Láng István (szerk.): Környezet- és természetvédelmi lexikon I. A-K (Budapest, 2002)

A

53 alzat az ökologizáció és a humanizáció ket­tőse. Az ökologizáció azt jelenti, hogy a gazdálkodás beágyazódik abba a természeti kontextusba, amelyben tör­ténik, és nem sérti v. veszélyezteti az ökoszisztémák épségét. A humanizá­ció értelme pedig az, hogy a gazdálko­dás az emberek teljes jóllétét, azaz testi, lelki és szellemi fejlődését szol­gálja. Megalapozója E. F. Schuma­cher angol közgazdász, aki az emberi léptéket és a fenntarthatóságot állítot­ta a gazdasági elemzés középpontjá­ba. Az - ma élő legnagyobb alakja H. E. Daly amerikai professzor, aki az ökológiai gazdaság általános elméle­tének kidolgozója. alternatív mezőgazdálkodás: az ún. „modern" (iparszerű, nagyüzemi, sok műtrágyát, vegyszert és gépet haszná­ló) mg. reakciójaként és azzal szemben lépett fel az 1970-es években a fejlett országokban. Főbb motívumai: aggo­dalom a talajpusztulás (erózió), a táj­rombolás, a mg. fokozódó környezet­­szennyezése és a termékekben mutat­kozó vegyszermaradványok egészség­károsító hatása miatt, felelősség a megújítható erőforrásokért, a fenntart­ható fejlesztés igénye, a kis és közepes méretű gazdaságok védelme. Számos irányzata egymástól függetlenül és pár­huzamosan alakult ki: organikus, szer­ves-biológiai, makrobiotikus, biodina­mikus, Floward-Balfeur-féle, Fukuoka­­féle - stb. Számos rosszul definiált, nem következetesen használt elneve­zés is használatos a fentiek helyett v. mellett: környezetkímélő, természetkö­zeli, biológiai, ökologikus, természetes, sőt biogazdálkodásról beszélnek. Kö­zösjellemzőik: a természeti adottságok és a gazdálkodási módszerek közötti harmonikus viszony és szerves egység keresése, a talajtermékenység megőr­zése és növelése: vetésforgóval, zöld- és szervestrágyázással, talajtakarás­sal, kímélő talajműveléssel; a szinteti­kus műtrágyák és növényvédő szerek, növekedésszabályozók és takar­mányadalékok mellőzése, energiataka­rékosság; biológiai és mechanikai nö­vényvédelem; szerves hulladékok hasznosítása. A gazdag Ny-i országok­ban számottevő, a tér. 2-3%-ára kiter­jedő biotermesztés folyik. A „bioter­mékeknek”, amelyeket ellenőrzött és szabványosított módon, garantáltan vegyszermentes környezetben ter­melnek, és jelentős felárral értékesíte­nek, stabil piaca alakult ki. Az - külön­böző áramlatainak világszervezete az IFOAM, ennek hazai tagegyesülete a Biokertészek és Egészségvédők Egye­sülete. alternatív Nobel-díj, The Right Liveli­hood Award <ang. 'a helyes életvitel díja’>: J. Uexküll svéd gyáros és zöld politikus által 1980-ban alapított kitün­tetés. A világot sújtó háborúk, fegyver­kezési verseny, szegénység, munka­­nélküliség, környezeti válság, erőfor­rás-kimerítés, az elnyomás, a nem megfelelő technológiák és az erkölcsi, kulturális, spirituális hanyatlás ellen legsikeresebben küzdő független egyének és szervezetek elismerését szolgálja. Évente osztják ki. Hazánk­ban Bíró András és az Autonómia Ala­pítvány, valamint Vargha János és a -*Duna Kör részesült -ban. alulról vezérelt vízkormányzás: -»al­só vezérlésű vízkormányzás alultápláltság: a fehérjeenergia-alul­­táplálás több tápanyag (fehérjék, vi­taminok, energiahordozók, ásványi anyagok) együttes hiányát jelző álla­pot. A nemzetközi irodalomban pro­­tein-caloria-malnutrition (PCM), ill. pro­­tein-caloria-undernutrition (PCU) elne­vezéssel jelölik ezt az állapotot. Leg­többször a tápanyagok csökkent v. hiányos fölvételét jelenti. Lehet elsőd­leges, amikor is csökken a tápanyagel­látás és másodlagos, amidőn egyéb betegségek miatt (felszívódási zavar, fokozott energiavesztés, fertőzés stb.) megközelítően elégséges tápanyagbe­vitel mellett alakul ki a betegség. Főleg gyermekkorban gyakori (Etiópia, Gua­temala 25-60% és az éhségövezetek­ben), de felnőtt korban sem ritka óriási tömeget érintő globális egészségügyi és társadalmi