Láng István (szerk.): Környezet- és természetvédelmi lexikon I. A-K (Budapest, 2002)
A
53 alzat az ökologizáció és a humanizáció kettőse. Az ökologizáció azt jelenti, hogy a gazdálkodás beágyazódik abba a természeti kontextusba, amelyben történik, és nem sérti v. veszélyezteti az ökoszisztémák épségét. A humanizáció értelme pedig az, hogy a gazdálkodás az emberek teljes jóllétét, azaz testi, lelki és szellemi fejlődését szolgálja. Megalapozója E. F. Schumacher angol közgazdász, aki az emberi léptéket és a fenntarthatóságot állította a gazdasági elemzés középpontjába. Az - ma élő legnagyobb alakja H. E. Daly amerikai professzor, aki az ökológiai gazdaság általános elméletének kidolgozója. alternatív mezőgazdálkodás: az ún. „modern" (iparszerű, nagyüzemi, sok műtrágyát, vegyszert és gépet használó) mg. reakciójaként és azzal szemben lépett fel az 1970-es években a fejlett országokban. Főbb motívumai: aggodalom a talajpusztulás (erózió), a tájrombolás, a mg. fokozódó környezetszennyezése és a termékekben mutatkozó vegyszermaradványok egészségkárosító hatása miatt, felelősség a megújítható erőforrásokért, a fenntartható fejlesztés igénye, a kis és közepes méretű gazdaságok védelme. Számos irányzata egymástól függetlenül és párhuzamosan alakult ki: organikus, szerves-biológiai, makrobiotikus, biodinamikus, Floward-Balfeur-féle, Fukuokaféle - stb. Számos rosszul definiált, nem következetesen használt elnevezés is használatos a fentiek helyett v. mellett: környezetkímélő, természetközeli, biológiai, ökologikus, természetes, sőt biogazdálkodásról beszélnek. Közösjellemzőik: a természeti adottságok és a gazdálkodási módszerek közötti harmonikus viszony és szerves egység keresése, a talajtermékenység megőrzése és növelése: vetésforgóval, zöld- és szervestrágyázással, talajtakarással, kímélő talajműveléssel; a szintetikus műtrágyák és növényvédő szerek, növekedésszabályozók és takarmányadalékok mellőzése, energiatakarékosság; biológiai és mechanikai növényvédelem; szerves hulladékok hasznosítása. A gazdag Ny-i országokban számottevő, a tér. 2-3%-ára kiterjedő biotermesztés folyik. A „biotermékeknek”, amelyeket ellenőrzött és szabványosított módon, garantáltan vegyszermentes környezetben termelnek, és jelentős felárral értékesítenek, stabil piaca alakult ki. Az - különböző áramlatainak világszervezete az IFOAM, ennek hazai tagegyesülete a Biokertészek és Egészségvédők Egyesülete. alternatív Nobel-díj, The Right Livelihood Award <ang. 'a helyes életvitel díja’>: J. Uexküll svéd gyáros és zöld politikus által 1980-ban alapított kitüntetés. A világot sújtó háborúk, fegyverkezési verseny, szegénység, munkanélküliség, környezeti válság, erőforrás-kimerítés, az elnyomás, a nem megfelelő technológiák és az erkölcsi, kulturális, spirituális hanyatlás ellen legsikeresebben küzdő független egyének és szervezetek elismerését szolgálja. Évente osztják ki. Hazánkban Bíró András és az Autonómia Alapítvány, valamint Vargha János és a -*Duna Kör részesült -ban. alulról vezérelt vízkormányzás: -»alsó vezérlésű vízkormányzás alultápláltság: a fehérjeenergia-alultáplálás több tápanyag (fehérjék, vitaminok, energiahordozók, ásványi anyagok) együttes hiányát jelző állapot. A nemzetközi irodalomban protein-caloria-malnutrition (PCM), ill. protein-caloria-undernutrition (PCU) elnevezéssel jelölik ezt az állapotot. Legtöbbször a tápanyagok csökkent v. hiányos fölvételét jelenti. Lehet elsődleges, amikor is csökken a tápanyagellátás és másodlagos, amidőn egyéb betegségek miatt (felszívódási zavar, fokozott energiavesztés, fertőzés stb.) megközelítően elégséges tápanyagbevitel mellett alakul ki a betegség. Főleg gyermekkorban gyakori (Etiópia, Guatemala 25-60% és az éhségövezetekben), de felnőtt korban sem ritka óriási tömeget érintő globális egészségügyi és társadalmi