Láng István (szerk.): Környezet- és természetvédelmi lexikon II. L-Z (Budapest, 2002)
O
167 Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága tréningturizmus számára. A kúriában rendszeresen szervezik a Foki Disputa találkozóit, amelyeken a résztvevők rangos előadók társaságában globális életmódbeli, kulturális kérdésekről folytatnak eszmecserét interdiszciplináris megközelítéssel. Ornis Hungarica: a ~>lMagyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tud.-os folyóirata. 1990 óta madártani cikkeket közöl elsősorban angol nyelven, rövid magyar összefoglalóval, ornithosis, psittacosis, papagájkor: a Chlamydia psittaci által okozott fertőző betegség. A fertőzés beteg v. tünetmentes kórokozó-hordozó, vadon élő és házi szárnyasok (galamb, pulyka, csirke, kacsa) székletével jut a külvilágba, majd onnan a száradt, szétporladt ürülék belégzésével az emberbe. Madaraknál és embernél ugyanazon kórokozó eltérő tüneteket okoz. Szárnyasoknál máj- és lépelváltozás észlelhető. Az emberben viszont 5-15 napos lappangási idő után a betegség hirtelen lázzal, borzongással kezdődik, majd légúti tüneteket és tüdőgyulladást idéz elő. A diagnózis felállítását a járványügyi anamnézis, valamint a kórokozó (vérből, köpetből való) kimutatása megkönnyíti. Jól gyógyítható. Bejelentendő betegség. Elsősorban a szárnyasokkal rendszeresen foglalkozók (pl. baromfi-, díszmadártenyésztők stb.) körében fordul elő. Megelőzése a díszmadarakkal való szorosabb érintkezés elkerülésével biztosítható, orosz környezetvédelmi mozgalom: Az első kv.-i akciót egyetemisták szervezték; az 1960-as évek elején a vadorzók ellen emeltek szót. A vadorzók a védett ter.-eket sem kímélő tevékenysége közismert volt, ez ösztönözte a jórészt biológus hallgatókat a civil akciókra. Az egykori Szovjetunió első kv.-i civil szervezete a Moszkvai Állami Egyetemen 1960-ban alapított Druzsina volt; a vadorzás visszaszorítását és kv.-i ismeretek terjesztését tűzte ki célul. Testvérszervezetei hamarosan az egész Szovjetuniót behálózták. Bár a Druzsina Mozgalom már 1972-ben országos konferenciát is tartott, a kv. csak az 1986-os csernobili katasztrófa után kapott megfelelő figyelmet. A Druzsina Mozgalom az 1980-as évek közepén több mint 120 alszervezettel rendelkezett. A kormány környezetpolitikája elleni első tömeges megmozdulás 1989-ben volt, több mint egymillió polgár tüntetett az É-i f.-k vizét elterelő projekt részeként tervezett Volga-Kograi-csatorna megépítése ellen. Ma (2001) 1000-nél is többre becsülik a kv.-mel foglalkozó NGO-k számát. A legerősebb ernyőszervezet a Socio-Ecological Union (SEU), amely több mint 25 ezer polgárt és 300 tagszervezetet tömörít. A SEU a Szovjetunió felbomlása után nemzetközi NGO-vá alakult, s ma már európai, amerikai és afrikai tagszervezetekkel is rendelkezik. Országosan az IUCN tagja, s a WWF, a Greenpeace mellett több nemzetközi szervezet is tart fenn helyi irodákat az országban. A zöld mozgalom kezdeményezte az Állami Kv.-i Tanács, a későbbi kv.-i minisztérium felállítását 1993-ban. Az 1990-es évek második felétől kezdődően a civil szervezetek egyre kevesebb beleszólással rendelkeztek a politikai életbe, így a döntéshozatali folyamatokba is. Az - számára több külföldi (McArthur Foundation, Open Society Institute, Institute Sustainable Communities, Eurasia Fund) és nemzetközi céltámogatás (GEF-programok, EU) is elérhető, ill. számos állam kormánya (USA, Dánia, Hollandia, Svédo. stb.) mellett nemzetközi szervezetek is nyújtanak pénzügyi segítséget. A magánszférából érkező támogatások mértéke elenyésző. Néhány kv.