Láng István (szerk.): Környezet- és természetvédelmi lexikon II. L-Z (Budapest, 2002)

Ö

183 ökopszichológia ökológiai vizsgálat: a környezet-e­pidemiológiai vizsgálatok azon típusa, amelyben mind a környezeti tényezők, mind az egészségi állapot jellemzésé­re használt változók (mutatók) aggre­géit formában (azaz nem egyénekre, hanem populációs csoportokra vonat­kozólag) szerepelnek (pl. egy exponált és egy kontrolltelepülés lakossága egészségi állapotának összehasonlító elemzése). ökologikus építészet: olyan építé­szeti ág, amely a -»fenntartható fejlő­dés követelményeit kielégítő építmé­nyek létrehozásával és üzemeltetésé­vel foglalkozik. A helyszín kiválasztá­sa, az építmény formájának, elhelye­zésének, funkciószervezésének, épí­tőanyagainak, gépészeti rendszerei­nek kialakítása során az energiahaté­konyság és a környezet értékeinek vé­delme elsődleges fontosságú szem­pont. Az ~ törekszik az építmény létre­hozásának és használatának energia- és nyersanyagigényét minimalizálni, az építménnyel kapcsolatos lég- és víz­­szennyezés mennyiségét és koncent­rációját, a szilárd hulladékok, szenny­víz és hulladékhő kibocsátásának in­tenzitását a lehető legcsekélyebb mér­tékre korlátozni. Az - igyekszik a hely­szín állat- és növényvilágának fajgaz­dagságát fenntartani, ill. élőhelyek kia­lakításával növelni. Fontos szempont a burkolt felületek minél erőteljesebb csökkentése. Követelmény, hogy az építmény funkcionálisan szerves egy­séget képezzen az őt körülvevő és vé­dő növényzettel, amely elősegíti egész­séges lakás- és munkafeltételek kiala­kulását. Az építményt körülvevő és beburkoló növényzetnek, a környező terepfelszín kialakításának rendelteté­se a kiegyenlített mikroklíma biztosítá­sa. Ennek eszközei a sövények, fa­csoportok, tavak telepítése, homlokza­tok befuttatása és növényzettel fedett tetők kialakítása. Az építményt körül­vevő növényzet szervesen illeszked­jen a települési, táji növényzethálózat rendszerébe. Az építmények fütési­­energia-igényét energiamegőrzéssel és passzív napenergia-hasznosítással igyekeznek a legkisebb mértékre szo­rítani. Az építmények energiamegőrzé­sének legfontosabb eszközei a jó hő­­szigetelés, a használati hőigény sze­rint belső, átmeneti és külső energia­zónákra osztott funkcionális térrend­szer, a nyílások számának és méreté­nek összehangolása a homlokzatfelü­let tájolásával, az építmény lehűlő fe­lületeinek a lehető legkisebbre mére­tezése, a növényzet és a domborzat klímatudatos kialakítása. A passzív nap­energia-hasznosítás elemei: kollektor: üvegezett felületek, amelyek az üveg­házhatás elve alapján csapdába fog­ják a nap melegét; abszorber: ált. sö­tét színű hőelnyelő felület; hőtároló: nagy tömegű és hőkapacitású épület­­szerkezetek V. berendezések; hősza­bályozó és -elosztó: a tárolt hőener­giát megfelelő időben és mennyiség­ben a fűtendő térbe v. közegbe juttató rendszerek. Az építmények energia­­igényét igyekeznek megújítható ener­giaforrásokból fedezni. Ilyen források a napenergián kívül a szél- és vízener­gia, ill. a biomassza tűzifa, biogáz, biobrikett, növényi olaj és alkohol for­májában, amelyeket nagy energiain­tenzitású berendezésekkel alakítanak át a szükséges energiaformává (pl. hőszivattyú, kapcsolt hő- és villamos­energia-termelő berendezés). Az - fő­ként helyi, természetes eredetű építő­anyagokat használ. Követelmény, hogy az építőanyagok előállítása és helyszínre szállítása során min. le­gyen az energiaigény és a szennyező­anyag-kibocsátás, lehetőleg megújít­ható nyersanyagokból újrafelhasznál­ható építőanyagok készüljenek az épí­tés helyszínének közelében. A felhasz­nált anyagok feldolgozottsági szintje legyen arányban az építménnyel szemben megkövetelt funkcionális és tartóssági igényekkel. Az ~ építési és építményüzemeltetési eljárásai beso­rolhatók a köztes technológiák foga­lomkörébe. (még bioklimatikus épí­tészet) ökologikus gazdálkodás: biogaz­dálkodás ökomérleg: -»környezeti mérleg ökomérnökség: az ökológiai folya­matokat a mérnöki technológia közép­pontjába állító tud.