Láng István (szerk.): Környezet- és természetvédelmi lexikon II. L-Z (Budapest, 2002)

O

Országos Természetvédelmi Hivatal 172 terv) rendelkezései szerint szabad. Az ~ 1998. jan. 1-jén lépett hatályba, fel­váltva ezzel az -»Országos Építésügyi Szabályzatot. Országos Természetvédelmi Hivatal, OTvH: a tvl. első országos hatáskörű felső irányító szerve. Létrehozásának jogi feltételét a tvl.-ről szóló 1961. évi 18. sz. tv.erejű rendelet teremtette meg. Az ~ mint közvetlenül a kormány alá rendelt, önálló és kizárólag a tvl.­­mel foglalkozó országos főhatóság a világon elsőként 1962-ben jött létre, és 1977 végéig az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hivatal (OKTH) megalakításáig működött. Elnökei Tildy Zoltán, majd Rakonczay Zoltán voltak. Az - létrehozása mérföldkő a hazai tvl. szervezetének kialakulásá­ban, és jelentősen hozzájárult a ma­gyar tvl. fejlődéséhez. Az ~ munkája révén felgyorsult a természeti ter.-ek és természeti értékek tvl.-i oltalom alá helyezése, létrejöttek a tvl. regionális szervei, felerősödött a ter.-ek és érté­kek aktív védelme, és emelkedett a tvl. társadalmi elismertsége. Előkészítő munkája eredményeként létesült ha­zánk első nemzeti parkja a Hortobá­gyon. Az ~t feladatai ellátásában a Tvl.-i Tanács segítette. Az 1990-2001 között a kv.-i tárca keretében kialakí­tott Tvl.-i Hivatal nem azonos az —lal, azaz nem önálló országos hatáskörű szerv, hanem a minisztérium szerve­zetének a tvl. szakmai feladataival foglalkozó egysége. Országos Területfejlesztési Koncep­ció (OTK): az ország átfogó távlati fej­lesztését megalapozó tervdokumen­tum, amely meghatározza a hosszú távú tér.fejlesztési célokat, és a tér.fej­lesztési programok kidolgozásához irányelveket, információt biztosít az ágazati és a kapcsolódó területi ter­vezés és -*területfejlesztés szereplői számára. A jelenleg érvényes ~t az Országgyűlés 35/1998. számú határo­zatával fogadta el. Az - célja, hogy biztosítsa az összehangolt nemzeti ter.fejlesztési politika kialakítását, a térségi (regionális, megyei, kistérségi) és helyi közösségek fejlesztési kezde­ményezéseinek összhangját, az egyes térségek fejlesztési koncepcióinak, programjainak kidolgozásához szük­séges információkat, az EU regionális politikájához illeszkedés elősegítését, valamint a határ menti együttműködé­sekben rejlő kölcsönös előnyök hasz­nosítását. Az - tartalmazza a ter.fej­­lesztés jövőképét; a ter.fejlesztési po­litika országos céljait és irányelveit, a nemzetközi integráció elősegítése ér­dekében követendő irányelveit; a leg­fontosabb ágazati prioritásokat. Országos Területrendezési Terv (OTrT): az ország egyes térségei ter.­­felhasználásának műszaki-ökológiai feltételeit, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét a fenntartható fejlődés elvének, vala­mint a ter.-i adottságok és erőforrások védelmének figyelembevételével meg­határozó tervdokumentum, amit az Országgyűlés tv.-nyel fogad el. Az -re vonatkozó tervezetet a -*VÁTI dol­gozta ki. Országos Vízgazdálkodási Keret­terv: a vízgazdálkodási tervezés alap­ja, amely meghatározza a gazdaság és társadalom igényeivel és a termé­szeti feltételekkel egyaránt összhang­ban lévő vízügyi fejlesztést. Az - har­madik változatát többéves munka után 1984-ben adták közre. Országos Vízügyi Főigazgatóság: a vízgazdálkodás országos illetékessé­gű irányító szerve. 1990-ben alakult. Ellátja a vízgazdálkodással összefüg­gő jogszabályok előkészítését, felü­gyeli a vízgazdálkodás ter.-i szervei­nek - 12 vízügyi igazgatóságnak ­­vízkárelhárítási (ár-, belvíz), vízrajzi tevékenységét, valamint azok gazdál­kodását, pénzügyi, számviteli tevé­kenységét. Másodfokú vízügyi hatósá­gi jogkört gyakorol. Országos Vízügyi Hivatal: 1968 és 1987 között a vízügyi tevékenységek országos irányítását, felügyeletét és koordinálását minisztériumi rangban végző, országos hatáskörű állami szerv, az egységes vízügyi szervezet legfelső államigazgatási intézménye, amely szakigazgatási és hatósági funkciókat látott el. Alárendeltségében működtek a ter.