-i civil szervezet (Biodiversity Conservation Center, Eco-center Dront) szorosan együttműködik a Természeti Erőforrások Minisztériumával és annak regionális hivatalaival, ill. néhány esetben más szövetségi v. helyi kormányhivatallal. Ált.-an azonban az ilyen együttműködések nem jellemzők. Óriás útifű orrbagócslárva-betegség, oestrosis: a juhokban az orrbagócsok (Oestridae) családjába tartozó Oestrus ovis (juhbagócs) álcái által előidézett légylárvabetegség (myiasis cavitaria). Áz elevenszülő légy álcáit az orrnyílások közelében rakja le, ahonnan azok bevándorolnak az orrüregbe (a homlok-, szarvcsapüregbe, garatba), és ott 8-9 hónapig tartózkodnak. Az érett álcák ált. ápr. hónap folyamán elhagyják az orrüreget, a talajra jutva bebábozódnak, és 4-6 hét múlva a kifejlett légy elhagyja a bábot. A bagócsok rövid élettartamúak: a hímek 5-7 napig, a nőstények 14 napig élnek (közben nem táplálkoznak). Az álcák megjelenését az orrban a juhok gyakori orrfúvással, fejrázással, az orr dörzsölésével jelzik, orr- és kötőhártyahurut alakul ki az állatokban. Fia az álcák a rostcsontba is eljutnak, akkor a genynyes folyamatok átterjednek az agyburokra is, amit idegrendszeri tünetek (álkergekór) kísérnek. Az ilyen állatok lesoványodnak, és senyvességben elhullanak. A betegség a vadon élő kérődzőkben is gyakori. A gímszarvasban és a dámban a Pharyngomyia picta (szarvasbagócs) és a Cephenomyia rufibarbis (syn. C. auribarbis) gímszarvasbagócs, az őzben a Cephenomyia stimulator (őzbagócs) lárvái telepednek meg. orsóférgesség: —>ascaridatosis Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága: egyike a Magyar Köztársaság Országgyűlése állandó bizottságainak. Mint ilyet a Flázszabály alapján a parlamenti politikai pártok megegyezése szerint hoz létre az Országgyűlés szakmapolitikai célok megvalósítása érdekében. A magyar tv.hozás történetében 1985-től kezdve működik kv.-i feladatokkal állandó bizottság. Az elnök munkáját titkárság segíti. Saját maga által kidolgozott és elfogadott ügyrend és feladatkör, valamint ülésszakonkénti munkaterv alapján dolgozik. Tevékenységét széles körű kapcsolatrendszer keretében végzi, folyamatosan együttműködik az Országgyűlés más állandó bizottságaival, a kv.-i miniszterrel, a zöld mozgalmakkal, a társadalmi-gazdasági élet és a tud. testületéivel, szervezeteivel. Üléseit a Flázszabály és a ház rendje alapján rendszeresen megtartja, amelyek ált. nyilvánosak. 1. 1985-1990 között neve Településfejlesztési és Kv.-i Bizottság, tagjainak száma 21, majd 1987-től 25 fő. Elnökei: 1985-88-ban Straub F. Bruno, 1988-90-ben Berdár Béla. A testület tevékenységi körébe a ter.fejlesztés és ter.rendezés, a kv. és tvl. kérdései tartoztak. 2. 1990-1994 között neve Kv.-i Bizottság, tagjainak száma 23. Elnökei 1990-ben Lukáts Miklós, 1990-93-ban Rótt Nándor, 1994-ben Flasznos Miklós. A testület tevékenysége a környezet- és tvl.-re terjed ki. Megalapozta más országok tv.hozó testületéinek partnerbizottságaival a folyamatos szakmai kapcsolatokat. 3. 1994-1998 között neve Kv.-i Bizottság, tagjainak száma 19 fő. Elnöke a teljes tv.hozási ciklus alatt Baráth Etele. A testület feladatköre a környezetés természetvédelmen túlmenően kiterjedt a ter.fejlesztés és ter.rendezés, az építésügy, az infrastruktúra-fejlesz-