Láng István (szerk.): Környezet- és természetvédelmi lexikon II. L-Z (Budapest, 2002)
Ö
183 ökopszichológia ökológiai vizsgálat: a környezet-epidemiológiai vizsgálatok azon típusa, amelyben mind a környezeti tényezők, mind az egészségi állapot jellemzésére használt változók (mutatók) aggregéit formában (azaz nem egyénekre, hanem populációs csoportokra vonatkozólag) szerepelnek (pl. egy exponált és egy kontrolltelepülés lakossága egészségi állapotának összehasonlító elemzése). ökologikus építészet: olyan építészeti ág, amely a -»fenntartható fejlődés követelményeit kielégítő építmények létrehozásával és üzemeltetésével foglalkozik. A helyszín kiválasztása, az építmény formájának, elhelyezésének, funkciószervezésének, építőanyagainak, gépészeti rendszereinek kialakítása során az energiahatékonyság és a környezet értékeinek védelme elsődleges fontosságú szempont. Az ~ törekszik az építmény létrehozásának és használatának energia- és nyersanyagigényét minimalizálni, az építménnyel kapcsolatos lég- és vízszennyezés mennyiségét és koncentrációját, a szilárd hulladékok, szennyvíz és hulladékhő kibocsátásának intenzitását a lehető legcsekélyebb mértékre korlátozni. Az - igyekszik a helyszín állat- és növényvilágának fajgazdagságát fenntartani, ill. élőhelyek kialakításával növelni. Fontos szempont a burkolt felületek minél erőteljesebb csökkentése. Követelmény, hogy az építmény funkcionálisan szerves egységet képezzen az őt körülvevő és védő növényzettel, amely elősegíti egészséges lakás- és munkafeltételek kialakulását. Az építményt körülvevő és beburkoló növényzetnek, a környező terepfelszín kialakításának rendeltetése a kiegyenlített mikroklíma biztosítása. Ennek eszközei a sövények, facsoportok, tavak telepítése, homlokzatok befuttatása és növényzettel fedett tetők kialakítása. Az építményt körülvevő növényzet szervesen illeszkedjen a települési, táji növényzethálózat rendszerébe. Az építmények fütésienergia-igényét energiamegőrzéssel és passzív napenergia-hasznosítással igyekeznek a legkisebb mértékre szorítani. Az építmények energiamegőrzésének legfontosabb eszközei a jó hőszigetelés, a használati hőigény szerint belső, átmeneti és külső energiazónákra osztott funkcionális térrendszer, a nyílások számának és méretének összehangolása a homlokzatfelület tájolásával, az építmény lehűlő felületeinek a lehető legkisebbre méretezése, a növényzet és a domborzat klímatudatos kialakítása. A passzív napenergia-hasznosítás elemei: kollektor: üvegezett felületek, amelyek az üvegházhatás elve alapján csapdába fogják a nap melegét; abszorber: ált. sötét színű hőelnyelő felület; hőtároló: nagy tömegű és hőkapacitású épületszerkezetek V. berendezések; hőszabályozó és -elosztó: a tárolt hőenergiát megfelelő időben és mennyiségben a fűtendő térbe v. közegbe juttató rendszerek. Az építmények energiaigényét igyekeznek megújítható energiaforrásokból fedezni. Ilyen források a napenergián kívül a szél- és vízenergia, ill. a biomassza tűzifa, biogáz, biobrikett, növényi olaj és alkohol formájában, amelyeket nagy energiaintenzitású berendezésekkel alakítanak át a szükséges energiaformává (pl. hőszivattyú, kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő berendezés). Az - főként helyi, természetes eredetű építőanyagokat használ. Követelmény, hogy az építőanyagok előállítása és helyszínre szállítása során min. legyen az energiaigény és a szennyezőanyag-kibocsátás, lehetőleg megújítható nyersanyagokból újrafelhasználható építőanyagok készüljenek az építés helyszínének közelében. A felhasznált anyagok feldolgozottsági szintje legyen arányban az építménnyel szemben megkövetelt funkcionális és tartóssági igényekkel. Az ~ építési és építményüzemeltetési eljárásai besorolhatók a köztes technológiák fogalomkörébe. (még bioklimatikus építészet) ökologikus gazdálkodás: biogazdálkodás ökomérleg: -»környezeti mérleg ökomérnökség: az ökológiai folyamatokat a mérnöki technológia középpontjába állító tud.