gond. Az ~ nagymérték­ben növeli az adott ország (régió) ha­lálozását. A fertőző betegségekkel szembeni ellenállás min., a szellemi­testi fejlődés elmarad, a munkaképes­ség romlik, a reprodukciós funkciók csökkennek. Felnőttkorban is előfor­dul, főleg olyan öregek között, akik fo­kozott gondoskodásra és ellátásra szorulnának. Vezető tünetei: testsúly­­csökkenés (> 20%), szérum-albumin­­szint 28 g/l alatt, szérum-transzferrin­­szint 150 g/l alatt, a limfocitaszám nem éri el az 1200 mm3-t. Egyéb jelek: csökken a fehérje és zsírraktár, a test­súly és a sejttömeg, az alapanyagcse­­re-fehérjék lebontása és fölépítése, a perctérfogat, a pulzusszám, a vérnyo­más, a vörösvértestszám, az emésztő­nedvek mennyisége. Emelkedik a ke­ringési idő és az oxigénkihasználás. Bőr alatti vizenyők jelenhetnek meg, főleg a végtagokon. Klinikai megjele­nési formái: marasmus és a kwashior­kor. Az előzőt összetett fehérje- és ka­lóriahiány okozza, azaz nem áll rendel­kezésre megfelelő mennyiségű étel. A kwashiorkórt megfelelő kalóriabevi­tel mellett kialakuló fehérjehiány okoz­za, főleg gyermekekben, alumínium, AI: a periódusos rendszer 13. eleme, könnyűfém. Átl. koncentrá­ciója a földkéregben 8,2%, ezzel (az О és a Si után) a harmadik leggyakoribb elem. Elemi állapotában a természet­ben nem fordul elő, viszont a legtöbb kőzetalkotó ásvány (az ún. alumoszi­likátok) felépítésében meghatározó. Egyetlen, stabil, természetes izotópja az 27AI. Az élő szervezetek többsége számára esszenciális: számos enzim alkotórésze. Átl. mennyisége az em­beri szervezetben 0,9 mg/kg. Munka­helyi expozíció alumíniumkohókban dolgozók között ismert. Gumigyárak­ban víztisztításnál is felhasználják. Az emberi szervezetbe kb. napi 10 mg jut be a táplálékkal. Munkahelyeken főleg belégzés útján kerül a tüdőbe por. Sói kötőhártya-gyulladást, ekcémát, be­légzési követően „száraz” köhögést (aluminózis) és légszomjat okoznak. Az exponáltak között asztmát is meg­figyeltek. Erős idegméreg. Vesedialí­zist követően a szervezetben felhal­mozódott - súlyos idegrendszeri szö­vődményeket okoz. Az --foszfid rovar­ölő szerként használatos. - Az ~ot bauxitból nyerik ki. A feldolgozás első lépcsőjében a bauxitból timföldet állí­tanak elő; az eljárás során képződő vörösiszap Mo. egyik legnagyobb mennyiségben termelt veszélyes hul­ladéka. aluminózis: -*■alumínium alvíz: vízfolyás v. csatorna duzzasztó­gátat követő szakasza. Ha az ~i sza­kasz fölött a vízjárást jelentős mérték­ben kiegyenlítő tározó van, akkor a természetes áradások elmaradása ká­ros hatást gyakorol az ~i szakasz vi­zes (nedves) élőhelyeire, és közvetve csökkentheti a helyi lakosság életmi­nőségét, gazdasági lehetőségeit. Ha az ~i szakasz fölött naponta szaka­szosan működtetett (csúcsra járatott) vízerőmű van, akkor a napi vízszintin­­gadozás káros hatást gyakorolhat a partközeli és partszegélyi élővilágra. További károkat okozhat az ~i nem duzzasztott f.szakaszon fellépő me­dermélyülés. (még -»vízlépcső) alvízcsatorna: főmedren kívülre tele­pített folyami vízerőmű üzemvízcsa­tornájának az erőmű és a főmederbe torkoílás közötti része. A turbinákon, a hajózsilipelés során és a duzzasztón áthaladó vizet vezeti vissza a főme­derbe. alzat, aljzat, szubsztrátum: 1. a környe­zetbiológiában az a szilárd felület, ame­lyen az élőlények megtelepednek és mozognak. A levegőn minden élőlény­nek ~ra van szüksége, a vízben azon­ban lebegő (plankton) és úszó (-»nek­ton) szervezetek ~ nélkül élnek. Az ~ra települő (szesszilis) vízi élőlények néha (távvezetékek, hűtőrendszerek csövei­nek belsejében, járművek fenekén, mű­tárgyak felületén stb.) kellemetlenséget v. kárt okoznak az embernek (-»bio­­tekton). - 2. az élőbevonat szempontjá­ból a fenék anyagától eltérő anyagú szilárd felület. - 3. a neuszton és a -»pleuszton a víz felületi hártyáját használja - gyanánt. - 4. néha, helyte­lenül a vízfenékkel azonosítják.

Next