gond. Az ~ nagymértékben növeli az adott ország (régió) halálozását. A fertőző betegségekkel szembeni ellenállás min., a szellemitesti fejlődés elmarad, a munkaképesség romlik, a reprodukciós funkciók csökkennek. Felnőttkorban is előfordul, főleg olyan öregek között, akik fokozott gondoskodásra és ellátásra szorulnának. Vezető tünetei: testsúlycsökkenés (> 20%), szérum-albuminszint 28 g/l alatt, szérum-transzferrinszint 150 g/l alatt, a limfocitaszám nem éri el az 1200 mm3-t. Egyéb jelek: csökken a fehérje és zsírraktár, a testsúly és a sejttömeg, az alapanyagcsere-fehérjék lebontása és fölépítése, a perctérfogat, a pulzusszám, a vérnyomás, a vörösvértestszám, az emésztőnedvek mennyisége. Emelkedik a keringési idő és az oxigénkihasználás. Bőr alatti vizenyők jelenhetnek meg, főleg a végtagokon. Klinikai megjelenési formái: marasmus és a kwashiorkor. Az előzőt összetett fehérje- és kalóriahiány okozza, azaz nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű étel. A kwashiorkórt megfelelő kalóriabevitel mellett kialakuló fehérjehiány okozza, főleg gyermekekben, alumínium, AI: a periódusos rendszer 13. eleme, könnyűfém. Átl. koncentrációja a földkéregben 8,2%, ezzel (az О és a Si után) a harmadik leggyakoribb elem. Elemi állapotában a természetben nem fordul elő, viszont a legtöbb kőzetalkotó ásvány (az ún. alumoszilikátok) felépítésében meghatározó. Egyetlen, stabil, természetes izotópja az 27AI. Az élő szervezetek többsége számára esszenciális: számos enzim alkotórésze. Átl. mennyisége az emberi szervezetben 0,9 mg/kg. Munkahelyi expozíció alumíniumkohókban dolgozók között ismert. Gumigyárakban víztisztításnál is felhasználják. Az emberi szervezetbe kb. napi 10 mg jut be a táplálékkal. Munkahelyeken főleg belégzés útján kerül a tüdőbe por. Sói kötőhártya-gyulladást, ekcémát, belégzési követően „száraz” köhögést (aluminózis) és légszomjat okoznak. Az exponáltak között asztmát is megfigyeltek. Erős idegméreg. Vesedialízist követően a szervezetben felhalmozódott - súlyos idegrendszeri szövődményeket okoz. Az --foszfid rovarölő szerként használatos. - Az ~ot bauxitból nyerik ki. A feldolgozás első lépcsőjében a bauxitból timföldet állítanak elő; az eljárás során képződő vörösiszap Mo. egyik legnagyobb mennyiségben termelt veszélyes hulladéka. aluminózis: -*■alumínium alvíz: vízfolyás v. csatorna duzzasztógátat követő szakasza. Ha az ~i szakasz fölött a vízjárást jelentős mértékben kiegyenlítő tározó van, akkor a természetes áradások elmaradása káros hatást gyakorol az ~i szakasz vizes (nedves) élőhelyeire, és közvetve csökkentheti a helyi lakosság életminőségét, gazdasági lehetőségeit. Ha az ~i szakasz fölött naponta szakaszosan működtetett (csúcsra járatott) vízerőmű van, akkor a napi vízszintingadozás káros hatást gyakorolhat a partközeli és partszegélyi élővilágra. További károkat okozhat az ~i nem duzzasztott f.szakaszon fellépő medermélyülés. (még -»vízlépcső) alvízcsatorna: főmedren kívülre telepített folyami vízerőmű üzemvízcsatornájának az erőmű és a főmederbe torkoílás közötti része. A turbinákon, a hajózsilipelés során és a duzzasztón áthaladó vizet vezeti vissza a főmederbe. alzat, aljzat, szubsztrátum: 1. a környezetbiológiában az a szilárd felület, amelyen az élőlények megtelepednek és mozognak. A levegőn minden élőlénynek ~ra van szüksége, a vízben azonban lebegő (plankton) és úszó (-»nekton) szervezetek ~ nélkül élnek. Az ~ra települő (szesszilis) vízi élőlények néha (távvezetékek, hűtőrendszerek csöveinek belsejében, járművek fenekén, műtárgyak felületén stb.) kellemetlenséget v. kárt okoznak az embernek (-»biotekton). - 2. az élőbevonat szempontjából a fenék anyagától eltérő anyagú szilárd felület. - 3. a neuszton és a -»pleuszton a víz felületi hártyáját használja - gyanánt. - 4. néha, helytelenül a vízfenékkel azonosítják.