ág. Az ~ céljait szolgáló átalakító tevékenységet végző ökológiai közösség v. még magasabb szintű együttműködést eredményező közösségek számára az - biztosítja az optimális működési körülményeket: megfelelő méretű és elrendezésű, természetes v. mesterséges ökoszisztémákkal, valamint célszerűen megválasztott és szabályozott technológia paraméterekkel (áramlási viszonyok, tartózkodási idők, hőmérséklet, pH, ozmózisnyomás, tápanyag- és oxigénellátottság, speciális adalékok, biológiai és ökológiai paraméterek, pl. fajeloszlás stb.). Az ~ az ökológia, a biológia, a biokémia, a genetika, a mérnöki tud.-ok - elsősorban a biomérnökség és a számítástechnika integrált alkalmazását jelenti. Alkalmazási ter.-ei: 1. kv.-i, hulladékkezelő, feldolgozó és -hasznosító technológiák, pl. állandó nagy terhelésnek kitett v. szennyezett felszíni vizek és talajok megfelelő állapotban tartása, szennyvizek kezelése, szennyvizek és szennyvíziszapok talajra alkalmazása; 2. szennyezett ter.-ek öngyógyításának befolyásolása, a természetes -»/bioremediáció és a -»fitoremediáció hatékonyságának növelése; 3. az antropogén hatások és az ökoszisztémákban uralkodó trendek összehangolása, az ökoszisztémák működésével kapcsolatos és a fenntartható fejlődésse\ kapcsolatos kutatások; 4. legtágabb értelemben az ökológia szempontjainak bevitele minden mérnöki tevékenységbe, a technológiaválasztási, -tervezési és -alkalmazási folyamatokba; 5. az ökológiai kockázatok és ökológiai értékek mérése és számszerűsítése. ökopark: kisebb kiterjedésű kultúrtáj, ahol elsősorban ökoturisztikai környezeti nevelési és rekreációs tevékenységek folytathatók. Az - nem tvl.-i kategória, hanem az adott térség, önkormányzat, civil kezdeményezés v. gazdasági társaság által létrehozott, kijelölt zöldter. ökopottíp: az ökológiai potenciál típus rövidítésével képzett szakszó, a természeti (földrajzi) környezeti potenciál (teljesítőképesség), a gazdálkodás természeti adottságai ter.-i típusainak egysége. A természetföldrajzi tájértékelés során a hierarchiaszinten a legkisebb ~ homogén ter.egység, ám a kv. és az optimális környezethasznosítás, ter.használat megvalósítása érdekében már inhomogén, összetettebb - csoportok, - társulások az elemzés és a gazdasági-társadalmi hasznosítási javaslatok tárgyai, ökoprofit: Graz városa és a Grazi Műszaki Egyetem által 1991-ben kezdeményezett kv.-i program. A megelőző jellegű, tisztább termelési intézkedések (-*tisztább termelés) meghonosítását tűzte ki célul a gazdálkodó szervezetek körében. Az -projektek célja a környezeti teljesítmény javítása az erőforrások felhasználásának, javításának, ill. a káros kibocsátások csökkentésének segítségével. Számos osztrák város bekapcsolódott a programba, amelyben eddig mintegy 170 vállalat vett részt. Ausztrián kívül más országokban is alkalmazzák a kifejlesztett módszereket. Mo.-on a Tisztább Termelés Mo.-i Központja vezetett -projekteket Dorog, Salgótarján, Dunaújváros, Veszprém és Győr térségében, (még -*tisztább termelés) ökopszichológia: természetfilozófiai irányzat. Megalkotója Theodore Roszak, aki nézeteit The Voice of the Earth (A Föld hangja) című, 1992-ben megjelent könyvében és több tanulmányában fejtette ki. Ezek lényege, hogy mindannyian rendelkezünk egy, az evolúció során kialakult ökológiai tudattalannal - hiszen az a faj, amely környezetét pusztította, az öngyilkos módon saját létfeltételeit semmisítette meg. „Emlékszünk” tehát arra az időre, amikor az emberi és nem emberi még összhangban álltak egymással, tudatunk magva az ősi ökológiai tudattalan. Az - szerint társadalmunk „őrültségének” oka az ősi tudás elnyomása,