ág. Az ~ céljait szol­gáló átalakító tevékenységet végző ökológiai közösség v. még magasabb szintű együttműködést eredményező közösségek számára az - biztosítja az optimális működési körülményeket: megfelelő méretű és elrendezésű, ter­mészetes v. mesterséges ökosziszté­mákkal, valamint célszerűen megvá­lasztott és szabályozott technológia paraméterekkel (áramlási viszonyok, tartózkodási idők, hőmérséklet, pH, ozmózisnyomás, tápanyag- és oxigén­ellátottság, speciális adalékok, bioló­giai és ökológiai paraméterek, pl. faj­eloszlás stb.). Az ~ az ökológia, a bio­lógia, a biokémia, a genetika, a mér­nöki tud.-ok - elsősorban a bio­mérnökség és a számítástechnika ­­integrált alkalmazását jelenti. Alkalma­zási ter.-ei: 1. kv.-i, hulladékkezelő, ­­feldolgozó és -hasznosító technoló­giák, pl. állandó nagy terhelésnek ki­tett v. szennyezett felszíni vizek és ta­lajok megfelelő állapotban tartása, szennyvizek kezelése, szennyvizek és szennyvíziszapok talajra alkalmazása; 2. szennyezett ter.-ek öngyógyításá­nak befolyásolása, a természetes -»/bioremediáció és a -»fitoremediáció hatékonyságának növelése; 3. az antropogén hatások és az ökosziszté­mákban uralkodó trendek összehan­golása, az ökoszisztémák működésé­vel kapcsolatos és a fenntartható fejlődésse\ kapcsolatos kutatások; 4. legtágabb értelemben az ökológia szempontjainak bevitele minden mér­nöki tevékenységbe, a technológiavá­lasztási, -tervezési és -alkalmazási fo­lyamatokba; 5. az ökológiai kockáza­tok és ökológiai értékek mérése és számszerűsítése. ökopark: kisebb kiterjedésű kultúrtáj, ahol elsősorban ökoturisztikai környe­zeti nevelési és rekreációs tevékeny­ségek folytathatók. Az - nem tvl.-i ka­tegória, hanem az adott térség, önkor­mányzat, civil kezdeményezés v. gaz­dasági társaság által létrehozott, kije­lölt zöldter. ökopottíp: az ökológiai potenciál tí­pus rövidítésével képzett szakszó, a természeti (földrajzi) környezeti poten­ciál (teljesítőképesség), a gazdálko­dás természeti adottságai ter.-i típu­sainak egysége. A természetföldrajzi tájértékelés során a hierarchiaszinten a legkisebb ~ homogén ter.egység, ám a kv. és az optimális környezethasz­nosítás, ter.használat megvalósítása érdekében már inhomogén, összetet­tebb - csoportok, - társulások az elem­zés és a gazdasági-társadalmi hasz­nosítási javaslatok tárgyai, ökoprofit: Graz városa és a Grazi Műszaki Egyetem által 1991-ben kez­deményezett kv.-i program. A megelő­ző jellegű, tisztább termelési intézke­dések (-*tisztább termelés) meghono­sítását tűzte ki célul a gazdálkodó szervezetek körében. Az -projektek célja a környezeti teljesítmény javítása az erőforrások felhasználásának, javí­tásának, ill. a káros kibocsátások csökkentésének segítségével. Szá­mos osztrák város bekapcsolódott a programba, amelyben eddig mintegy 170 vállalat vett részt. Ausztrián kívül más országokban is alkalmazzák a ki­fejlesztett módszereket. Mo.-on a Tisztább Termelés Mo.-i Központja vezetett -projekteket Dorog, Salgótar­ján, Dunaújváros, Veszprém és Győr térségében, (még -*tisztább termelés) ökopszichológia: természetfilozófiai irányzat. Megalkotója Theodore Roszak, aki nézeteit The Voice of the Earth (A Föld hangja) című, 1992-ben megje­lent könyvében és több tanulmányá­ban fejtette ki. Ezek lényege, hogy mindannyian rendelkezünk egy, az evolúció során kialakult ökológiai tu­dattalannal - hiszen az a faj, amely környezetét pusztította, az öngyilkos módon saját létfeltételeit semmisítette meg. „Emlékszünk” tehát arra az idő­re, amikor az emberi és nem emberi még összhangban álltak egymással, tudatunk magva az ősi ökológiai tudat­talan. Az - szerint társadalmunk „őrült­ségének” oka az ősi tudás elnyomása,

Next