-i vízügyi igazgatósá­gok, valamint a Vízgazdálkodási Inté­zet, a Vízgazdálkodási Tud.-os Kutató Központ, a Vízügyi Tervező Iroda, és felügyelete alá tartozott több vízügyi vállalat. 1987-ben a Kv.-i és Vízgaz­dálkodási Minisztérium megalakulásá­val szűnt meg, amely feladatkörét át­vette. ortofoszfát, H2P04 , HP042“, PO/-: a foszforsav (H3P04) anionja. A fémek­kel alkotott foszfátsók az alkáli­foszfátok kivételével vízben oldhatat­lanok, erős savakban ált. oldhatók. Pozitív töltésű felületek (pl. fém-hidro­­xidok, agyagásványok) nagy mennyi­ségben és erősen adszorbeálják. A növények többsége, a fitoplanktont is beleértve döntően --felvételből elégíti ki P-igényét. A szárazföldi növények a talajok szilárd fázisából gyökérsava­ikkal oldják ki; az intenzíven művelt mg.-i tér.-éktől eltekintve azonban a biomasszát (termést) ritkán korlátoz­za. A művelt ter.-eken szerves v. mű­trágyák adagolásával folyamatosan pótolják. Kis mozgékonysága miatt növényekkel sűrűn borított vízgyűjtők­ről kevés - mosódik a befogadó vizek­be. A mérsékelt övi tavak döntő több­ségében az - a biomasszát korlátozó tápanyag. Nem megfelelő művelés (túlzott műtrágyázás, csupasz talajfel­szín stb.) mellett a talajokból kimosó­dik, diffúz tápanyagterhelésként a vi­zekbe jut, és ott eutrofizálódást okoz. A szerves anyag lebontásakor (a ter­mészetben és szennyvíztelepeken) ­­keletkezik. Az élő sejtben kis mennyi­ségben fordul elő szabad formában; vegyületei (többnyire szerves foszfor­sav észterek) azonban alapvető és univerzális szerepet játszanak az élő­lények energetikájában (adenozin­­foszfátok), az anyagcsere-folyamatok szabályozásában, az öröklődésben (nukleinsavak), a membránok felépíté­sében (foszfolipidek). ortofoszforsav-alapú NP-oldatok: az NP-oldatok készítésekor foszforsavat semlegesítenek ammóniával, majd az így kapott oldatot egészítik ki a kívánt N-tartalomra (-»folyékony műtrágyák). orvosmeteorológiai előrejelzés: me­teorológiai tényezők, főleg az időjárási frontok várható egészségi hatásairól való tájékoztatás. Célja a hatások csök­kentése (gyógyszereléssel, tudatos al­kalmazkodással, életmóddal stb.). Aján­latos figyelembe venni veszélyes mun­kakörökben dolgozóknál, közlekedés­ben, műtéteknél és meteoropaták ese­tében. Összetettsége miatt bizonyta­lanságokat tartalmazhat, napjainkban azonban már jól alkalmazható a gya­korlatban is. Osborn, Fairfield (1887-1969): ameri­kai természetvédő, író. Vezető szere­pet játszott 1948-ban a Tvl.-i Alap szervezésében, és annak elnöke lett. A New York-i Zoológiái Társaság elnö­ke. 1948-ban megjelent könyve, az Our Plundered Planet számtalan em­bert először ébresztett rá a világszerte történő környezeti romlásra és pusztu­lásra. OSCE: EBESZ Oslói Jegyzőkönyv, Jegyzőkönyv a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi Egyezményhez a kénkibo­csátások további csökkentéséről: az Európai Gazdasági Bizottság kere­tében kidolgozott, 1994. jún. 13-án Oslóban (Norvégia) elfogadott Jegy­zőkönyv. 1997 óta hatályos, Mo. aláír­ta, de még nem ratifikálta (2001). Az Egyezmény első kénkibocsátás-csök­­kentési jegyzőkönyvében rögzített, a részes államok számára egységesen előírt 30%-os emissziómérsékléssel szemben az ~ a kritikus terhelések fi­gyelembevételével, országonként dif­ferenciált kibocsátáscsökkentést ír elő. Mo. esetében az 1980-as bázis­évhez képest 2005-ig 50%-kal, 2010- ig 60%-kal kell csökkenteni az orszá­gos összes kén-dioxid-kibocsátást. OSSKI, Országos „Frédéric Joliot- Curie” Sugárbiológiai és Sugáregész­ségügyi Kutató Intézet: az Országos Közegészségügyi Központ intézete. 1957-ben alapították. Három szakmai

Next