajok evolúciójára vannak hatással (-^domesztikádó), hanem az ökológiai, populációbiológiai és genetikai változások sorát indítják el az ~k nem közvetlen emberi hatás alatt álló alrendszereiben (pl. konkurensek, kártevők), agroökotípus: a mg.-i, mesterséges körülményekhez (pl. talajművelés) alkalmazkodott edafikus (talajban élő mikroszkopikus állati, növényi) -»ökotípus. agrotechnika: a gazdasági növények termesztésére szolgáló eljárások öszszessége. Magában foglalja mindazon biológiai és technológiai módszereket, amelyeket az ember a termeszteni kívánt növények termőhelyének előkészítésétől (talajművelés, magágykészítés) kezdve a vetésen (ültetésen) és a növényápoláson (gyomirtás, ritkítás, víz- és tápanyagellátás, növényvédelem) keresztül a betakarításig (aratás, szedés) végez különböző módszerekkel (emberi erővel, állatok közreműködésével v. géppel) egy adott kultúrára v. azok sorrendjére (vetésváltás, vetésforgó) vonatkozóan. ~i rendszer, az ~i műveletek rendszerbe szervezett együttese. -/' talajvédelem, —i növényvédelem: ~i módszerekkel végrehajtott beavatkozás, agyag: rendkívül finom szemű, 0,002 mm-nél kisebb szemcsenagyságú, alumínium-, magnézium-hidroszilikát ásványokból álló kőzet. Genetikai fajtái: reziduális, folyami áradmányos, fluvioglaciális, sötét mocsári, limnikus, sósvizű tavi, tengeri. Mélységi átalakulása során, a nyomás- és hőmérsékletviszonyoknak megfelelően, víztartalma csökken, képlékenységét elveszti (agyagkő), majd palásodik (agyagpala). Vízzáró, ezért befolyásolja a vízmozgást. Az ~ reverzibilis duzzadóképessége, tixotrópiája és báziscserélő képessége az -ásvá-